Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-23 / 43. szám
okt. 16. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége f. hó 22-én tartott XIII. nagygyűlésén került tárgyalás alá a mezőgazdasági kamarák kérdése. A rendkívül élénk sőt helyenként viharos nagygyűlésen hosszas vitát folytatott e kérdésben, amely végül is úgy intóztetett el, hogy az OMGE. javaslata elfogadtatott ugyan az általános tárgyalás alapjául, a részletek kidolgozására azonban a gazdasági egyesületek egy-egy kiküldöttével bizottság küldetik ki, amely 1909. évi január hó első feléig tartozik munkálatait befejezni és azt egy újabb közgyűlés elé terjeszteni. Az alábbiakban részletesebben is beszámolunk a magyar gazdák nagygyűléseiről s még csak annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy a mozgalmas gazdanapok bizonyára maradandó emléket hagynak maguk után, a melyből uj erőt menthetünk jövő munkálkodásunkra. * Folyó hó 20-án délelőtt az OMGE. tartotta rendes évi közgyűlését, melyen Darányi, Kossuth, A p p o n y i és gróf Zieh y Aladár miniszterek is részt vettek. A közgyűlésen Dessewffy Aurél gróf lemondása folytán az elnök választás is napirendre volt tűzve. Megválasztották egyhangúlag elnökké gróf Dessewffy Aurélt, aleinökökkó Búj anovics Sándort, Zselónsky Róbert grófot és Palavi- c z i n i Ede őrgrófot. Az ülés tárgysorozatának tárgyalása közben jelent meg a küldöttség gróf Dessewify Aurélnál, ahol Hertelondy Ferenc főispán, mint a küldöttség elnöke jelentette be, hogy a közgyűlés határozatából kifolyólag jöttek el, hogy a megnyilatkozott bizalmat a gróf előtt tolmácsolják. Dessewffy Aurél gróf az újból megnyilatkozott bizalmat hálásan fogadta, de kijelentette, hogy elhatározásánál kénytelen maradni, az elnöki állást nem fogadhatja el s csupán az egyesület tevékeny tagja kivan maradni. * Ugyancsak folyó hó 20-án tartotta ünnepi közgyűlését a Magyar Gazdaszövetség is, amelyet a „Hangya“ kötelékébe tartozó szövetkezetek rendes évi kongresszussá követett. A Magyar Gazdaszövetség közgyűlésén maga Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter elnökölt, aki lendületes beszédben emlékezett meg gróf Károlyi Sándorról, a szövetség megalapítójáról s a szövetkezetek és kis emberek atyjáról. | Beszédjének végén idézte gróf Károlyi Sándor mun- ( kásságáí, amelynek czélja a gyengék védelme volt. A | szövetkezésre, az egyesülésre hivta fel ezúttal is a : magyar gazdák figyelmét, mert úgymond „a porszemet, amely magában áll elfujja egy szél, egy lehelet, de ha össze tapad, összenő és sziklává tömörül, a fer- geteg sem ingatja meg.“ * A magyar gazdák ünnepi napjait folyó hó 21-én az a kegyeietes aktus tette nevezetessé, amelylyel Károlyi Sándor gróf emlékének áldozott az ország gazdaközönsége. Ércszobrát leplezték le, s az ünnepélyen Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter és Dessewffy Aurél gróf méltatták Károlyi Sándornak a mezőgazdaság felvirágoztatása körül szerzett elérvülhetetien érdemeit. A szoborra egész virágerdő borult azokból a koszorúkból, amelyekkel az ország szórakoztatta. Hideg volt s a palotábon lakók bizonyára meleg szobáikban ültek s így a bámészkodó rab semmi életet nem látott, mintha künn is az a nagy csend uralkodott volna, mint odabenn, ő nála, az ő börtönében. Egykedvűen nézte a szállingózó hópelyheket, a palotát az ő faragványos díszeivel és unatkozott. — Amint igy nézi a nagy mozdulatlanságot és hallgatja a nagy némaságot, egy kis didergő veréb húzódott meg az átellenes palota faragványainak egy kis zugában. Izgett-mozgott egy darabig s azután felborzolva tolláit, szárnya alá dugta fejecskéjét és elaludt. A rab csak nézte a börtöne ablakából és örült, hogy végre láthat valamit. Várta, várta, hogy mikor mozdul meg az a picinyke kis madár, de hiába, mert ugylátszik amaz nagyon szépet álmodhatom s nem volt kedve ugrándozni a rab mulattatására. Egyszercsak látja, hogy a kis madárnak lehanyatlott a feje, szárnyait leeresztette s úgy maradt ott mozdulatlanul. Biz’ az odafagyott szegény. A rab ezen úgy el tudott gondolkozni . . . És ezentúl minden reggel, mikor felkelt, az ablakhoz sietett s megnézte az ő kis madarát. A kis veréb változatlanul ott hevert. Azután megenyhült a levegő, tavaszi szellők kezdtek fujdogálni. Mind melegebb lett, csak a kis veréb volt egyforma. Amint igy nézegeti a rab, látja, hogy a szél lefúj róla egy szál tollat, azután megint egyet és ismét egyet. Nap-nap után kevesebb a kis veréb halotti ruhája . . . És ezen aztán megint olyan mélyen elgondolkozott a rab és csak nézte figyelte azt a kis verebet, hogy mi történik vele. Nézte nap-nap után, évről-évre. Amint egyszer, szokásaihoz hiven ismét az ablakhoz megy, csodálkozva látja, hogy az eddigi szürke kis tömeg helyett valami fehérük a szemben levő palota faragványainak a sarkában. Nézi, nézi, mig végre rájön, hogy már csak a csontváza van meg annak a kis madárnak. És a rab, aki embert ölt, sírva fakadt; megsiratta azt a kis verebet, amelyről senki sem tudott, mely alatt annyi ember elment már. a nélkül, hogy látta volna ezt a kis áldozatát s téli hidegnek. Sirt. mint egy gyermek, talán a bűnét is siratta, most először. És a fogoly lelkileg nagy változáson ment keresztül. Ez a kis veréb, megváltoztatta teljesen a lelkét; nem békétlenkedett többé, imádkozott és legfőbb vágya volt levezekelni bűnét. Makacssága megtört és lelkében a jobb érzések kerekedtek felül. Abban a tudatban szenvedte el büntetését, hogy megérdemli s legfőbb vágya volt egy jobb, egy uj életet kezdeni. És mikor kiszabadult, mikor visszaadták őt az életnek, akkor is annak a febérlő kis csontváznak tett Ígéretet, hogy ezentúl becsületes életet fog kezdeni. És szavát meg is tartotta. Elment idegen faluba, ahol senki nem ismerte, harangozó, lett, hogy mindig közel legyen az intő templomhoz. És most mindenki szereti, tiszteli és becsüli. * * * Ezeket mondta el nekem az öreg János bácsi s ezzel elárulta életének legféltettebb titkát, de az én szememben ő ezután is a jó, derék, becsületes János bácsi marad. Csáky Gusztáv. mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényei, különösen kisgazdáknak és szőilötulajdynosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban. Szabadalmazott uj zSS » m [venjige)
