Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-25 / 39. szám
szeptember 25. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal szélesedik ki. A has, a lábak s az oldalaknak nagy része, úgy többnyire a fej is fekete marad. Testi nagysága a jobb mangalica sertésével egyező; a kocák súlya 120—150 kg., a malacok 8—12 hónapos korukig 150 kg.-ra hizlalhatok; fejlődése hizlalás nélkül is rendkívül gyors, úgy hogy az emsék egy' éves korukban rendesen lemalacoznak. Az első malacozásnál rendesen 4—6 malacot vetnek ; a későbbi fiadzásnál szaporaságuk fokozódik 10 —12-ig s ezek közül 10 darabot jól felnevelnek. Kiszoptatás után többnyire rögtön felveszik a kant s így a kisgazda kezén levő báznai koca két év alatt rendesen ötször, de négyszer bizonyosan malacozik, szaporasága tehát rendkívül nagy. Ami azután a legbámulatosabb, a legelőt éppen olyan jól értékesíti, mint ! a mangalica s a közös csürhékben állandóan legelőn tartatik, csupán reggel és este kap némi eleséget éppen úgy, miként a kisgazdáknál a mangalica sertést is ellátni, takarmányozni szokás, azzal a különbséggel, hogy | a mangalicánál sokkalta falánkabb s minden ehető anya- j got mohón eszik. A báznai sertést tenyésztő vidéken szokás pl. a lóhere-pelyvát sertésekkel feletetni - természetesen forrázás és darávali keverés által kellőleg előkészítve — amit mangalicát tenyésztő vidéken nem igen tapasztaltam. Hizodalmasságát rendkívül dicsérik s állítják, hogy sokkalta kevesebb takarmánnyal hizlalható ki, mint ; a mangalica. Kelendősége is igen nagy' s különösen malacaiért 6—8 koronával is többet fizetnek, mint az j ugyanolyan korú mangalicáért. Különösen a nagyobb ' városok mészárosai veszik szívesen, de a magyarországi j szalámigyárak is legszívesebben báznai sertéssel fedezik | szükségletüket. A báznai sertés egy szerencsés keveréke a fent j említett fajtáknak, amely teljesen alkalmazkodott hazai I égalj és talaj viszonyainkhoz. Ha elgondoljuk, hogy évente 20 malacával — feltéve, hogy azok választott korban adatnak el — legalább 200 koronát szolgáltat j be egy koca tulajdonosának, akkor el kell ösmernünk, ! hogy különösen annak a kisgazdának, aki csupán 1—2 j kocát képes tartani s azokat kénytelen a közös csür- hébe járatni — valóságos kincsesbánya egy-egy ilyen koca. Kívánatos tehát, hogy ez a sertés Magyarországon is minél szélesebb körben terjedjen el, mert amint Erdélyben az ezen sertést tenyésztő községek vagyono- sodását szemmel láthatólag elősegíti, úgy Magyarországon is tenyésztőinek kétségen kívül jobb vagymni helyzetet biztosit. Legjobb anyag szerezhető be a dicső- szentmártoni, medgyesi vásárokon, avagy általunk a direkt tenyésztőknél. M. K. Irodalom. A pinezegazdaság melléktermékeinek értékesítése. ! Irta: Szilárd Gyula, a gróf Esterházy-féle csákvári í földmivesiskola tanára. Szilárd Gyula egyike a legszor- ; galmasabb és legkomolyabb szőlészeti szakíróinknak. Minden munkáját az alapos gyakorlati ismeret és a gondos, világos feldolgozás jellemzi. Ezt mondhatjuk ! jelen munkájáról is, amely különben is oly'an fontos j tárgyat ölel fel, amelyet nem győzünk eléggé terme- | lóink figyelmébe ajánlani. A szőlő melléktermékeinek kellő értékesítésére nem vetünk még elég súlyt, pedig jelentős hasznot biztosíthatnánk magunknak ezen a réven. A 38 oldalra terjedő, számos ábrával illusztrált füzet tartalma a következő: Pálinka- és cognac-főzés. A törköly és venyige mint takarmány. A borseperü értékesítése. Borkőnyerés törkölyből és borseprüből. Kék szőlő festőanyagának kivonása. Szőlőmagolajnyerés Csersavoldat-készités szőlőmagból. Ecetkészités. A füzet ára 1 K. 50 fillér. Nyílt rovat. Kérdések. Üszkös búza vetése. Kérem szíveskedjenek soraim vétele uián azonnal nekem felvilágosítást adni, ugy'anis a vetőmagnak szánt búzám üszögös, hogy el lehet-e azt vetni, a búzát kékkővel szoktam pácolni. Szíveskedjenek velem közölni, hogy tiz hektoliter búzához mennyi kékkövet használjak? Cs 1. Gyümölcsös alakítása. Egy gyümölcsöst alakítani van szándékomban. Kérem gazdatársaimat, hogy a mi vidékünkön (Szatmárvm.) mely alma és körte fajokat ajánlják tenyésztésre. J. Gy. Feleletek. A cseléd gyermekeinek iskoláztatása. Nagy baj volt eddig, hogy a cseléd gyermekei gyakran egészen iskolázatlanul nőttek fel, amiatt, mert a cselédnek nem volt miből fizetni a beiratási és tandijat, tandíjmentesség pedig nem minden iskolában volt. Ezen a bajon is segít az uj törvény, midőn elrendeli, Ijogy az éves cseléd iskolaköteles gyermekei után az ellem! iskolai beiratási és tandijat a gazda tartozik fizetni s ezt a cseléd béréből levonni nem szabad. De ha a cseléd gyermeke tandíjmentességben részesül : akkor a tandíj a gazdától sem követelhető. Azt is kimondja a törvény, hogy köteles a gazda módot és lehetőséget nyújtani arra, hogy a szolgálatában álió tankötelesek rendesen járhassanak iskolába. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy ha a gazda olyan cselédet fogad, aki még ismétlő iskolába tartoznék járni (12—15 éves) : lehetőleg módot kell nyújtani ennek ismétlő iskolába járhatására. És ez ősztől kezdve tavaszig meg is történhetik, mert hiszen a kis cseléd ebben az időszakban a hét nehány órája alatt nélkülözhető. Ha nincs is kimondva törvényileg, alig lehet kételkedni abban, hogy a távolabb eső tanyákról — hol tanyai iskola nincsen — a községben levő iskolába járó gyermekeket a téli rossz időben a gazdák a szomszédokkal megegyezve, felváltva szekerén vagy szánon beküldik az iskolába, nem kötelességből, hanem csupán saját jószívűségükből. Väry M. Lóherepoíyva a hízósertéseknek. A 3A éves süldőt nem ajántatos kizárólag csak teugeridarával s here- polyvával hizlalni, mert a tengeriben kevés a fehérje, a polyva táplálóanyagai pedig alig számítanak a sertésnél. Ezért korpát, lóbabot, szóval fehérjében gazdagabb takarmányt is kellene legalább a hizlalás első felében etetni, vagy ha ilyen nincs, fele árpát és fele tengerit. Ha azonban kizárólagos tengerietetés mellett marad, L3 kg. darát számíthat a 40 kg.-os süldőre naponta, amelyhez legfeljebb 04—045 kg. herepolyva volna keverendő, mert a pelyvának nem szabad a Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsíneget, kenő-olajat, meníőszekrényeket, raktáron tartás fegjutányosabh áron szállít a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szalmái% Arpád-u. 21.
