Gazdák Lapja, 1908. augusztus (7. évfolyam, 32–35. szám)
1908-08-07 / 32. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA augusztus 7. különben közvetítésünkkel mi is szívesen állunk a gazdák rendelkezésére és kérjük, hogy a kinek takarmányra szüksége van, vagy eladó takarmánya van, vagy lesz, szíveskedjék azt nálunk bejelenteni, megjelölve a takarmány féleségét, menyiségét és árát. A kormányzatot pedig kérjük a kedvezményes takarmány szállítási tarifák életbeléptetésére és a takarmány kiviteli tilalom elrendelésére. * A sürgős mezei munka dacára mégis szépen látogatottak a szatmármegyei gazdasági egyesület ülései. Pedig ezek most ugyancsak sűrűn követik egymást, úgyszólván minden hétre jut egy. Jó jel ez, mert a mig egyrészt az érdeklődést tanúsítja, másrészt megnyugtatásul szolgál a jövőre nézve, hogy az egyesület tenni akar és tesz is a gazda érdekek ügyében. Mintha az egyesület sokat hangoztatott válsága nem is létezne, mert inkább válság a gazdasági egyesületben az, a mi volt és van. No de ezen az egyesület, — azt hisszük — hamarosan túl esik s tovább szolgálhatja azt az ügyet a melyre hivatott. * A vasárnapi munkaszünetről szóló törvényjavaslat, a melynek tervezetét a kereskedelemügyi miniszter a napokban tette közzé egy szociális szempontból nagy fontossággal biró intézkedést is tartalmaz. Arról van szó ugyanis, hogy azok az italmérések, amelyekben az engedély szerint kizárólag égetett szeszes italokat szabad kimérni, mnnkaszüneti napokon csak reggel 6 órától délelőtt 10 óráig tarthatók nyitva s amennyiben az italmérőnek bor, sör vagy más ital kimérésére van engedélye, üzletét munkaszüneti napokon délelőtt tiz órán túl nyitva tarthatja ugyan, de a megállapított időn kivül égetett szeszes italokat üzletében kimérni, vagy árusítani nem szabad. Ez az intézkedés rendelkezése, a melyet ha a szesztermelés részéről némi aggodalommal is lehet fogadni, másrészről azonban üdvös lesz, mert csökkenteni fogja a gazdasági és ipari proletarizmus terjedését. A homestead, a falusi otthon védelmének törvényjavaslata kerül szőnyegre az őszi országgyűlésen. S ezzel évtizedek mulasztása lesz helyrehozva, már a mennyiben a törvény óhajtott céljának megfog felelni. Mert miről van szó? Arról, hogy a kis embereknek egy bizonyos mennyiségű ingatlanát, a mely a család fenntartására szükséges mentesítsük a végrehajtás alól. Ezt azonban ily egyenes megszorítással ki nem mondhatjuk, mert hiszen akkor a kis ember teljesen elveszti hitelét, nem lévén alap a hitelre. Az előnyös hitel pedig szokszor segít a gazdán. Nem szabad tehát feltétlenül kivenni a kis ember földjét a végrehajtás alól s az otthon alapítására nézve leköthető ingatlan értékét egy bizonyos összegben kell megállapítani. * Falusi levél. A .Gazdák Lapja, eredeti tárcája. Kedves szerkesztő Ur! Csendesen gazdálkodó, duzzogó öreg gazda vagyok. Innen az én csöndes udvarházamból nézem azokat a dolgokat, a melyek megmozgatják a mai gazdanemzedéket, a fiatalokat és azokat az öregeket, a kik még nem tudtak lemondani a közgazdasági tevékenységről. Valamikor én is köztük voltam de tudja Isten, mintha megcsömöröltem volna tőle; a sok beszédtől, a nagy hangtól, a fenomenális eszméktől, a mikből azonban édes-kevés haszna van a gazdálkodásnak is, a gazdáknak is. És azóta lettem én csöndesen szemlélő. Ma csak a távolból nézem a mi érdekkörünkben mozgó vezetők szereplését és úgy látom, hogy azokban több a politika, mint a gyakorlat, temérdek az eszme, de kevés jut belőle kivitelre. Nem tudom jól látom-e, csak azt tudom, hogy itt valami baj van, talán a vezetőkben, vagy magában a gazdatársadalomban, a mely nem tart össze, széthúz ? Pedig nem jól van ez igy, a hogy van. Ha valakinek, nekünk kellene, hogy összetartsunk, hogy megértsük egymást, válvetve dolgozzunk egy cél, a magyar föld gazdagítása érdekében. Csakhogy mi bennüek magyarokban megvan az a bizonyos fennhéjázás, hogy „csak az jó a mit én kifundálok, a mi az én agyamban születik.* Hogy egy eszmét közösen, a köz érdekében jól, mindenek megelégedésére közös megbeszélés után dolgozzunk ki, az nem megy, mert ennek a közös megbeszélésnek a vége veszekedés. Áll ez különösen mi reánk gazdákra. S azért megy nálunk nehezen minden. A gyűlések, bankettezések, kongresszusok korát éljük, a mi mind nagyon szép, de a melyeknek édeskevés hasznát látja a magamfajta csöndesen gazdál- kodó magyarság. _________________________________ Mi nden gazdaságban nélKíiíözhetetlcn tsztfzSfc gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és art. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMAR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. I elefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.
