Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)

1908-07-24 / 30. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 24. de viszont mi nem tartozunk egyes vezető szerepre jutott egyének orakulumszerü vélemé­nyét vakon elfogadni, s kötelességet teljesítünk, amidőn fel vesszük a harcot, s bármilyen ki- menetelelegyen küzdelmünknek, lelkiismeretün­ket megnyugtatja az, hogy kötelességet teljesí­tettünk. Rá fogunk térni a részletekre is, melyek kapcsán a tengeri kígyó méreg fogát ki fogjuk mutatni. Be fogjuk igazolni, hogy a kerületi kamarák csak egyes tényezők hatalmi pozíció­jának emelését fogják eredményezni. Be fogjuk bizonyítani, hogy a gazda társadalom ilyen ha­talmi szempontból való vezetése nem helyes ut, mert a gazda társadalom sokkal függetle­nebb, semhogy egyesek erőszakos vezetését tűrje. S igy be fogjuk bizonyitani azt, hogy az olyan kamara, mely nagyobb területen lesz hi­vatva működni, csak a gazda közönség terheinek szaporítását fogja eredményezni, anélkül, hogy annak általános támogatására lenne, hanem igen is támogatni fog egyes engedelmes érdek­köröket s a függetlenebb, magát fegyelmezni kevésbbé engedő gazda körök mellőzésével fogja ezek erőszakos lenyügözésére irányuló po­litikáját folytatni. Hogy e politikában Köztelekék érvényesülni fognak, azt kétségbe nem vonjuk, de mi fon­tosabbnak tartjuk Magyarország gazdaközön­ségének a helyzetét, mint a Köztelek speciális érdekeit. Sajnáljuk, hogy az elvi harc erre a térre jutott, de mi e részben is nyugodtak vagyunk, mert „nem a mi tanyánkon született“ meg két gazdasági tényező nyílt háborújának tagadha­tatlanul közös érdeket szolgáló fenkölt gondo­lata. Mégegyszer a nikotinos kénporról. Nagyon érdekes jelenség, hogy hazánk első gazdasági szaklapja, a Köztelek, újabban, midőn egye­sületünk az elnök és titkár választási mozgalmakból kifolyólag feszült figyelemmel várja a fejleményeket, gyakran foglalkozik egyletünk szaklapjában megjelenő cikkekkel. Fájdalom eddig erről nem volt alkalmunk meg­győződni és sajnos a Köztelek mostani érdeklődésének is a szatíra éles hangján ad kifejezést. Távol áll tőlem hírlapi polémiának a provoká- lása, melynek nem voltam soha hive, de szükséges­nek tartom álláspontomat megvédeni, amennyiben a Köztelek 56. sz.-ban közzétett kritika a /apunk 26. sz.-ban megjelent cikkemre vonatkoznék. A Köztelek híradása szerint azon kísérletezés, melyre gazdatársaim figyelmét, felhívtam hold anként 80 kor.-ba kerülne. Engedelmet kérek, én dacára, hogy utánszámitottain, ez eredményt nem tudtam kihozni, mikor legnagyobb kiadást képezi a holdanként elszórandó 50 kgr. lecsapott nikotinos kénypor, mi 25 kor.-ba kerül; nem sodortam volna tehát a gazdakö­zönséget elviselhetetlen nagy kiadásba az esetben sem, ha „kellő körültekintéssel a kísérletezés“ terére léptek volna is, mint azt én ajánlottam. De különben is honnan meríti a Köztelek azon feltevését, hogy akár én, akár birtokos társaim e téren kísérletet nem tettünk azért, mert ez holdankint 80 koronába kerülne. Kisssé különösen hangzik a Köz­teleknek azon kijelentése is, hogy e téren azért nem történtek meg egyes kísérletezések, mert az anyagot rendelkezésre nem bocsátották. Nem teszünk fel a magyar gazdaközönségről annyi naivságot, hogy ily fontos érdekbevágó és országos veszedelmet esetleg elhárító védekező szerrel csak azért ne tenne kísérle­tet, mert a forgalomba hozó cég gyártmányát reklám- szerüleg rendelkezésére nem adta át. Merem állítani, hogy nem „nagyhangú reklámnak viszhangja“-ként megjelenő cikk volt az, mit közzé tettem, a hogy ezt a Köztelek megjegyzéséből olvasom, hanem azt hittem, szolgálatot teszek a gazdatársada­lomnak, felhiva figyelmöket a közeledő veszélyre, mely ellen védekezni egy kísérleti módot ajánlottam. Nem tudom végül elhallgatni azon kijelentésemet, hogy a Köztelek téved, ha azt hiszi, hogy személye­met legtávolabbról érintő kérdést is felelet nélkül ha­gyok, ezért tettem közzé fenti kijelentéseimet is, hoz­záfűzve még azt, hogy ezáltal részemről befejezettnek tekintem ezen kérdést, mert — ismétlem — az ilyen szóharcot soha nem szerettem. Yilágnssy Gáspár. Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. Igen sok gondot okoz a méhésznek törzsei el- anyátlanodása és különösen kellemetlen ez, ha nem áll rendelkezésünkre elég tartalék anya, vagy pedig már nincs kilátás arra, hogy a petéből nevelendő anya megtermékenyülhessen. A meganyásitásnak rendkívül sokféle módja van s igy sokszor megesik, hogy a méhész nem tudja megválasztani a sokféle rendszer közül a legelőnyö­sebbet. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy olykor min­den nagyobb fáradság, vagy munka nélkül az anyási- tás sikerül, de néha bizony a leggyakorlottabb méhész türelmét is próbára teszi. jHiittScs gazdaságban nélKSlizhetetUn eszKözüK BÄ“ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni I —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Siatfflánefpi 6uáuágl EfjMiltt Fogyuitúi ét írt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. í eleíon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.

Next

/
Thumbnails
Contents