Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-18 / 38. szám
szept. 18. GAZDÁK LAPJA. 7-ik oldal. tésre alkalmasnak, mivel annak hímvesszője rövid s felkér,, hogy a vételárat térítsem vissza. Megjegyzem, hegy a község a vétel után egy hónapra hagyta megvizsgálni, mivel nagykorúságát (18 hónapos kort) csak akkor érte el. Kérdem, jogos-e a község követelése, vissza kell-e térítenem a vételárat? Feleletek. A must szellőztetése. A must szellőztetésére különféle készülékeket ajánlanak. Részemről legjobbnak tartom az Allweiler szárny szivattyút, mely mig egyrészről a must fejlesztésre igen jól használható, másrészről a must szellőztetésére nyílt kádakban, valamint hordókban is alkalmazható. A must szellőztetését úgy kell teljesíteni, hogy ha már 8—10 hektoliter mustunk van, azt egy nagyobb kádba gyűjtjük össze, mellé állítjuk a szárnyszivattyut a felső végére felcsavarjuk a tömlőt s s ezt belehelyezzük a mustba a kád fenekéig. A szivattyú fogantyújának előre és hátramozgatásával, a mit egy 10—12 éves gyermek is könnyen teljesíthet, a levegő nagy buborékokban szorittatik fel a mustba s azt erős mozgásban tartja. Ezt a munkát 1—2 óráig kell folytatni, azután a mustot, a szivótömlőt is felcsavarva, ugyanezen szivattyúval át lehet fejteni egy hordóba, hogy abban kiforrjon. Báty I. Ä gahonazsizsik kiirtása. Hogy a tiszta (pl. az uj) gabona meg ne zsizsikesedjék, okvetlenül szükséges, hogy az gyakran (hetenként legalább egyszer) kevertes- sék (lapátoltassék), mert a gyakran megbolygatott gabonában a zsizsik nem marad meg s abba bele nem húzódik. Zsizsikes gabona a gabonazsizsiktől még akként tisztítandó meg, hogy azt előbb olyan szemű rostán rostáljuk meg, a melynek szövetén a gabonazsizsik kihull ugyan, de a magszem nem. Rostálás közben vigyázni kell, hogy a zsizsik a megrostált gabonába vissza ne húzódhassák. Minthogy pedig a megrostált gabonába a rostálás ellenére egy-két zsizsik még bentmaradhat, azért szükséges, hogy a kirostált és garmadába hányt gabona felszíne, de leginkább a fallal érintkező része, rongyokkal, vagy — ha rendelkezésre állanak — juhbőrös bundákkal, len- vagy kenderkóccal betakartassék, a melyekbe a garmadából menekvő zsizseket azután 7—8 óra, de legkésőbb egy nap múlva zsákostól-rongyostól együtt a magtárból ki kell vinni és olyan helyen kirázni, a hol az összeseperhető és tűzben vagy forró vízben megsemmisíthető. Ez az utóbbi eljárás (lapátolás és zsákkal való betakarás) megismétlendő 5—6-szor, mig a gabona teljesen meg nem tisztul. Azután pedig, mint a tiszta gabona, hetenként csak egyszer lapátolandó. Hogy pedig a gabonazsizsik magtári csapássá ne váljék legfőbb szabály az, hogy a magtár gyakran szellőztessék, mindig a legnagyobb tisztaságban tartassák. " Virágh Elek. Daráit csövestengeri. A kukoricacsutka tápértéke a jó tavaszi szalmával egyezik meg s nem egészen akkora, mint a golyváé, minélfogva tehát csak akkor érdemes a csutkát daráltatni, ha szalma, s polyvanemü takarmánykészletünket növelni akarjuk. Ellenben egészen más beszámítás alá esik a csövestengeri darálása, mert eltekintve a morzsolás megtakarításától, sokkal jobb szolgálatot tesz a csutka a tengeridarában, mintha szalmaszecskát vagy golyvát kevernénk hozzá. Ugyanis a darált csövestengerinek nagy előnye az, hogy laza szerkezeténél fogva az emésztési nedvek beivódását könnyíti s emiatt könnyebben emészthető, emésztési zavart nem okoz s a lovat nem puhatja s nem hizlalja úgy, mint a tiszta, vagy mint szalmaszecskával kevert dara. Azonkívül a padláson jobban eltartható s nem igényel annyi átlapátolást, mert nehezebben melegszik föl, mint a tiszta dara, mi miatt zsákban is hosszabb ideig tartható s szállítás közben nehezebben romlik meg. Ezekből a szempontokból tehát mindenesetre érdemes egy csövestengeridarálót beszerezni, mig ellenben tisztán csak csutka darálása végett nem. Miután a csutka hozzávehetőleges keményitőértéke 10, a tengerié 80%. s miután a csövestengeri átlag 20% csutkát tartalmaz, a darált csövestengeri tápértéke úgy viszonylik a tiszta tengeridaráéhoz, mint 68 a 80-hoz, vagyis 80 kg. darált csövestengeri elméletileg annyit ér, mint 68 kg. tiszta tengeridara. |. B. A méhészeti egyesület érdekében. Lapunk múlt heti számában említést tettünk arról a mozgalomról, amely vármegyénk méhészei körében egy egyesület alapítását célozza s ürömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy a magunk részéről is csatlakozásunkat és tőlünk telhető támogatásunkat bejelentsük. Mert életre való eszmének látjuk egy méhészeti egyesületnek vármegyénkben leendő megalakítását és szükségesnek is látjuk, amennyiben egy nagyon fontos gazdasági ágról van szó, amely különösen a kis emberek boldogulását van hivatva elősegíteni. A. méhészet az, amelynek üzéséhez nem keli széles porta, amely elfér egy kis kert zugában a hét szilvafa alatt. És itt is jövedelmet hoz, ha okszerűen méhészkedünk. Igen ám, csak hogy ép ennek vagyunk híjában. Oka pedig főleg az volt, hogy bár megvolt papiroson, címben, egy méhészeti szakosztály ez azonban életképes nem volt. Ezért örülünk a mostani mozgalomnak, mert hiányát ereztük az egyesülésnek. 'S' ha már eddig vagyunk, megmondjuk azt is, hogy milyennek képzeljük az uj egyesületet. Olyannak, amely a következőleg szolgálja az ügyet. Tanulmányozza a megyei méhészeti viszonyokat, azok iránt adatokat gyűjt, kutatja a netaláni hátramaradás okát s azok elhárítására törekszik. Figyelemmel kiséri a méhészet clőhaladását, a hasznos újításokat, tanulmányokat s azokat alkalmas módon és időben ismerteti. Amennyiben lehetséges, szakközlönyök, értesítők, évkönyvek kiadását eszközli, méhészeti könyvtárt áüit fel, melyek által a méhészeti ismeretek terjesztetnek, s úgy a hazai, mint a külföldi méhészet állása és elő- haladása nyilván tartatik. Feladatul tűzi, hogy kiállításokat rendez. Befoly a gyakorlati és elméleti méhészeti ismereteknek a vidéken való fejlesztésére. Méhészeti eszközök, méhkaptárok s minden névvel nevezhető méhészeti termények eladását közvetíti; ebből a célból feladatul tűzi az egylet, hogy a központon áru- csarnokot állít fel. Végül előadások tartásával igyekszik a méhészet elméleti és gyakorlati ismeretét terjeszteni, a méhészet iránti hajlamot felébreszteni. Ha ezeket szem előtt fogja tartani az uj egyesület, úgy hasznos szolgálatot teljesít majd s ki fogja érdemelni mindenek megelégedését. Hisszük, hogy úgy lesz. Mezőgazdasági kamarák. Egymásután foglalnak állást a vármegyei gazdasági egyesületek a mezőgazdasági kamarák kérdésében. S végig tekintve hozott határozatukon, mind élesebben domborodik ki a gazdavélemény azzal a tér
