Gazdák Lapja, 1908. szeptember (7. évfolyam, 36–39. szám)
1908-09-11 / 37. szám
szept. ! 1. GAZDÁK LAPJA. 7-ik oldal. A fák egymámástóii távolságának meghatározása. Ha egynemű gyümölcslát ültetünk, pl. almát, akkor egy jól kifejlődött almafának korona-átmérőjét vesszük méretül, ami megfelel 10 méternek. Ha az almát felváltva ültetjük pl. szilvával, akkor ennek korona-átmérője 5 méter, vagyis külön szilvásnál 5 méterre ültetendő a fa egymástól. Vegyesen ültetve pedig az alma távola 10 m., szilváé 5 m., ez kitesz 15 métert, igv a vegyes ültetésnél 15-nek fele, vagyis 7V* méter lesz a fák egymástóli távola. Ezen méretektől eltérhetünk a soros ültetésnél, mert itt két oldalról a fáknak nagy terük van a világosságot és a levegőt hihasználni, igy sűrűbben ültethetünk valamivel. Zárt ültetésnél pedig sovány talajnál sűrűbben, kövér talajnál pedig ritkábban ültetünk. Mindig jobb a ritka ültetés, mint a sűrű. K. Z. Hasznos tudnivalók. A kerti vetemények termelése. A kerti vetemények termelésével széles e hazánkban foglalkoznak ugyan, de csakis kisebb területeken kertekben. A szántóföldi termelésben a kerti veteményeket csak itt-ott részesítik, pedig azoknak a szántóföldeken való termelése igen kifizeti magát. A termelési ágak egyik legjövedelmezőbbje a kerti veteménveknek megfelelő viszonyok között a szántóföldeken való termelése. Mig Német-, Franciaországban, Hollandiában jóformán minden város közelében találunk nagyobb kiterjedésű gazdaságokat, melyek kerti veteményeket termelnek, addig nálunk ez, azt lehet mondani, hogy igen nagy mértékben el van hanyagolva. Annyi bizonyos, hogy mivelésük nagy tőkebefektetést, sok munkát, utánnézést, felügyeletet kíván, és a termelési költségek is tetemesen nagyok, de viszont a nyers hozam és a tiszta jövedelem is jóval nagyobb, mint más gazdasági terménynél. A gazdaság jövedelme tehát a kerti vetemények termelésével emelkedik. A kis gazdáknak első sorban ajánlható ezen növények termelése, a középbirtokokon is kifizetik a reájuk fordított munkát és költséget. A nagyobb birtokok kezelői a munka erőhiánya vagy annak drágasága miatt a termelés ezen ágát érthető módon nem gyakorolják, azonban ők is előmozdíthatják a kerti vete- ményeknek szántóföldi termelését az által, ha buzdítják a kisebb termelőket ezen fontos termelési ág felkarolására ; a termények értékesítésénél pedig iparkodnak azoknak a piacot megszerezni. Hazánkban nagyon kívánatos volna, ha a kerti vetemények termelésére a szántóföldeken is kiterjeszkednének az eddiginél nagyobb mértékben, mert ha ezt megtennék, akkor nem szorulnánk idegenből behozott zöldség- és főzelék-félékre, akkor ezen a téren is csak magyar terményt fogyaszthatnánk. A szántóföldi termelésre igen sok kerti vetemény alkalmas és azok megfelelő gondos megmunkálás, nagyon dús trágyázás, ápolás és műtrágyázás mellett igen magas jövedelmet is szolgáltatnak. Karoljuk fel, illetve karoltassuk fel ezen termelési ágat, amennyire módunkban áll. K. B. Újabb burgonyamivelési mód. A burgonya művelésének egy újabb módja divik Észak-Németországban, a homokos és homokos vályogtalajokon levő nagyobb gazdaságokban. Ezen művelési mód figyelmet érdemel már csak azért is, mert a munka legnagyobb része fogatokkal lesz végezve és a kézimunka csak épp ott lesz igénybe véve, ahol okvetlen szükséges, ahol kifizeti magát. A burgonya előveteménye rozs, melynek lekerülte után zöldtrágya növényt vetnek, melyet őszszel nem szántanak alá, hanem télen át még istállótrágyával is megtrágyázzák, majd kora tavaszszal 25 í cm.-re alászántják. Erre a célra nagyobb gazdaságokban a gőzekét használják. Áprilisban szuperfoszfátot és 40 százalékos kálit hintenek el, a talajt megboronálják, ! csusztatóval elsimítják és a fészekvájó géppel megké- szitik a burgonya számára. A sortávol 58 cm., a nö- j vény távolság a sorokban 37—47 cm. A gép után 15—17 | munkás halad két csoportban, az egyik a burgonyát ülteti, a másik lábával a fészkeket betakarja és a föl- ! det a gumóhoz nyomja, 14 nap múlva ha már a talaj kigyomosodik, a fészekvájó gépeken a vájó korongok töltögetőkkel helyettesittetnek és u. n. vaktöltögetést végeznek. A keletkezett ormokat lehengerezik, 10—10 nap múlva aprófogu könnyű fogassal kétszer keresztben megfogasolják. A burgonya kikelésekor chilisalétrom fejtrágyát adnak. Az ismételt fogasolás és a kikelés utáni íókap&lás a kézi kapálást feleslegessé teszi. Junius közepén fogasos erővel feltöltögetik. A mivelés ezen módjánál csak a sorközök müveltetnek meg, a sorok ellenben nem. Az ültetés mélysége 10 cm. Ültetésre nagy gumókat használnak 17—20 q kát. holdanként. A termés a vetőgumó tízszeresét teszi ki. A kiszedést azonban kézzel végzik, mert azt tapasztalták, hogy az nem drágább, mint a géppel való szedés. Előadás a műtrágyázásról. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szeptember 9-iki választmányi ülése előtt több kisgazda tag jelenlétében is tanulságos előadást tartott a műtrágyázásról A c z é 1 Dezső, a Műtrágyát Értékesítő Szöv. tisztviselője. Rámutatott a műtrágyák hasznára és alkalmazásuk módjára, amit a jelenlévők élénk érdeklődéssel kisértek. Az előadás után eszmecsere indult meg, főleg bér. Kovács Jenő abbeli véleménye fölött, hogy a műtrágyázás terjesztésének legcélravezetőbb módja kísérleti telepek beállítása volna. — Az összes hallgatóság osztotta ezen nézetet, továbbá azt, hogy a műtrágyák könnyebb hozzáférhetőségét egy Szatmáron felállítandó állandó műtrágya raktár által lehetne elősegíteni. — E célra a Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet már meglevő raktárát kellene kiegészíteni, illetőleg a bizományi raktárt itt lehetne felállítani. Mi a magunk részéről csak örvendeni tudunk annak, hogy a műtrágyázást terjesztő faktorok akciója vármegyénket is érintette. — Tényleg azonban több praktikumot ajánlanánk az ezt intéző körök figyelmébe. Mert meg vagyunk győződve arról, hogy az ügy fontossága megérdemli ezt és hisszük, hogy ha annak propagálása biztos kezekbe lesz letéve, az eredmény meg fogja hozni a reá fordított költséget és fáradságot. Nemcsak itt a mi szükebb pátriánkban, de az egész országban mindenütt. Hírek. — Országos Magyar Közgazdasági Szövetség. Egy fontos közgazdasági faktor keletkezéséről vettünk tudomást, amelynek célja figyelemmel kisérni Magyarország közgazdasági állapotát, figyelemmel arra, hogy a közgazdasági tényezők: a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem összhangban fejlesztessék s az ezen fejlő_
