Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-14 / 33. szám
aug 14 GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal zatként alelnök kimondta, hogy az egyesület a bizottság jegyzőkönyvében foglalt feltételek mellett annak javaslatát elfogadta. Titkár felolvasatlanul kéri az 1907. évi zárszámadás elfogadását és felmentvény megadását. Miután a zárszámadás a lapban közzé lett téve meg lett vizsgálva és ig, választmányi gyűlés által elfogadásra ajánltatott, a közgyűlés zárszámadást jóváhagyta s a fel-mentvényt megadta. Az 1908. évre összeállított s a titkár által felolvasott költségvetést a közgyűlés jóváhagyta. Titkár felolvassa az 1908. évre összeállított munkatervezetet, melyet a közgyűlés elfogadctt. Uj tagokul jelentkeztek : Damokos Andor, Sereghy Béla, Bartha Kálmán szatmári lakosok. Gyűlés örömmel veszi tudomásul. Vetőmagtisztitó raktár Szatmáron. Egy lépéssel ismét előbbre vagyunk. Régen érzett hiányt és az okszerű gazdálkodás szempontjából igen fontos dolgot valósítottunk meg a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő szövetkezete vetőmag tisztitó raktárával. Ezen tisztán társadalmi utón létrejött raktár célja és haszna, hogy mindenkinek, aki jó tisztitó gépek, trieurök, arankamentesitőket már magas áruknál fogva sem képes beszerezni, — lehetővé tegyük, hogy minden tekintetben piacképes, tisztított gabonát, teljesen gyommentes ,vetőmagvakat produkáljon. És nem kicsinylendő az a haszon, amely ezzel a gazdára háramlik. A tiszta gabonát magasabb piaci áron tudja értékesíteni, a vetőmag szempontjából pedig oly előnyökhöz jut, amit megfizetni nem lehet. Nem kell arról e helyen bővebben beszélnünk, hogy csak a tiszta, jó vetőmag biztosit kielégítő terméseket, ezzel a mi gazdáink tisztában vannak már. élni is kell még, hosszú a tél. így Telek András s a végén nagyot sóhajtott. — Jobb volt azelőtt ? — Bizony jobb, kevesebb volt a gond, a küzkö- dés, smig a gulya után jártam. Szebb élet volt az, kint a legelőn éjjel-nappal, az Isten szabad ege alatt, kora tavasztól hóesésig. — Szabad ember voltam, ha szolga is. most a magam ura vagyok, de mit ér ez, ha temérdek lett a gondom. Jgy panaszkodott. — Közben feladogatta a kévéket a szekérre s beballagqtt a faluba. Beballagtam én is. És amint rnendegélek, újra eszembe jutott a Telek András sora. a panaszai. Ilyen az ember. Elégedetlen. — És a föld, a mi jó anyánk, csak tűri azt a sok panaszt, a zúgolódást. Termel, hol többet, hot kevesebbet. De mindig megadja a mindennapi kenyerünket. Csak igy, ősz felé menőben borul el a lelke. Sir, diszet leveti, gyászruhába öltözködik. Igen, ezt teszi, mert mi volna egyéb az a köd, amely reggelenként megszállja, mint borongó lelkének felhője, s mi lehetne a falevél hullása, a virág hervadása más, mint díszes ruhájának levetése ? Készül az őszre, amelynek lehelletét már mi is érezzük. Á. E. Hogy nem mindenki van abban a helyzetben, hogy ilyen tiszta vetőmagot használhasson, ezt akartuk mi lehetővé tenni a vetőmag tisztitó raktár felállitásával. Hisszük, hogy a gazdák felhasználják az alkalmat és a saját érdekükben is igénybe veszik a magtisztító raktárt. Tehetik ezt annál is inkább, mert a raktár fel van szerelve a legmodernebb magtisztító gépekkel, trieurökkel, arankamentesitőkkel és osztályozókkal s ezek szakemberek felügyeletére és ügyes munkások kezelésére vannak bizva. — Ami a tisztítási költséget illeti ez pedig oly csekély, mm.-ként gabonánál 20 krajcár, hogy a tisztittatás révén ezen kiadás bőven megtérül. A heremagvak tisztítására vonatkozólag még megjegyezhetjük, hogy a mag tisztaságára vonatkozó meg- vizsgáltatást és az arankamentességet igazoló bárcák kieszközlését a hivatalos ólom zárolással is eszközöltet a magtisztító raktár. Végül, hogy e tekintetben is eleget tegyünk a ré- 1 gén érzett hiánynak, a szövetkezeti raktárakban berak- ! tározott gabonára a gazdáknak előleget is kieszközlünk, I ami által azon előny háramlik a termelőkre, hogy gabonájukat nem kell akkor eladniok, amikor annak ára alacsony, hanem megvárhatják a kedvezőbb konjunktúrákat, az árak emelkedését. A szőiősajtoíásról. A sajtolás céija a szőlőből a mustot a szilárd részektől elkülöníteni. A borsajtó tehát annál jobb, minél tökéletesebben és rövidebb idő alatt szorítja ki a mustot a törkölyből. Erre újabb időben az u. n. vascsavaros sajtókat használják, amelyek igen különféle szerkezettel készíttetnek s oly nagy nyomás kifejtésére képesek, hogy amig közönséges préssel 100 kgr. szőlőből csak 60 liter mustot nyerünk, a jobb szerkezetű présekkel 70—75 liter mustot sajtolhatunk ki. A nyereség tehát 10—15 1. must 100 kgr. szőlő után. Beláthatjuk, hogy mindenki saját érdekében cselekszik. ha a legjobb sajtót szerzi be, mert csak 50 q szőlő kipréselésénél is a jó sajtóval legalább 5 hektoliterrel több mustot nyerünk. Ha ennek árát hektoliterenként csak 15 frtra számítjuk, évenként 75 forintnyi hasznunk lesz s a prés ára 1—2 év alatt teljesen megtérül. Ha a szinmust a törkölyről 8—12 óra alatt le- szivárgott, a törkölyt azonnal faeszközzel át kell rakni a préskosárba. A préskosár megtöltésénél minden sajtár törkölyt a csömöszölő bottal egyenletesen le kell nyomogatni mindaddig, mig a préskosár megtelik ; most reá tesszük a sajtóra a préselő fakorongot s az orsó forgatásával kezdetben lassan és szünetet tartva, addig préseljük a törkölyt, amig abból már alig csepeg némi kevés must. Ezen első préselésü mustot összekeverjük a szin- musttal. Sajtolás után a törkölyt kiszedjük a préskosárból és azt kézzel összezsurmolva egy közelben levő kádba átrakjuk. A legtökéletesebb és legerősebb sajtóval sem lehet a szőlő mustját teljesen kipréselni, azért sok helyen ezen kipréselt törkölyt még egyszer berakják egyenletes rétegekben a sajtó-kosárba és másodszor is kipréselik. !TS kézi(venyioe] szecáaváyó, i. > mely egyszerű, oicsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel. különösen kisgazdáknak és szöilőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. Megtekinthető s megrendelhető a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetkezeténél Szatmáron, vagy annak bármely fióktelepénél 38 korona árban.
