Gazdák Lapja, 1908. november (7. évfolyam, 45–48. szám)
1908-11-06 / 45. szám
nov. 6. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal tervezetben foglalt alapeszmékkel és irányokkal erősítsük meg a mai gazdasági egyesületeket s akkor ellesz érve és biztosítva lesz az együttműködés a mágnásoktól kezdve a közép birtokos osztályon keresztül le a kisgazda osztályig. Mert ha az a gazdasági egylet kellő anyagi erővel fog rendelkezni, magához fogja tudni vonzani a gazdaköröket és a járási gazdaegyleteket is s ezekkel egy egész vármegye gazdaközönségét a nélkül, hogy annak függetlensége és autonom jogai veszélyeztetve volnának. A földmivelési érdekképviseletről csinált javaslat teljes elbukását — azt hisszük — nincs gazda, aki kívánná. Sőt megvagyunk győződve arról, hogy mielőbbi életbeléptetésére égető szükség van. Mi tehát nem temetjük el, hanem inkább szeretjük elhinni, hogy újjáalakulásával meg fogja tudni nyerni az összes gazdatársadalom tetszését. A fajmagyarság érdekében. A Széchenyi Társulat működéséről szóló jelentést olvasva, örömmel veheti tudomásul minden magyar ember azt a nemes törekvést, amelylyel ez a társulat közmivelodési téren gondozza a magyarság megerősödésének eszméjét. Hogy azonban e munka nem maradhat egyedül s hogy válvetve más, különösen gazdasági és szociális munkával még nagj'obb eredményeket érnénk el, az nyilvánvaló. S ha disztingválni kell — nem tudom más is igy van-e vele, — de nekem az a meggyőződésem, hogy a nemzetiségi kérdésnek gazdasági téren való orvoslása a legelső feladat. És a birtokos osztály megerősítése. Mert tény az, hogy amint a földbirtok kezd kicsúszni a magyarság kezéből, kezd tért veszíteni a magyar nyelv és a nemzethez való tartozás érzete is. A gazdasági elszegényedés a legjobb melegágya eme terjeszkedésnek s ezért itt csak erős gazdasági és szociális munkával leszünk képesek a bajnak I elejét venni. Ezt elsősorban úgy gondolom, hogy a hitel-ügyet rendeznénk és pedig a nemzetiségi vidékek nemzeti szolgálatában álló takarékpénztárak támogatásával. Megfelelő középosztály teremtése és a még meglevőnek megerősítése kell továbbá, hogy gondoskodásunk tárgyát képezze, mert ez a legerősebb vár a terjeszkedés ellen. S itt jön azután előtérbe ezen középosztálynak kulturális nevelése, karöltve a szociális kérdések megismertetésével. Mert a középosztály legnagyobb része még ma is halvány sejtelemmel sem bir a legegyszerűbb szociális kérdések mibenlétéről, igy azután könyü- szerrel keríti hálójába a szépszavu agitátor a hiszékeny tömeget. Ezek ellen csak egy erős és a szociális eszmék magasztos voltától áthatott középosztály fog tudni megküzdeni, melynek nevelésére van itt nálunk hivatva a Széchenyi Társulat, Ezen társulás ha a gazdatársadalmi és szociális téren működő faktorokkal karöltve fog működni még mélyrehatóbb eredményeket lesz képes felmutatni. Antal Gábor. A lucernatáblák trágyázása. A növényekben, bár általánosan |a vegyvizsgálat 14 elemet dérit fel mint azoknak alkotórészeit, s bárha a növényekben ezen elemek kivétel nélkül feltalálhatok s a termőföldben is meg kell hogy legyenek, különben egyik vagy másik jelen nem léte terméketlenséget okozhat, mégis nem mindenik egyformán fontos a vegetati- óra nézve. Általában azt tapasztalták, hogy a növényi életre f< ntosabb elemek a földben is kis mennyiségben fordulnak elő. ilyenekül ismertettek fel : a phosphor, káli, kén, mész, vas stb., mely alkatrészek a növények által nagy mértékbeu használtatnak fel, holott a talaj- i bán viszonylag kis mennyiségben vannak jelen, kivéve a meszet, mely a 30%-ot is eléri, de már a phosphor a legjobb földeken is igen ritka esetben haladja túl az egy promiilét. Ezt tudva, könnyen érthető lesz, hogy utánpótlásuk a talajban szükségessé válik. A növényeknek nem mindenike viselkedik egyformán a talaj s a talajban előforduló tápanyagok irányában. A magot termők általában nagyobb igénynyel lépnek fel, mint a takarmánynövények, ugyannyira, hogy mig sok esetben két egymásutáni termelésűk sem sikerül, addig a takarmánynövények 4 — 5 évig, sőt a iuezerna 15 évig is termelhető egy ugyanazon talajon. Sokan fognak csodálkozni, hogy milyen kövér talaj lehet az, mely a luezernának termelését ily hosszú ideig megengedi, de igen könnyen mgfejtheiő ezen körülmény, ha a iucerna tápigényeit tekintetbe veszszük. Tévedés azt hinni, mintha a Iuezerna a televé- nyes u. n. kövér talajokat szeretné, hanem különösen azon talajokban díszük, melyek televényen kivüi meszet is bőven tartalmaznak ; hol e tápanyagot a Iuezerna mindig a kellő mennyiségben veheti fel, ott 15 évig is sikerrel termelhető. Más körülmények között azonban termelése egyáltalában nem tud lábra kapni, mert vagy a fiatal vetés vész el, vagy legfeljebb 3—4 évig tart, azután pedig eifüvesedik, úgy, hogy többé nem nevezhető luczernásnab. Sok gazda igyekszik minden módon trágyázás által fenntartani vagy létesíteni a iuezernatábiát; némelyik oly dús trágyázást ad, hogy az semmi kívánni valót nem hagyna hátra, ha pl, csalamádé vagy zabos bükköny termeléséről volna szó, nem igy van azonban a felvett esetben. A Iuezerna mésznövény lévén, mész- dús talajt kivan, az oly termőföldbe tehát, mely mész- szegóny, trágyázás által kell ?azt bevinni. Az istálló- trágya csak 1 -.1.5% meszet tartalmaz, tehát egy hold földre körülbelül 4500 métermázsa trágya kell csak arra, hogy annak mésztartalmát 10 cm. mélységig egy százalékkal emeljük. Ily mérvű trágyázás teljességgel nem vihető ki, de még azon esetben sem vezetne czél- hoz, ha áldozatok árán keresztülhajtanánk. Sokkal kevesebb költséggel is nagyobb sikert érhetünk el, ha mésztrágyát alkalmazunk, vagy gypsz, vagy égetett mész alakjában, ez esetben egy hold földre Szabadalmazott uj §> lizi (vény ge) szecskaváGó, mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban.
