Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-18 / 38. szám
szeptember 18. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal találhatók gyepek, ahol rendszeres szántóföldi mivelést folytatni nem lehet. Ezeknek a területeknek javarésze olyan, hogy kevés szénát teremhet csak (szik), vagy silány szénát ód (vizeny ős). A rétek területe egyre fogyott, a szántóké pedig gyaparodott és mig kezdetben a rétre is jutott istállótrágya, trágyalé vagy komposzt, szóval: szerves eredetű trágya, addig mostanság a szerves eredtü trágya a szántókra is kevés szokot lenni. A nem trágyázott rétek termése igy lassan csökkenni kezdett, de oly lassan, hogy nem figyelmeztette a gazdákat eléggé erélyesen kötelességük megtevesére, azaz a trágyázásra. Igaz, hogy a nem trágyázott rét mindig fog teremni valamit a talajban végbemenő el- nrállás, másrészt a természetes nitrogénforrások (pillangósok nitrogéngyüjtése, csapadékban foglalt nitrogén stb.) jóvoltából, de az általuk nyújtott táplálék sokkal kevesebb, semhogy abból a réti növényzet nagy terméseket előállíthatna. Ha pedig nem trágyázzuk a rétet, az nemcsak keveset fog teremni — és igy ki fog ríni a modern gazdaságból, melyben, mindenképpen a terméseknek a jövödelmezőség határáig való fokozódására kell törekedni, — hanem a trágyázás elhagyásának lesz egy másik nagy hátránya is és az : a termelt széna minőségének hanyatlása. A jobb réti növények ugyanis igényesebbek, több táplálékot kívánnak, sovány réten hamar kipusztulnak és azok helyét vagy igénytelenebb és azért keveset termő réti növények vagy egyszerűen csak gyomok és moha foglalják el. Igaz, hogy a rét a modern gazdálkodás kel etében már nem játsza azt a fontos szerepet, mint annakelőtte és a réti szénát javarészt a szántóföldön termesztett takarmány pótolja ; csakhogy amennyi' el kevesebbet terem a rét, annál több takarmányt kell a szántóföldön termeszteni, vagy pedig rosszul kell tartani a jószágot, illetve csökkenteni az állatok létszámát. Másrészt a réti szénát teljesen nem nélkülözheti a gazda, különösen az állattenyésztő sem. Gyárfás József A méhészet fontossága a gyümöícstermelésre. A méhészet a mezőgazdasággal egyetemben álló foglalkozások legjövedelmezőbb ágaihoz tartozik. Aránylag kevés munka van a méhekkel, és mégis, jó hordási! években egy-egy kaptár után nem ritkán 40 korona hasznunk is lehet. Ámde ez csak ‘a méz- és viaszszüretből való nyereség, inig a közvetett haszon, amciy a növényeknek a méhek által történő megtermékenyítéséből ril! elő, szinte kiszámíthatatlan. A virágok megtermékenyítését ugyanis a méhek következőképpen közvetítik: Az édes anyagok által, amelyek a virágok kely- hében vannak, a méhek odacsalogatva megérintik a himport tartalmazó tokocskákat. mire a himpor vagy a termőre, vagy pedig a méh szőrös testére, hátára, lábaira tapad.- Egy-egy himporsejt, ami pedig igen parányi kis valami, mégis elegendő 'arra, hogy a virág termőjére hullva, rövidesen megindítsa azon élettani folyamatot, amelynek eredménye, hogy a virágból gyümöcs lesz. Miután sok növény, nevezetesen a gyümölcsfák és bokrok a rovarok által való megtermékenyítése re utal- vák, úgy ezek látogatása nélkül terméketlenek maradnának. Bizonyság erre áz a néhány évvel ezelőtt Ausztráliában megesett dolog, amelyet pár szóval elmondunk. Ausztráliában igen nagy földterületek vannak kihaszná- latatlanul. Pedig jó, termő erőben levő földek, csak nincs, aki mivelje. Néhány vállalkozó szellemű ember elhatározta, hogy egy ilyen nagyobbacska darabot beültetnek szőlővel és gyümölcsfákal. Ment is szépen a munka, óvről-évre erősödtek a fák, buján hajtott a szőlő is, de termés sehogyan sem akart mutatkozni. Ekkor méheket hozattak a telep közelébe, s nagy méhest állítottak fel. Már a következő évben meglepő volt az eredmény. Nemcsak a kaptárak teltek meg a drága mézzel, hanem olyan bő gyümölcstermés és szüret lett, hogy csudájára jártak a messze földről. Csodálatos intézkedése a nagy természetnek, hogy az a virág, amely nem a saját, hanem másik, hasonló fajtájú virág himporától termékenyült meg. sokkal szebb és nagyobb gyümölccsé fejlődik. Miután eme keresztező megtermékenyítést a méhek eszközük, úgy a méhek a gyümölcs és mezei kultúrára nagy fontosságúak s igazán helyesen cselekszik, aki kertjében szőlejében méhest állít fel. Győry Elemér. A champignon-gomba tenyésztése. Miután minden élvezhető gomba igen finom, sok pedig egész delikát Ízzel bir, a jó gombák utáni kereslet mindig igen nagy, nevzctesen a gombák legjobbika, a Champignon után, melynek egyetlen jobb konyhában sem szabadna hiányoznia. A Champignon ágyak készítése és a tenyésztés nem nehéz, nem is költséges. A charnpignon-ágyak azon nagy előnynyel is bírnak, hogy téli időben, mikor friss élvezhető go írtba nem létezik, e gombák akkor is nyerhetők és azon nagy megnyugvás, hogy a champignon- ágyakban sem mérges, sem pedig elveznetlen gomba nem fordul elő, kedveltebbek is. A saját tenyésztésű gombák ize is sokkal jobb, finomabb mint a vadon nőtt gombáké. A charnpignon-ágyak a következő jónak bizonyult mód szerint készítendők : Legjobb lovaktól eredő sem nem nagyon apró, sem nem nagyon szalmás trágyát venni, mely hosszabb ideig hevert az istállóban; ezt a szükséglet szerint körülbelül H/a méter magas, 2 méter széles és hosszú rakásra a szabadban, szépen és egyenletesen összehalmozzuk. Ha a trágya átmelegedik és nagyon meleg lesz, mindig a küső rész belül, a belső átmelegedett rész pedig kívül jöjjön, hogy a trágya egyenlően átmelegedjék és egész egyenlő barna legyen; ezen eljárást 6—8-szor kell ismételni, tehát 4—ö heti előkészület szükséges inig a trágya jó lesz a charnpignon-ágyak készítésére. Ha a trágya ily módon jól át van dolgozva, a legjobb az egyenlő meleg, sötét hely pinczében, istállóban stb. A trágya 80 cm. magasan, jó tömötten rakandó ; a szelesség és hosszúság a hely után igazodik, de az ágy 3 méter hosszú éá l méter szelesnél kisebb soha ne legyen, mivel a kicsiny ágyaié hamarabb kihűlnek, rnég mielőtt a gombák mutatkoznának. Ha az ágy kész, azt deszkákkal vágy szalmatakaróval, stb. keli befödni. Néhány nap múlva, ha a trágya már nagyon forró, 15 em.-nyi távolságban egy-egy maroknyi champignon- csirát lehet a trágyába helyezni, azt megint egy kevés Zsákokat, vízmentes ponyvákat, dohányzsineget, kenő-olájat, mentőszekrényeket, raktáron tartás iegjutányosabb áron szállít a Szatmdrmegyei Gazdasági Egyesüld Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezete, Szatniár, Arpád-u. 21.
