Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-02 / 40. szám
okt. 2. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal Ilyen körülmények között, ki nem helyeselné azon eszmét, hogy összetartva, tömörülve és együtt munkálkodva cselekedjünk a kisgazda érdekek megvédésére. Annál is inkább szükség van most erre, mert oly nagy-fontosságú kérdések várják megoldásukat, mint a progressiv adó behozatala, a gazdasági érdekképviseletről szóló törvény, a magyar földbirtok rendezésének kérdése, a kisgazda hitelviszonyainak rendezése, terményeinek együttes értékesítése, kényszerárverésekkel szemben való védelem stb. stb., a melyek mind a kisgazda legsajátosabb létérdekeit érintik. E célból hívtuk fel figyelmüket erre a mozgalomra és kérjük, hogy annak apostolai legyenek. Nem kisebb dolgokról van szó, mint arról, hogy fölfelé súlyt adjunk szavainknak a tömörülés által s hogy testvérként egyesülve helyzetünkön javíthassunk. Célja volna még az egyesülésnek a kisgazdák ' körében a tömörüléssel termelő szövetkezeteket alakítani, igy a gazdálkodás jövedelmét emelni, a reánk háramló teherviseléseket mérsékeltei ni, a szakértelmet emelni, szóval a dolog gyakorlati oldaláról is biztosítékot szerezni a kisgazda osztály boldogulására. Azt hiszem, hogy sikerült ha igy röviden is, felhívni szives figyelmüket mozgalmunk céljára. S ezért kérem, hogy alábbi javaslatomat elfogadni szíveskedjenek. Mondják ki, hogy egy alakítandó kisgazda egyesülésnek szükségét látják s annak megalakítására szélesebbkerü agitációt fejtenek ki. Kérem továbbá, küldjenek ki maguk közül lehetőleg minél több községet képviselő szervező-bizottságot, a mely az alapszabály tervezetet kidolgozná és az alakuló közgyűlést előkészítené. 0 s v á t h Elek a szatmármegyei kisgazdák nevében kijelenti, hogy örömmel csatlakozik a mozgalomhoz, mejrt szükségét érzi annak, hogy a kisgazdák végre egy olyan szervvel bírjanak, amely érdekeiket mindenképen megvédi. C s á s z i Pál beszámol arról, hogy mily nagymérvű érdeklődést tapasztalt az eszme iránt a kisgazdák körében a vármegyében, helyesnek és okvetlen szükségesnek látja a tömörülést s ajánlja a kisgazdák jét kétszer öt koronával. Azután szorította és kiabált, ágált. De jött a Bajmester és úgy jött mintha legalább is Tarai ülne rajta és a mi nagy turf emberünk melancolikusan mondta: — No már a Szatmári lóversenyeken sem lehet nyerni, hogy lehetne hát a Pestieken ? De azért az akadályokat mégis csak a századosok lovai ugrották legjobban csakhogy azokban nem fizetetett a toti. 5 : 6. * A versenyek gyors lefolyásnak voltak, simán ment minden s mire beállott az est, a lóversenypályán a sok zászló, tribünkeritésből csak hírmondó akadt. Egy-kettőre szétbontottak mindent. — A városban megindult a kocsikorzó, a vendéglők, kávéházak megteltek sportoló közönséggel, szóval sportváros volt ezen a napon Szatmár. Volt jókedv, bál, valami műkedvelői előadás is, amely utóbbiról azonban ami krónikásunk képtelen beszámolni, mert arra nem volt aki meghívja a „Gazdák Laját“ a belépő díj árát pedig elvitte a toti. Krónikás. figyelmébe, hogy folytonosan terjesztve az eszmét, nemcsak annak megvalósítását, de az egyesülés mielőbbi megerősödését mozdítsák elő. Erre a jelenlévők egyhangúlag kimondották, hogy Szatmár és a szomszédos vármegyék bevonásával egy kisgazda egyesület alakulásának szükségét érzik, azt megalakítják és a megalakulás előkészítésére előkészítő bizottságot küldenek ki, amely az alapszabálytervezetet kidolgozná s az alakuló közgyűlést előkészítené. Dohánypajta bemutatás Géberjénben. Igen érdekes és gazdáinkra nézve tanulságos ! összejövetelre lett vármegyénk birtokosainak egy része múlt hó 24-én meghiva Géberjénbe, hol a most épült I újabb rendszerű dohánypajták megtekintésére br. N a- j t o r p e Tivadar min. tanácsos és Uray István p. ü. I tanácsos is megjelentek. Miután a" gazdaközönségnek szolgálatot vélünk ; tenni az által, ha ezen a téren egy praktikus újítással I ismertetjük meg, ezért bővebben fogunk a részletekre kiterjeszkedni. A birtokon termelt 30 kát. hold dohányföld termését 4 pajta van hivatva befogadni, melyek úgy vannak egy e célra külön kijelölt területen felállítva, hogy 2 párhuzamban fekvő pajtának az oldala, a másik 2 egymással párhuzamos pajtának pedig a vége fekszik dőlnek. A pajták által határolt négyszög közepén van a siaűtóház. Minden pajtának 65 m. a hossza, 8 m. a szélessége, 4 m. az oldal- és 4 m. a tetőmagassága. Ha minden pajtánál leszámítunk az 5 átjáróra 4 métert s a tetőnél ki nem használható részt, úgy 370 m8 száritó hely jut 1 kát. hold dohány földre. A 21 m. hosszú és 9 m. széles, tehát 189 rn2 területen fekvő simitóházból pedig k. holdanként 6’3 m2 esik, mi teljesen elég. A felsorolt adatok után térjünk át a dohánypajtáknak azon előnyeire, melyek inindenike nagyon is figyelmet érdemel : A pajták 80 cm. vastag téglaoszlopokon állanak, melyek 1 m. magasságig biztosítva habarcsba lettek rakva. Az oszlopok egymástól 10 m. távolságra vannak elhelyezve, ezenkívül van minden átjárónál még 1—1 oszlop s igy a pajták mindenikc 24 tégla oszlopon nyugszik. Az oldalak paticsból készültek és pedig úgy, hogy minden 55-—60 cm. széles paticsfal részletet követ egy 55 cm. széles és 3-5 m. magas oldalt nyíló szellőztető ajtó. Fedélanyagul szalma lett felhasználva, úgy azonban, hogy az ereszt, mely 1 m. szélességben kátrány- lemezzel fedett deszkából készeit, mintegy 40 cm. szélességben egy sor zsúp szalma fed. Erre aztán cséplőgéppel csépelt kévékbe kötött rozs és buzaszalnaa jön 40 cm. vastagságban, mi fokozatosan vastagabb lesz, wig a csúcsnál az 1 in. vastagságot éri el. Ezen szalma- fedél le van dróttal erősítve, gerebiyével le van fésülve, sarlóval a felálló szálak le lettek nyesve, alól pedig a zsúppal egyirányban ollóval le lett nyirva. Mindezen itt említett szalmafedéssel járó munka került f. méterenként (a tető mindkét oldalát értve) 2-9 kor.-ba. Láthatjuk tehát, hogy ezen építési módszernek Szabaíialmazotí / n 7 i ( \j nmilnn'’ 0 ? fi no!/nun nn <i uj 1» r\u/l 1 mi]!|cj ulí uMufdüu ü mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöliötulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadasa ErmiiiáSyfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. náron, vagy annak bármely fióktelepénél 36 korona árban.
