Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-23 / 43. szám
GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal október 23. egy zab- és egy búzatermést trágyázás nélkül, ezután ugar jő trágyázva, melybe jól sikerülhet a repce és az ezt követő búza. A lucerna elvénültével a 7-ik évben, tehát a vetésforgó igy nézne ki — megjegyezvén, hogy a megelőző évben a 12. táblában levő búzát tavasszal lucernával vetjük felül — 1. lucerna, 2. tengeri, 3. zab, 4. búza, 5. tengeri, 6. búza, 7. dohány, 8. árpa, 9. ugar, 10. repce, 11. búza (lucernával vetve) 12. lucerna. Az ezt követő évben pedig 1. tengeri, 2. zab, 3. búza, 4. tengeri, 5. búza, 6. dohány, 7. árpa, 8. ugar, 9. repce, 10. búza, 11. lucerna, 12. lucerna. Sertéslegelő. Állandó sertéslegelő létesítéséről beszélni — mesterséges füvetés utján — legalább is bajos, mén a vetett legelőt, ha 1—2 évig kaszálónak használjuk is, hogy a füvek megerősödhessenek, a sertések a turatás folytán hamarosan tönkreteszik. Állandóbb haszonvételre ily eljárás mellett számítani nem igen lehet s igy a tervbe vett begyepesités minden esetben drága sertéslegelő lesz. Hiszen még a természetadta legelők osztályozásánál is azt mondjuk, hogy sertések részére a nedves, mocsaras jellegű területek megfelelők; jelzett esetben azonban nem ilyen talajról lehet szó, mert említés tétetik arról, hogy a kérdéses földben a búza kitünően sikerült eddig. Ilyen körülmények között | a vetett sertéslegelőre is csak oly füvek keveréke állít- : ható össze, melyeknek magja hazai magkereskedőink utján beszerezhető. Így például a mogyorós bükkönyt : bár kitűnő sertéslegelőt adna, mellőzni kell, mert vétel | utján nem szerezhető be. A keverék összeállításánál súlyt helyezünk a na- | gyobbszámu hereféleségekre is, épp a sertések legel- | tetősére való tekintettel. Eszerint kát. holdanként elve- I tendő lenne : Dactylis glomerata 3 6 kg., Festuca pra- j tensis 53 kg., Avena elatior 6-3 kg., Lolium perenne j 54 kg., Agrostis stolonifera 4'4 kg., Poa pratensis 3’8 i kg., Trifolium pratense 1'7 kg., Trifolium repens 0’5 ! kg., Trifolium hybridum 0-6 kg., Onobrychis sativa 3 j kg., Lotus corniculatus 0-7 kg., Poterium sanguis orba ! 3‘5 kg., összesen 38'8 kg. K—k. A gyümölcsök eltartásáról. Gyümölcseinknek nagy része, mint az őszi és téli almák, az őszi és téli körték a szedéstől számítva csak j hosszabb fekvés után érik el teljes érésüket. Ezért ezeknek időközben való eltartásukra megfelelő helyiségekről kell gondoskodnunk. Erre a célra használhatjuk a padlást, üres lakást s a pincét. Miután gyümölcseink érését a világosság, melegség s a nedvesség különböző befolyása elősegíti, szükséges, hogy ezt az illető helyiségekben céljaink szerint kihasználni, illetve szabályozni tudjuk. A nagyobb hőmérsékbeli ingadozásokat igyekezzünk elhárítani s arra törekedjünk, hogy raktárhelyiségeinkben 8—12° C. meleget állandósítsunk. Soha se hagyjuk a hőmérséket a fagypont alá sülyedni, a túlságos nedvességet, mely a helyiségben pára alakjában jelentkezik, igyekezzünk szellőztetés által eltávolítani. | Ha szellőztetés által nem sikerül a nedvességet eltávo- ■ litani, hintsünk egy ferdén álló deszkára chlorcalciumot, l mely alá egy edényt helyezzünk; a chlorcalcium a | nedvességet magába szíván, pépszerü anyaggá változik I s az alá helyezett edényben gyűl össze. A pincében előjövő penészgombák ellen, melyek j miatt a gyümölcs pinceizt kap, kénezést használunk és pedig úgy, hogy a gyümölcs-elrakás előtt a pince minden nyílását jól betömjük s körülbelül 100 köbméter térfogatra 200 gramm ként égetünk el s ezután a pincét a gyümölcs betétele előtt nehány nappal jól kiszellőztetjük. Gyengébb fokú kénezést még akkor is alkalmazhatunk, ha a gyümölcs már helyén van anélkül, hogy a kénfüst annak ártalmára lenne. A világosságot, amennyire csak lehet, összes helyiségeinkből zárjuk ki, hogy ezáltal a szénsav fejlődését megakadályozzuk s a gyümölcs érését késleltessük. Miután a gyümölcs minden idegen szagot igen könnyen fölvesz, minden erősen szagos anyagot, pl. savanyu káposztát, zöldségnemüeket gyümölcsraktárainktól távol kell tartanunk. A gyümölcs eltartására szolgáló padlásokat gyékénnyel terítjük be, hogy ezen elhelyezve a gyümölcsök nyomást ne szenvedjenek. A sima, zsíros tapintatu héjjal biró őszi és téli almákat előbb a padlásra helyezzük el, hol izzadás folytán fölösleges nedvességüknek egy részét elpárologtatják s ezáltal állandóbbak lesznek. Nagyobb hidegek beálltával a gyümölcsöt kamrákba vagy pincékbe kell áthelyezni. A gyümölcskamrák vagy pincék állványokkal látandók el, melyekben a polcok deszkák- vagy lécekből készíttetnek és szegélylécekkel láttatnak el. A polcok egymástól 25—30 cm. távolságra állanak. A durva héjú almákat, milyenek az összes bőralmák, a fáról azonnal zárt helyiségbe vagy pincékbe visszük. Ha elég tágas helyiségeink vannak, helyezzük az almát csak egy rétegben el úgy, hogy kelyhükkel lefelé fordítva legyenek s igy a fellépő penészgombák annak belsejét annál nehezebben támadhassák meg. Tanácsos a gyümölcsöt csomagoló papírral is befödni, mi által idegen ízek felvételét akadályozzuk meg. Hol a helyiségek szükek, az értékesebb gyümölcsöket több rétegben, helyezhetjük egymás fölé, min- denik réteget papírral választván el, a közönségesebb gyümölcsöket pedig 15- 20 cm. vastagon halmozzuk fel. Az őszi és téli körtéket legcélszerűbb a fáról közvetlenül zárt gyümölcskamrákba vinni és ott egy rétegben helyezni el az állványokra. A kőrtefélék teljes érésüket elérik, mihelyt azoknak húsa a szár mellett az ujjal való nyomásnak könnyen enged, mikor is az értékesítést azonnal meg kell ejteni. A begyűjtött gyümölcsöt szigorúan kell figyelgetni s mihelyt valamelyik rothadni kezd, azonnal el kell távolítani a helyiségből. Az asztali szőlők eltartása különös eljárást igényel. Közönséges felfüggesztés vagy gyékényre fektetés mellett nemcsak alakjukat vesztik el, hanem nedvességükből, is sokat párologtatván el, malozsaszerüek lesznek. Asztali szőlőnek a legszebb, ritka bogyóju fürtöket keressük ki és egy kevés venyigét is hozzá vágván, a venyigét állványon elhelyezett vízzel telt üvegekbe állítjuk. A vizet az edényekben időnként ujitsuk meg s a venyigét alsó lapján metszük el többször, hogy a nedvvezetés élénkségben maradjon. Jól fejlődött fürtök ilyenformán a gyümölcskam- rákfyan egész üdén márciusig is eltarthatok. A szilvafélék mázos edényekben faszénpor vagy szenesitett korpa között marhahólyaggal lekötve hűvös kamrákban vagy száraz helyen a szabadban a földbe ásva 1—2 hónapig sikerrel eltarthatok. R. G. Tiltakozó gyűlések a bor- italadó ellen. Az az akció, amelyből vármegyénk is derekasan kivette részét, a boritaladó törléséért, folyó hó 21-én Budapesten érte el tetőpontját. A „Magyar Szőlős
