Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-31 / 31. szám
juliias 31. 3-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Elek, Fogarassy Sándor, Helmeczy József, Jakó Kálmán, Jákó Mihály, Korányi János, Kossuth István, bér. Kovács Miklós, Kölcsey Antal, Luby Béla, Luby Lajos, Madarassy Dezső, Madarassy Zoltán, Messinger Lajos, i nemestóthi Szabó Antal, Papp Dezső, Rácz Elemér, Szarka Andor, Szeőke Sándor, Tóth Móric, Uray Géza és dr. Vajay Károly. Konstatálva lett eszerint, hogy Kovácsy kapott 9, Világossy 35 szavazatot, ennélfogva az elnök kijelentette, hogy titkárrá Világossy Gáspár választatott meg. Egyben kijelentette, hogy e választásban személye ellen megnyilvánult bizalmatlanságot lát, miért is elnöki tisztéről lemond, az ügyek további menetében részt- venni nem óhajt, az ülés tovább vezetésére felkéri dr. Keresztszeghy alelnököt, s ezzel az ülésteremből eltávozott. Dr. Keresztszeghy Lajos szintén kijelentette lemondását s ő is távozott. Ezután az ülés tovább vezetésére Szeőke Barna alelnök kéretvén fel, ő elfoglalja az elnöki széket a megtörtént lemondások felett sajnálatát fejezvén ki kijelentette, hogy az elnöki lemondások elfogadására a közgyűlés lévén hivatva, ez az ülés e fölött nem határozhat. A baromfitenyésztési pályamunkák bírálatainak összeegyeztetésére kiküldött bizottság alábbi előterjesztését Pethő György olvasta fel: Tekintetes igazgatóválasztmány 1 A tekintetes igazgatóválasztmánynak f. évi jun. 10-én tartott üléséből történt megbízatásunkban eljárván, a baromfitenyésztési pályázat eredményét felülbíráltuk s Jákó Sándor és Daróczy Endre kiküldött ig. választmányi tagokkal egyhangúlag hozott bírálati határozatunkat, az alábbiakban vagyok szerencsés ös- mertetni. A beérkezett 4 pályamunka mindenike dicséretet érdemel egy és más tekintetben, de általánosságban legbecsesebb és igy a jutalomra legérdemesebb absolut jó munkának „Ember küzdj és bizva-bizzál“ jeligéjűt találta a bíráló szakértőknek nagy többsége, A falusiak helyben hagyva a beszédet, igent bó- longattak a fejükkel. Biró Klára is igent intett, lesütötte a szemét, úgy állott egy helyben, a mig a biró maga elé nem hívta. — Úgy volt e Biró Klára ? kérdezte tőle. — Úgy volt. De nem igaz az, hogy én a felé a legény felé húztam; semmibe sem vettem, akármilyen derék szál legény volt. — Hát a Kiss Imrét ? — Ő vele is csak úgy enyelegtem. A szigorú biró újra a legényhez szólott: — Hát akkor mért ütötted meg ez a legényt ? — Azért, mert féltettem Klárát, meg hogy babszemnek nevezett. Három esztendőre Ítélte a törvény Kiss Imrét. A mikor kihirdették előtte az ítéletet s azt kérdezte tőle a biró megnyugszik-e benne, a fiú előbb a leányhoz akart szólani; odalépett hozzá s megkérdezte. — Megvárod-e azt a három esztendőt Klára ? — Meg, — felelte a leány. És akkor megnyugodott benne. A. a:. mert habár terjedelmére nézve túl is lépi a pályázati hirdetmény által előirt rövidséget és népiességet, de oly szép és bárki által is megérthető stylusban tárgyalja a baromfitenyésztés köréből a tudnivalókat és útbaigazításokat, hogy a hosszadalmasság hátrányára nem, de sőt inkább előnyére szolgál a felölelt tárgynak, igy tehát a 100 korona egyetlen dijat ezen jeles munka szerzőjének véleményezzük kiadni. „A nemzet gazdaságában rejlik annak hatalma“ jeligéjű munkát is igen szép és nemcsak dicséretre, de nyomtatásban is megjelenésre érdemesnek találta a bíráló szakértők nagy többsége és sajnálja, hogy több dij nem létében dijjazásra nem ajánlhatja. „A baromfitenyésztés“ jellegű munka, a pályázat által előirt átlagot nem mindenben éri el, de azért szintén dicséretre érdemesnek találtatott. A „Fiat lux“ jeligéjű munka legrövidebb, de a rövidség általában kárára van a béltartalomnak és csupán az állati betegségeket tárgyaló részt találtuk dicséretes mértékűnek. Szaímár-Németi, 1908. évi julius hó 26-án. Kiváló tisztelettel Pethő György mint a biráló-bizottság elnöke. Eszerint a 100 koronás pályadij „Ember küzdj és bizva bízzál“ jeligés műnek lett oda ítélve. A jeligés levél felbontatván ennek szerzőjéül Vitkay Imre honv. százados nyilváníttatott s elrendelte az ülés, hogy a pályázat eredményének közlése mellett a dij részére elküldessék, a pályamunka pedig az Egylet költségén kinyomassék, s amennyiben a költségveté- siieg erre kijelölt 100 korona a mű terjedelménél fogva elég nem lenne, az pótlandó. A jederi kisebb nemesek legelőjének felosztását véleményezte az ülés, ha másik legelőjüket rendbe hozzák. lfj. Spitz Adolf fehérgyarmati lakos rendes tagul felvétetett. Olvastatván az OMGE. leirata a mezőgazdasági érdekképviselet ügyében, ülés állásfoglalását későbbre halasztja, ellene kijelentvén, hogy függetlenségét minden körülmény közt biztosítani kívánja. Az Aradvármegyei Gazdasági Egyesületnek az uj cselédlakások ügyében a földmivelésügyi miniszterhez intézett felterjesztését az ülés magáévá tette, jelezvén, hogy a vármegyékre óhajtja bírni a megoldás részleteit. A jun. 3-iki közgyűlés határozatai ellen beadott felebbezés az akkor megválasztott elnök mostani lemondásával tárgytalanná lett, ennélfogva a felebbezés felterjesztését az ülés mellőzi. Olvastatott az OMGE. átirata az uj bortörvény javaslat tárgyában, s az ülés a törvény eredeti szövegének fenttartását szintén kéri. A hivatalos közlöny kérdésének megoldására, valamint a titkári hivatal átadására kiküldetnek bizottságul dr. Böszörményi Emil és Daróczy Endre. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, mielőtt az elnök az ülést berekesztette volna, Cholnoky Imre indítványára elhatároztatott a hivatalától megváló titkár érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítése. Ezzel az ülés feloszlott. Szabadalmazott * uj * i< (Venyige) szccsHaVbgd, megtekiothető s megszerezhető a Szabnám. Gazd. Egyesilet Fogyaszt. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kotíos Mihály szabadalma IriihíljMrá és Értékesítő Szöyetezeténél Szatmáron, vagy annak brmely fióktelepénél 18 koma* árban.
