Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)

1908-08-07 / 32. szám

4-ik oldal. GAZDAK LAPJA augusztus 7. A mezőgazdasági állapot Szatmármegyében. Vármegyénk gazdasági állapotáról beszámolva, a várható termés eredményeket is feltüntethetjük, a meny­nyiben az aratás előrehaladásával és a cséplés meg­kezdésével megközelitőleg hü képet vagyunk képesek erről alkotni. A búzával bevetett terület megyénkben 143.205 kát. holdat tevén ki, az s átlagos termést 6.61 mm.-ban véve az összes búzatermést 947.500 métermázsában tüntethetjük fel. A rozs termés 378.500 métermázsa kát. holdanként 6.57 mm., az árpa 80.700 mm. kát. holdanként 5-86, a zab 293’700 min. kát. holdanként 566 mm. termésnek tehető. Ezzel szemben a múlt évben termett búza 635.963, rozs és kétszeres 236533, árpa 58759 és zab 184-927 mm. A búza túlnyomó részt le van aratva és hordása és cséplése folyamatban van. A szem elég piros, acélos és súlya hl-ként átlagban 77—81 kgr. között ingadozik. Sok helyen azonban, igy az erdődi, nagybányai és fehérgyarmati járásokban a búza rozsdás és üszögös. A rozs aratása bevégeztetett és terméseredménye elég jónak mondható, bár néhol megszorult a szem. Súlya 70—75 kgr. hl-ként. A szalma csak közép­nagyságú. Az árpa termése igen különböző. Szeme sok helyt megszorult, vékony, kényszerérett. Szalmája min­denütt kicsi. A zabot részben még aratják, hozama a közepesen alulinak mondható és sok helyen rozsdától szenvedett kárt. A tengeri terméskilátásai gyengék nálunk. A jú­lius eleji eső hiányában a csőképződés megakadt sok a fejletlen, meddő. A burgonya is esőt kívánt, különösen a késői i fajta. így általában azt mondhatjuk, hogy a gumó ; apadt lesz és kevés termést fog adni. A dohány igen lassan fejlődött és visszamaradt, néhol foltos, egyenlőtlen. Mielőtt levelei megnőttek volna már virágzott. A julius végi esőzések segítettek rajta. A mesterséges takarmányok, igy a lucerna máso­dik kaszálása is gyenge volt, ép úgy a hereféléké is. Minőségre azonban kitűnők. Nem adott jó termést a zabos bükköny se, sőt a csalamádé és muhar is elsült. A rétek és legelők állása a későn jött esőzések folytán sem javult, sarju alig lesz s néhol a réteket legeltetésre használják. A szőlő általában bő termést Ígér, szép, gazdag fürtüek, csak itt-ott szaporodott el bennük a pero­nospora. Gyümölcs-termésünk, a hol a zivataros idő nem bántotta a fákat, szintén elég jó lesz. A megdohosodott gabona kezeléséről. A gabona a magtárban könnyen megdohosodik és megpenészedik, leginkább akkor, hogyha nem volt kellőképen megszáradva, a mikor a magtárba hoztuk. A megdohosodott gabonának sajátságos, kelle­metlen szaga van néha, ha a dohosodás nagyon előre haladt a színét is megváltoztatja és ha szánkba vesz- sziik azon keserű izt is érezhetünk rajta. Legkönyebben dohosodik meg az árpa és zab, mert ezek burka nagyon vastag. A dohosodásnak az olyan gabona van leginkább kitéve, mely aratás közben a keresztekben, vagy a kazalban megázott, vagy ha már ki is csírázott ott. Hogy a megdohosodástól megóvjuk a gabonát azért a friss gabonát csak vékonyan teregessük szét és gyakran forgassuk. Később pedig, ha a mag már teljesen megszáradt, fel lehet nagyobb garmadába is halmazni, de azután is meg kell forgatni, ha csak rit­kábban is. A megdohosodott gabonát úgy lehet némileg a dohos szagtól megszabadítani, hogy ha faszénporral összekeverjük. E célból 100 kgr., gabonára 4—5 kgr. faszénport veszünk és azzal jól összekeverjük. A do­hos gabonát a szénporral 8—14 napig hagyjuk ösz- szekeverve állani, mialatt a szén elveszi a gabona dohos szagát. Ezen idő letelte után megrostáljuk a gabonát, mikor a szénport a rosta kifújja. Teljesen azonban nem veszti el a gabona dohos szagát. „ w • • Méhészet. Rovatvezető: Csiszérl Nagy Samu. Hazánk legnagyobb részében julius végével, avagy pláne már augusztusban megszűnik a hordás. Illetve a mi elvétve akad, az már csak menti, de nem szaporítja a télire való élelmet. Ami mézet begyüjte- nek, azt el is fogyasztják, tehát legjobb esetben is a napi élelmet fedezik vele, csupán a himporgyüjtés ké­pezi foglalatosságuk intenzivebb eredményét. Örüljünk Nagykikindai gyártmány. Bohn-féle sza­bad. biztonsági átfedő cserép 272. szám. Nagykikinda és Zsombolya. Legrégibb, legnagyobb és legjobb telep e szakmában Ausztria-SVlagyarországon a BOHN-fÉiE TÉGLAGYÁRAK Nagykikindán és Zsombolyán. Alapittatott 1864. Legelőkelőbb referenciák. 50 m illió évi gyártás a cs. és kir. szab. Bohn-féle biztonsági átfedő cserepekből, vasoxyd termé­szetes vörös színben vagy kátrányozva. 1—10 Euárfmánvnk * BOHN-féle szabadalmazott biztonsági átfedő cserepek. uym miunyun ■ Legolcsóbb, legszebb tetőzet. Képes árjegyzék és minták kívánatra ingyen és bérmantve BOHN M. és TÁRSAI Zsombolyai gyártmány. Szab. biztonsági préselt átfedő cserép 253. szám. ..

Next

/
Thumbnails
Contents