Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)

1908-10-30 / 44. szám

okt. 30.

GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal.

burgonya kiválogatandó és azonnal elégetendő. Sem az ilyen hibás horgonyát, sem a burgonyaszárat nem szabad a földön fekve hagyni, hanem legjobb azonnal elégetni. A vermekbe csak egészen egészséges burgonyát tegyünk. A répára vonatkozólag ugyanezen eljárás követendő, melyet a burgonyánál leirtunk. Gyümölcsszedésnél nem szabad a gyümölcsöt a fáról leverni. Rothadásnak indult gyümölcs kiválogatandó s a sertések etetésére használandó el. A gyümölcselrakásnak szánt hely száraz és szellős legyen s oda csak egészen kifogástalan gyümölcsöt rakjunk, A fákon a gyümölcsszedés közben esett sebesülések megfelelően kezelendők. A lehullott lombot össze kell gereblyézni és el kell égetni. A fák kérge lesimitandó gombáktól, mo- szatoktól megtisztítandó és mészréteggel bevonandó. Az üvegházak a növények beállítása előtt alaposan fertőt- lenitendők. A gaz a földeken és az ültetvények körül lehetőleg kiirtandó.

Az istálló szellőztetése. Az istállók kellő szellőztetésére minálunk eddig csak kevés gazdaságban gondolnak. Ami öreg hiba. Az állat szervezete is ép úgy megkívánja a friss és tiszta levegőt, mint az ember. De hát amikor — szobáinkat is csak nagyritkán szellőztetjük, minek még az istállókat is ?

Az istállók szellőztetését ne hagyja el egy gazda sem ezentúl. Mindenképen hasznára lesz. A szellőztetésnél pedig a következőkre vigyázzon :

Rendes viszonyok között szükséges, hogy az istállóba annyi friss levegő jusson, hogy egy állat órán- 100 köbméter tiszta, friss levegőt kapjon. Csak nagyon hideg időjárás esetén, vagy más kedvezőtlen körülmény folytán csökkenthetjük a szellőzést; de elkerülhetetlenül szükséges, hogy minden egyes állatra órán- kéht legalább 50—60 köbméter friss levegő jusson.

Az istállóba bevezetett levegő állandó és egyenletes mozgásban legyen ; de nem szabad nagyon gyorsan eltávolodnia, hanem csak az istálló levegőjével keveredve távozhassák el.

A szellőztetés olyan legyen, hogy túlságos légvonat ne keletkezzék, azonkívül az istálló hőmérsékletét se csökentse nagyon. Sokkal egészségesebb az állatokra az, ha az istállóban valamivel kevesebb is a meleg, mint ahogy szokásos, mintha abból a friss levegőt kizárjuk.

Ha a szellőztetés folytán az istállóban a gőz állandóan lecsapódik, az mindig hiba, mert ilyenkor piszkolódik az istálló, a farészek könnyen elromlanák, azonkívül a leverődött gőz a baktériumok fejlődésére is nagyon kedvező.

Ezért fontos az istállókban a ganajozást helyesen megejteni s friss alommal pótolni a trágyával átitatott helyet.

Ha a hó vagy az eső szellőztetés folytán az istállóba kerül, ez annak a jele, hogy rosszul történik a szellőzés, viszont sem az esőnek, sem a havazásnak nem szabad azt meggátolnia, hogy az elhasznált levegő az istállóból távozhasson.

Az elhasznált levegőnek közvetlenül az istállóból kell eltávolodnia, sohasem tanácsos azt előzőleg valamely más helyre (pl. a takarmánykamrába) vezetni.

A jó szellőztetés keresztülvitele persze sok körülménytől függ, pl. az istálló fekvésétől, magasságától, építési módjától stb. Mindazonáltal a legtöbb esetben csekély költséggel minden istálló berendezhető arra, hogy jól szellőztethető legyen. Az uj istállónál sohasem szabad azt néznünk, hogy a jó szellőztethetőség az épités költségét valamelyes növeli, mert ez a tulkiadás bőven megtérül azáltal, hogy állataink sokkal egészségesebbek és erősebbek lesznek.

A boritaladó elleni akció.

Beszámoltunk lapunk múlt heti számában arról a nagyarányú mozgalomról, amely az egész ország gazdaközönségét és minden érdekeltjét belevonta a boritaladó törlését célzó akcióba. A budapesti lelkes tiltakozó gyűlés lefolyásáról szóló tudósításunkban említettük, hogy a gyűlés délutánján impozáns küldöttség kereste fel Wekerle miniszterelnököt, a ki Darányi földmi- velésügyi miniszterrel együtt fogadta a deputációt, melynek vezetője Z s e 1 é n s k i Róbert gróf volt, a ki rövid beszéd kíséretében nyújtotta át azt a memorandumot, mely a nagygyűlés határozatait tartalmazta.

Wekerle Sándor miniszterelnök az ő válaszában rámutatott arra, hogy úgy ő, mint minisztertársa, dr. Darányi Ignác, teljes tudatában vannak annak, hogy a bortermelők helyzete súlyosbodott. Mindketten tudják azt, hogy az adófizető polgárok keresőképességét kímélni kell, mert ez az állami háztartás biztonságának is az alapja. Mindazonáltal a kérdés megoldása nem oly egyszerű, mint első pillanatban látszik. Érthetőnek tartja, hogy azoknak a nagyszámú és indokolt áldozatoknak, melyeket az állam egyéb osztályok igényeinek kielégítésére hozott, az a folyományuk, hogy egyéb köröket is aspirációik előterjesztésére indít. Épen azért ő is, a földmivelési miniszter is igyekezni fognak módot találni, miképen volna lehetséges a borértékesítést úgy megoldani, hogy az a bortermelésnek állandó és szilárd alapjául szolgálhasson. Agitálással azonban, véleménye szerint, ily nehéz gazdasági kérdést megoldani nem lehet, ide higgadt megfontolás kell. Abban a kérelemben, mely most eléterjesztetett, nemcsak .arról van szó, hogy az állam mondjon le a saját jövedelméről, hanem az is, hogy a városok is tiltassanak el a pótlék szedésétől. Már pedig ily módon a törvényhatóságok egy milliónál nagyobb bevételtől esnek el, melyet nem nélkülözhetnek és melyet pótolni kellene. Az államnak azonkívül még a regáleváltságból kifolyólag is vannak kötelezettségei, melyek fedezetéről gondoskodni kell. Mindazonáltal sem ő, sem minisztertársa a kérdés alapos megfontolásától nem zárkózik el és a helyzet könnyítése iránt minden tőle telhetőt el fog követni. Ismeri azt az értékes és alapos tanulmányt, melyet 5 év előtt a Magyar Szőlősgazdák Orsz. Egyesülete ez ügyben kidolgozott és felterjesztett és mely egy, ezen kérdés megvitatására egybehívandó értekezlet alapját képezheti. De ki kell jelentenie előre, hogy az állam ellen támasztott és egyre fokozódó igények mellett egyedül a felelősséget nem viselheti a bevételek esetleges csökkenéséért, hanem abban osztozkodnak kell mindazoknak, akik a kérdés ily megoldását sürgetik és támogatják. Legyen a küldöttség meggyőződve az ő legőszintébb szándékáról és arról, hogy a lehetőség határain belül iparkodni fog a birtokosság helyzetén könnyíteni.

Végül Bernáth Béla, a MSzOE. alelnöke köszönte meg a miniszterelnök biztató szavait és újból figyelmeztette őt az egyre nehezebb értékesítési viszonyokra. Itt már nem múló, hanem állandó bajról van szó, melynek csak egy orvosszere van s ez a boritaladó törlése.