Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-04 / 36. szám
szeptember 4. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal tek, legalább külsőleg, az egészséges bokrok gumóitól. Ha azonban a beteg bokrok alatt termett gumókat a köldökhöz közel kettészeljük, úgy azt látjuk, hogy az edények sárga szint öltöttek s e sárga szin, ha a gumó kihajt, átmegy a szárrésznek edényeibe is. Ha ilyen beteg gumót elültetünk, az rendesen kikel, csakhogy a fejlődő bokrok a rendesnél valamivel kisebbek maradnak, a levelek sodródása és sárgás-vörös színeződése korábban kezdődik s a növények korábban kezdenek elhalni. Ha ilyen beteg növényt kihúzunk a földből, még találunk ugyan gumókat a fészekben, ezek azonban aprók, mogyoró- és diónagyságuak, sőt még borsó- nagyságú gumók is találhatók. A termés tehát csekély s amellett a gumók gyakran puhák s rendesen nem is stolonákon, hanem közvetlenül a földalatti száron ülnek s ez apró gumók sok esetben még a fészekben ki is hajtanak. Ha már most ezeket a fejlődésükben visszamaradt gumókat ültetjük el, ezek sok esetben ki sem kelnek, ha azonban mégis kikelnek és bokrot fejlesztenek, ezek aprók maradnak, leveleik kezdettől fogva fodrosak s a jellegzetes sárgáspiros színtől a sötétpirosig és kékespirosig a színeződés összes árnyalatait mutatják. Láthatjuk az elmondottakból, hogy e betegség kevésbevevése milyen károsodást okozhat a burgonyatermesztőknek. Tekintve, hogy a burgonya több iparágnak, mint pl. a szesz-, keményítő- és burgonyaliszt- gyártásnak nyersanyagát képezi, — tekintve továbbá, hogy hazánk egyes vidékein a szegén}' néposztálynak legfontosabb, sőt helyenként csaknem egyedüli táplálékául szolgál, beláthatjuk, hogy mekkora veszedelmet jelenthet a burgonyatermést teljesen megsemmisíteni képes eme betegség nemcsak egyes iparágakra, hanem egész vidékek lakosságára nézve is. Az egyetlen mód, amely e veszedelmes betegség leküzdésére ez idő szerint rendelkezésünkre áll, az, hogy lelkiismeretes gondossággal válogassuk ki vetési célra az egészséges gumókat. Ez csakis úgy történhetik, hogy julius és augusztus hó folyamán, amikor a beteg bokrok az egészségesektől könnyen megkülönböztethetők, még künn a burgonyaföldön megjelöljük a beteg bokrokat (színes rongy rákötésével vagy jelzőkaró leszurásával), ezeknek termését külön szedetjük és semmi szin alatt sem használjuk vetésre. Vetőmagul csakis a teljesen egészséges bokrok gumóit szabad használni! Ha bármi oknál fogva kényszerítve volnánk ta- vaszszal vásárolni ismeretlen származású vetőgumókat, ez esetben — ezt különösen figyelmébe ajánljuk a bur- gonyatermesztőknek — nem szabad elmulasztani, hegy a vásárló nagyobb mennyiségű, kb. 100 gumót tartalmazó mintát küldjön be Magyaróvárra a növénykórtani állomáshoz megvizsgálás végett. Nevezett intézet díjtalanul végzi a vizsgálatot s értesíti a beküldőt a minta egészségi állapotáról. Egy másik, ugyancsak veszedelmes újabb betegsége a burgonyának a „gyürüsbetegség“, amelyet baktériumok okoznak. Ha a beteg gumót kettészeljük, a metszési lapon, a héjtól 1/2—1 cm.-nyire befelé egy többé-kevésbbé teljes barnaszinü gyűrű ötlik szemünkbe, amely a gumó edényeinek romlása folytán keletkezik. Az egészséges gumó kettévágásakor is látjuk ez edénygyürüt a bélés héjrész közt, csakhogy e gyűrű szinezetlen, semmiesetre sem barna. Ha csak nagvon kismérvű a gumó fertőzöttsége, akkor a metszési felületen nincs is meg a teljes barna gyűrű, hanem csak helyenként, főleg a köldökhöz közel vannak feketés- barna pontok vagy vonalak, amelyek bent fekszenek a gumó edényeiben, vagyis a gyűrűben, s ha a köldökön át vágjuk ketté a gumót, akkor meggyőződhetünk, hogy e barna pontok nem egyebek, mint keresztülmetszett barna edények. Ha a beteg gumót kiültetjük, világos, hogy a belőle fejlődő hajtások is betegek lesznek, mert hisz ezek edényei benső jösszefüggésben vannak a gumó edényeivel. Gyakori eset az is, hogy az ilyen gumó nem kel ki s ha kibontjuk a földből, azt látjuk, hogy a gumó külsőleg egészséges, a belőle fejlődő hajtások elhalnak, még mielőtt a földből kibújtak volna. Ha egy hajtás a felszínre kerül is, ott nyomorúságosán fejlődik a szár rövid marad s apró levelpket visel, amelyek gyakran feketepettyesek s ellentétben az előbb leirt levélfodrosodással, alulról felfelé meaőleg kezdenek száradni és lehullani. Az is előfordul, hogy kezdetben egészen normálisan fejlődik a növény, nyár derekán azonban egyikmásik, avagy valamenyi hajtása áttetszővé és barnapettyessé lesz és elszárad; a beteg hajtások levelei fe~ ketés, lassan nagyobbodó foltokat kapnak az ereken, összezsugorodnak és lehullanak. A most ismertetett esetben a gumótermés látszólag normális, főleg akkor, ha csak egyetlenegy hajtás beteg. Pedig épen ezek a gumók a legveszedelmesebbek, mert általuk terjed el a betegség a következő évben. E betegség okozói baktériumok, melyek valószínűleg a szárrész alsó részének repedésein kerülnek bele a növénybe. De belekerülhetnek e baktériumok a talajból közvetlenül a gumóba is, főleg akkor, ha a vetőgumókat szétdarabolva ültetjük el, ami sok helyen szokásban van. A gyürüsbetegség elhárítására ugyanazok az irányelvek követendők, mint a levélfodrosodásnál. Emellett arra is ügyelni kell, hogy feldarabolt burgonyagumók vetésre ne használtassanak. Áz ezüst prémnyulak tenyésztéséről. Az ezüst prémnyul tenyésztése amilyen igénytelen tenyésztési ágnak nézik, olyan hasznos és bizony szép jövedelmet hoz az azzal szeretettel foglalkozó tenyésztőnek. — Természetes, hogy itt is elsősorban a tenyészanyag kitűnősége és a tenyésztés mikéntje a mérvadó a jövedelem nagyságára s ezért miellőtt a prém nyulak tenyésztéséhez fognánk, válasszuk meg a törzset és csak onnan szerezzük be, ahonnan szép egyedeket kaphatunk. Ami már most tenyésztését illeti, erre nézve a következőket kell szem előtt tartani. Beszerezve az első tenyész-törzset, az anyanyu- lakat a baknyultól. a párzás után, a legszigorúbban különítsük el. Hogy ez az elkülönítés mily fontos dolog, azt a következőkből láthatjuk. Az anyanyulnak a párzás napjától számitott 30-ik napra születnek meg a kicsinyei; áz anyával szabadon, egy helyiségben élő bak, nemi ösztönét követve, az anyát még a fiadzás napján, esetleg 1—2 nap múlva, újból megtermékenyíti. A megszületett kicsinyek 6 hétig az anyát kívülről szopják, az ujabbi generáció Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olajat, mentőszekrényeket, raktáron tartás legjutányosabb áron szállít a Szálmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatmár, Verbőci-u. 5.
