Gazdák Lapja, 1908. október (7. évfolyam, 40–44. szám)
1908-10-09 / 41. szám
október 9. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal tartanunk, hogy az állatok felvágják annak felületét s ha mégis esős őszi időben tán felvágatnék is egy kissé a rét. a tél porlasztó hatása kiegyengeti azt a tavaszi vegetáció megindulása előtt; sőt nagy egérjárás idején még előnyösnek tartjuk a talaj összetaposását, amennyiben az állatok járása, lépése és nyoma az egérjáratokat szétrombolja, az egérlyukakat pedig betemeti és az által, ha nem is nagy mértékben, dé valamivel minden esetre hozzájárul az egerek irtásához. A kényszerű helyzet: a takarmányhiány azonban még a legjobban számitó és takarékoskodó gazdát is sokszor ráviszi arra, hogy tavaszszal legeltessen. Ilyen esetekben természetesen semmi ellenvetésem sem le-- het a tavaszi legeltetés ellen, csupán azt a megszorítást ajánlom, hogy esős időben ne legeltessenek, ha pedig még esős időben is kényszerítve vannak a legeltetésre, akkor a rét nedvesebb helyeit keressék fel. A midőn pedig az ilyen kényszerhelyzet szülte tavaszi legeltetést abban hagyják, fogasolják jól meg a rétet, hogy az egyenetlenségek elsimittassanak, a megtaposott felület pedig megnyittassék a levegő behatásának. Más házi állataink valamennyiével még csak megjárja okkal-móddal úgy az őszi, mint a tavaszi legeltetés, de a sertésekkel való legeltetés az év minden szakában feltétlen eltiltandó a rétről, mivel a sertések nem annyira a füvek után járnak, mint inkább gyöke- keret, férget, csigát keresve turkálnak a talajban, mi miatt a rét talaja egyenetlenné válik s a feltúrt helyek elgyomosodnak. Erdéiyi G. A trágyázásról. A szántóföldön termesztett növények gyökérzetük, testük és magjuk megneveléséhez és kifejlesztéséhez különböző anyagokat vesznek fel a termőföldből; ezen anyagokat növényi tápláló-anyagoknak szokták nevezni. A növényi tápláló-anyagok a termőföldben nem valami nagy bőségben vannak, a folytonos termeléssel a legbővebben termő földben is megapadnak, aminek az a következménye, hogy apad a termés is s a gazda azt veszi észre, hogy a leggondosabban megmunkált földje is fokozódólag kevesebbet terem. A növényi tápláló-anyagokat tehát vissza kell juttatni a termőföldbe, ami a trágyázással érhető el. Trágyázásra hosszú időn keresztül csupán az istállótrágyát használták a gazdák, ami nagyon jó trágyaszer is, mert meg van abban minden növényi táplálóanyag, amelyet a termesztett növények testük felépítéséhez megkívánnak, de nem olyan arányban és meny- nvisógben, mint azt a növények szükségük. Más szóval kifejezve, az istállótrágyában nem adunk vissza a termőföldnek annyi tápláló-anyagot, amennyit termesztett növényeink a sok és nagy termésekhez megkívánnak. Azután azt is tekintetbe kell vennünk, hogy régebben nem sok gondot fordítottak a trágyázásra ; van akárhány határ az országban, ahol csak az újabb időkben kezdenek trágyázni és korántsem olyan mértékben, hogy az évek során kihasznált talajerő helyrepótoltatnék, a termések tehát a trágyázás következtében nem igen emelkednek, aminek az egyedüli magyarázata, hogy nagyon kiélték a termőföldet, úgy hogy megfelelő nagy terméseket csak erőteljes és gyakori trágyázással lehet felmutatni. A mesterséges vagy műtrágyák segítségével azokat a növényi tápláló-anyagokat adhatjuk vissza a termőföldnek, amelyekben a termőföld szűkölködik, amelyeket a termesztett növények nagy mennyiségben megkívánnak s amelyekből az istállótrágyában nem adunk eleget vissza : ebben keresendő a műtrágyák nagy fontossága a mezőgazdasági termelés körében. Az elmondottakból az is önként érthető dolog, hogy a műtrágyák alkalmazásának nem az a célja, hogy az istállótrágya használatát feleslegessé tegye, hanem hogy ennek hatását kiegészítse, mert ismétlem, hogy az istállótrágyával nem adunk vissza annyi növényi tápláló-anyagot a termőföldnek, amennyit a termesztett növényeink a jövedelmező nagy termések nyújtásához megkívánnak, vagy ha adnak is egyes tápláló anyagokból annyit, amennyi szükségeltetik, de nem adnak min- denikből annyit, amennyi bármely növény szükségletét kielégítse annyival is kevésbbé, mert egyes növények bizonyos tápláló-anyagból többet szükségeinek mint mások s nagy termést csak akkor adhatnak, ha tápanyagszükségletük minden tekintetben kielégittetik. A növényi tápláló-anyagok sorában három olyan van, amelyekből különösen sokat vesznek fel növényeik, amelyeket a termőföld igen kevés mértékben tartalmaz s amely eket az istállótrágyában sohasem adunk vissza olyan arányban, mint amilyenben azt termesztett növényeink szükségük. Nevükön nevezem ezen táplálóanyagokat, mert ismerni kell ezeket a számitó gazdának : foszforsav, légeny (vagy nitrogén) és káli ezeknek a neve. Olyan fontos szerepet játszanak ezen tápláló-anyagok a növények életében, mint az embernél a kenyér, hús és só; amint az emberi szervezet ezen táplálékok nélkül el nem lehet, azonképpen a növény sem tud kifejlődni foszforsav, légeny és káli nélkül. A műtrágyák ezen tápláló-anyagokat foglalják magukban s aszerint, hogy melyik tápláló-anyagot tartalmazzák megkülönböztetjük: a) a foszforsav-tartalmu műtrágyákat; b) a légeny-tartalmu műtrágyákat ; c) a káli-tartalmú műtrágyákat. Gazdasági növényeink közül nem mindenik használja ki a talaj tápláló anyagait egyenlő mértékben ; a gabonafélék, s általában azon növények, melyek magvakat termelnek, különösen a talaj foszforsavtartalmát veszik igénybe, mások, amelyek gumókat, húsos gyökereket, dús lombozatot teremnek, inkább a talaj nítrogéntar- talmát veszik igénybe- Az istállótrágyát tehát a szerint kell kiegészítenünk foszforsav-, káli- vagy nitrogéntartalmú műtrágyákkal, amint a termesztendő növények több foszforsavat, kálit vagy nitrogént igényelnek. K. B. A baromfiak mint rovarirtók. Mint ismeretes, a baromfi, noha eredetileg nem rovarevő, mégis szívesen és szorgalmasan szedi és irtja a rovarokát. A baromfinak ezt a szokását kétféleképen használhatjuk fel a rovarirtásra. Ha a szőlő vagy a kert be van kerítve s mindkét hejy’fn állandóan lakik is valaki, akkor itt a baromfit már kora tavasztól beszoktatjuk a szőlőbe s a kertbe, hogy szedje össze a mutatkozó bogárságot. A kendermagbogár a vinczellérbogár kávébogár a zöld cserebogár sok alant mászó, földön élő hernyó: mind áldozatul esik a baromfinak. Eközben azonban ügyelni kell arra, hogy a baZsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, raktáron tart és legjutányosabb áron szállít a Szaímármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Arpád-u. 21.
