Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)

1908-07-31 / 31. szám

8-ik oldal.

julius 31.

GAZDÁK LAPJA

hires Károlyi féle tenyészet egyedeiről festett, szintén remekei az állatfestészetnek. Mi gazdák talán legjobban tudunk gyönyörködni képein s sajnáljuk azt a vesztességet, a mely bennünket Pállik Béla halálával ért.

— Szőlőgazdasági kurzusok néptanítók részére. A földmivelésügyi miniszter azon vidékek tanítóinak, ahol a szőlőmivelés kiváló fontosságú, négy hétre terjedő gyakorlati kurzusokat rendez. Ezeknek célja az elpusztult szőlők felújításának modern ismereteit közölni és a tanítókat megnyerni arra, hogy főleg az ismétlő iskolákban, felnőtteknek való tanításokon az okszerű szőlőgazdálkodás ismereteit terjesz- szék. A kurzusok a bihardiószegi, tapolcai, tarcali, ménesi, nagyenyedi vincellér iskolákban október hó 8-tól, október hó 21-éig tartanak. A tanítók 120 koronát kapnak. Kérvények az illetékes tanfelügyelők utján nyújtandók be.

— Az ecsedi láp lecsapoló társulat f. hó

!9-én tartotta Nagykárolyban közgyűlését, melyen Szat- nár várost dr. Vajay Károly polgármester képviselte. A Közgyűlés elutasította Szatmárnak az ártéri adó kivetése ellen benyújtott felebbezését; ezzel szemben az osztályozó bizottság eredeti javaslatát tartotta fenn, s csupán az utaknál és Homoród-pataknál engedett díjmérséklést. Alelnökül az elhunyt Domahidy Sándor | helyett Jékey Zsigmond 319 szavazata ellenében 635 szavazattal Domahidy Elemért választották meg ; a választmány tagja közé pedig dr. Vajay Károly polgár- mestert és Péchy László mátészalkai főszolgabírót.

— A szatmári járvány. Említettük lapunkban, hogy Szatmáron tifuszos járvány pusztít. A járván be- hurcolására vonatkozólag egyes lapok arról adtak hirt, hogy egy vidéki földbirtokos tanyájáról szállíttatott tejjel került volna a tífusz a városba, a melylyel szemben Németh Elemér földbirtokos egy nyílttéri • közleményben a következőket mondja: „A Szatmár város főkapitányságának határozata alapján a helyi lapok oly értelmű közlést hoztak, mintha kiderített tény volna az, hogy a szatmári tífusz járvány a vetési tejgazdaságomból hozott tej folytán keletkezett volna. Ezzel szemben kötelességem kijelenteni, hogy Vetésben egyetlen tífusz eset fennforgása állapíttatott meg, az illető is Szatmáron kapta a bajt és miután lakása 1 kilométernyire van a tejgazdaságtól, amelylyel egyáltalán nem foglalkozik, kizárt dolog az, hogy a bajnak a forrását itt lehessen keresni. Egyébként én naponta 600 liter tejet szállítok Szatmárra és azoknál a családoknál, ahová a tejet szállítom, ily megbetegedés elő nem fordult. Tejgazdaságomban a kezelés oly gondos, hogy az edényeket csak forralt vízzel öblítik, ennek dacára az edények öblítésére használt vizet vegyvizsgálat céljából Budapestre felküldöttem és eredményét nyilvánossá teszem. Miután pedig tudomásom szerint a város közkutaiban levő viz is Budapestre küldetett bakterologiai vizsgálat céljából, azt hiszem, ez a vizsgálat ki fogja deríteni a bajnak alapokát. Úgy látom különben ezzel tisztában van a közönség is, mely egyértelműen sürgeti a csatornázásnak és vízvezetéknek létesítését Szatmáron. Győrtelek, 1908. julius 29. Németh Elemér.“

— A takarmány hiány. A julius közepén beállott kedvező időjárás némi javulást idézett elő a takarmány féléknél, a melyek eső hiányában igen csekély termésre adtak kilátást. így is sokat szenvedtek a tartós forróságtól s ha javultak is, koránt sem szabad a gazdáknak tétlenül várni a kedvezőtlen takarmány termést. A késői takarmányok vetésével, a tengeri szárnak takarmányul való felhasználásával kell hogy segítsenek a bajon, a földmivelésügyi miniszter

ur figyelmébe pedig a magunk részéről is azt ajánljuk, hogy eszközöljön ki a szálas és erőtakarmányokra kedvező szállítási feltételeket s ha kell, léptesse életbe a takarmány kiviteli tilalmat is.

— Magyar ipar pártolás. A „Szatmár“ laptársunk utolsó számában Demjén István aláírással egy feljaj- dulás igyekezett a közérdeknek nagy szolgálatot tenni, melyben panaszt emel a nagy nyilvánosság előtt, a miért fogyasztási szövetkezetünkben nem kapott magyar cukrot. Hát e feljajdulás lehetne indokolt, ha nem rólunk volna szó, akik a magyar ipar érdekeit elég régen s nagyobb eredménynyel szolgáljuk, mint a hazafiaskodás pályájára most lépő kis öcsénk. Eljárása indokolatlan, tapintatlan és szeles; ha jó szándék vezette, megbocsátjuk tapasztalatlanságának. De máskorra annyi életphilosophiát tanuljon meg, hogy sepregetni ott kell, ahol szükséges; ahol nincs mit sepregetni, felesleges port ver s annak árt vele, aminek segíteni akart. Ha szárnyát bontogató kis öcsénk újság szereplése helyett hozzánk elfárad és illedelmesen megkérdi az okát annak, amit meg nem értett, megkértük volna, hogy szerezzen nekünk most ő magyar gyártmányú cukrot. S akkor megismerte volna azokat a nehézségeket, amik miatt még mi sem vagyunk képesek a magyar ipar pártolást teljesen keresztül vinni. Most még csak egyet: jó tanácsot a

jövőre. Mielőtt tapasztaltabb, tanultabb, elismert mun- kásságu emberek leckéztetéséhez fogna, tanuljon, dolgozzon s szerezzen elébb legalább annyi tapasztalatot, mint az, akibe bele akar kötni. Mert lássa, nem mindenkinek van annyi elnéző ereje, mint nekünk s az ilyen magunk féle, a nyomda betűhöz hozzászokott s nem nagyon ijedős vén katonák egyszer s mindenkorra el találják venni kedvét a nyilvános szerepléstől. S most végül még megsúgjuk magának a mi jó indulatu szelídségünknek is az okát: megkértek rá.

Tehát béke velünk s okos magyar ipar pártolás!

.— A berlini nemzetközi árpa és komló kiállítás. A berlini mezőgazdasági főiskola október 10—18-ig nemzetközi árpa és komló kiállítást rendez. Tekintettel a szép dijakra, melyek arany, ezüst és bronzérmekben adatnak és arra, hogy hazai termékeink részére a 240 korona értékű aranyérmekből 6 árpára, 4 komlóra fog kiadatni, kívánatos, hogy a magyar gazdák azon részt vegyenek. A kiállítási térdijat a földmivelésügyi miniszter fizeti, zsákot az OMGE. küld díjtalanul, igy tehát a magyar kiállító gazdákat csupán a kis inintaküldemény terheli.

— A mezőgazdasági szeszfőzdék kontingense. A hivatalos lap hirdetményt tesz közzé, melyben az 1908. évi XXVIII. törvénycikk 85. §-ának 1. pontja értelmében az 1909—1910. évi termelési időszakban üzembe helyezi szándékolt uj mezőgazdasági szeszfőzdék részére fentartott 17000 hektoliter kontingensnek a részeltetésre törvényszerű igénynyel bin') szeszfőzdék között való feloszlatása céljából felhivatnak mindazok, a kik az 1909. évi szeptember 1-én kezdődő 1908—1910. évi termelési időszakban uj mezőgazdasági szeszfőzdét szándékoznak üzembe helyezni és azt kivánják, hogy ez a szeszfőzde kontingensben részesitessék. Az érdekeltek ebbeli igényeiket legkésőbben a folyó 1908. évi szeptember 1-ső napjáig annál a pénzügyigazgatóságnál, a melynek kerületében a szóban forgó uj mezőgazdasági szeszfőzdét üzembe helyezni szándékoznak, annál bizonyosabban jelentsék be, mivel az e határidő elmulasztásával tett bejelentések, melyek a fentirt napig az illetékes pénzügyigaz- gatósághoz be nem érkeznek, figyelembe vétetni nem fognak.