Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-04 / 36. szám
szept. 4. GAZDÁK LAPJA. 7-ik oldal. takaruló növény után, csak annyi idő maradjon, hogy a talaj tarlóbuktatás és középmély vetőszántással előkészíthető legyen. A keverékbe felveendő 50 I. őszi bükköny 50 1. őszi borsó, 25 1. őszi rozs és 25 1. őszi árpa. Ha az őszi bükköny beszerzése nehézségekbe ütköznék, a mi nálunk elég gyakran előfordul, úgy az 50 1. őszi bükköny a keverékben 60 1. őszi borsóval helyettesíthető. Kat. holdankint 175—190 sorba 140— 160 liter vetőmag szükséges. A vetéssel nagyon sietni itt sem célszerű, mert az őszszel túlságosan elbokrosodott növény a kipállás veszélyének nagyon ki van téve: ez okból az időjárás szerint a vetést augusztus végén és szeptember elején kezdjük a gabona-sortávolra beállított vetőgéppel. Ősz folyamán a vetés nem kíván semmi ápolást, tavaszszal azonban a fagy által felszívott talajt meg kell hengerezni. Á nyert zöldtakarmánytermés nagy szokott lenni, azonkívül igen jó minőségű, tartalmas, melyet az állatok nagyon kedvelnek s a tejelésre igen jó hatást gyakorol. Kát. holdanként zölden 100—120 q termést ad. Néhány szó a keiíeíöfószkekről. A legutóbbi időben a keltetőfészkek mikénti berendezésére nézve, mindinkább több és több az ellentétes vélemény úgy, hogy a kezdő tenyésztők zavarba jönnek és nem tudják, kinek adjanak igazat, illetve, ki után induljanak. Egyesek azt állítják, hogy a keltetőfészket a lehető legszárazabban kell tartani, mások ismét a keltetőfészek fenekére friss gyeptéglát vagy nedves földet ! esznek. Csibét mind a két eljárás mellett keltethetünk, hacsak valami véletlen közbe nem lép, igy tehát csak az a kérdés, vájjon a csibék életképesek-e és a kikeltek száma sok vagy kevés lesz e ? Már most lássuk, kik ajánlják a nedves aljazatot ? Tapasztalataink szerint, a modern baromfitenyésztők, mivel a régi úgynevezett kipróbált tenyésztők ezen eljárást még nem ismerik. Senki sem fogja tőlünk elvitatni, hogy sajnos még igen sok baromfitenyésztő létezik mai napság is hazánkban, aki csak azért tart baromfit, mivel az a gazda udvarából nem hiányozhatik. Természetesen az ilyen tenyésztők nem tudják és nem is akarják belátni, hogy a baromfitenyésztés, ha az okszerűen űzetik, a mező- gazdaságnak igen fontos és jövedelmező állattenyésztési ágát képezheti és ennélfogva minden ujitás ellen állást foglalnak. Mint az előbb is említettük, a modern baromfitenyésztők legnagyobb része, a keltetőfészkeket már nedves aljazattál látja el és az eddigi jelentéseik szerint, mindenkor igen jó eredményekkel kellettek. Ezen nedves aljazatot ugv állíthatjuk elő, ha friss gyeptéglát vagy nyirkos főidet a fészkek fenekére és erre azután száraz, jó minőségű (szagtalan) szénát, sarjut vagy szalmát rakunk. Azt hiszszük, ezen eljárás bővebb magyarázatot nem igényel elég talán annyi, ha a kétkedők figyelmét felhívjuk arra, hogy a vadon élő tyúkfélék, mint pl. a fogoly, fürj, fészkét szintén egyszerűen a földre rakja. B. E. Minő fákat ültessünk ? Az ültetendő fák megválasztása elsősorban a használat czélja, azután, részben az éghajlati és részben a talajviszonyoktól függ. A legnagyobb hasznot a gyümölcsfák hozzák, azonban ezeket nem lehet mindenütt előnyösen alkalmazni, nem is felelnek meg mindenütt a czélnak, miért is sok helyütt árnyék- és sorfákat kell ültetni. A gyümölcsfák közül a dió, alma, körte, cseresznye és szilva hozza a vidéknek a legnagyobb hasznot és ezek közül nagyobb ültetvényekhez első sorban az alma, szilva és dió ajánlható ; végtelen vagyont lehetne ezen három gyümölcsfajból meríteni, ha sok tájék területeit ezen három gyümölcsfajjal beültetnék, és óriási hasznot hajtanának a dióerdőségek ott, a hol jelenleg dombokon, hegyoldalakon csak juhlegelők léteznek, a mely területek a diótermelések részére mintegy teremtve vannak. A dió valamennyi gyümölcs közt a legjobb kivitel czikk, és hónapokon át jól eláll, anélkül hogy kárt szenvedne. A nagybani vásárlók csak oly helyeket látogatnak, hol nagy kivitel van. Árnyék-, sorfák nagy számban és mindenüt ajánlhatók. — Szép árnyék elérésére, nem tulsürü ültetvények ajánlatosak, olyanok melyek a lég szabad mozgását nem gátolják. — Sürü árnyékot nyújtanak : gesztenye, dió, szilva, hársfa, nyárfa, Ailanthus, Juglans americana, Catalpa és kőrisfa : félárnyékosak: az akácz, Gleditschia, Celtis, jegenyenyárfa és pyramisakác. — Sovány, száraz és rossz talajban még mindig jól megterem az akácz, körisféle jávor, Gleditschia, Ailanthus- hársfa, szilfa és nyárfa. Jó talajban úgy a felsorolt fajok, mint minden más fa megterem. — Nedves talajban jól megterem a fűz, kőrisfa, égerfa és nyárfa; sövényekhez és élő kerítésekhez a legjobbak : az akác*, Gleditschia. Maciura, galagonya, fűz és bokorbükk, továbbá tűlevelűek, mint a fenyők, vörösboróka, tiszafa és életfák kiváló szépek. Irodalom. A rétek trágyázása különös tekintettel a műtrágyák használatára. Az orsz. m. kir. növénytermelési állomás kísérletei alapján irta Gyárfás József. Az orsz. m. kir. növénytermelési állomás feladatát képezi többek között a növénytermelés körébe vágó kísérleteket végezni és azokat a gazdák okulására közzétenni. A közzététel eddig kétféle módon történt; a Kisérletügyi | Közleményekben részletesen, szükséges táblázatokkal egyetemben és az egyes szaklapokban rövidebben, a részletes táblázatok elhagyásával. Ily módon a gazdaközönség csak az egyes években végzett kísérletekről nyert tájékozást. Szükségesnek mutatkozott, hogy oly kísérletek, melyek több éven át végeztettek és amelyek határozott eredményre vezettek, könnyen érthető modorban, lehetőleg röviden, a részletes táblázatok nélkül közzététessenek és a gazdaközönségnek rendelkezésére bocsájtassanak. Ilyen Gyárfás most megjelent könyve. Nyi!t rovat. A „Nyiit rovat“ beosztása. Közöljük az alábbi kérdést, egyúttal feleletet is adva rá, mintegy tájékoztatóul „Nyílt rovatunk“ beosztására vonatkozólag. Szőlőtulajdonosok figyelmébe 1 A MÁRTON-fele Jendszllü kTtVig^Sbb együttműködő T)AT) O A melyek az eddigi összes sajtókat a munkagyorsaságban, a csavarral biró JoÁ)£\OxjLlJ Xv/Ja, nyomás egyenletességében, a kisajtolt must''mennyiségébe^ valamint a hajtás könnyűségében messze felülmúlják, — Kivánatra árjegyzék ingyen és bérmentve. Kaphatók Nagykárolyban Schöberl Károly oki. gépészmérnöknél és Wagner Lajos vaskereskedőnél. 153 1- 2
