Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-24 / 30. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 24. de viszont mi nem tartozunk egyes vezető szerepre jutott egyének orakulumszerü véleményét vakon elfogadni, s kötelességet teljesítünk, amidőn fel vesszük a harcot, s bármilyen ki- menetelelegyen küzdelmünknek, lelkiismeretünket megnyugtatja az, hogy kötelességet teljesítettünk. Rá fogunk térni a részletekre is, melyek kapcsán a tengeri kígyó méreg fogát ki fogjuk mutatni. Be fogjuk igazolni, hogy a kerületi kamarák csak egyes tényezők hatalmi pozíciójának emelését fogják eredményezni. Be fogjuk bizonyítani, hogy a gazda társadalom ilyen hatalmi szempontból való vezetése nem helyes ut, mert a gazda társadalom sokkal függetlenebb, semhogy egyesek erőszakos vezetését tűrje. S igy be fogjuk bizonyitani azt, hogy az olyan kamara, mely nagyobb területen lesz hivatva működni, csak a gazda közönség terheinek szaporítását fogja eredményezni, anélkül, hogy annak általános támogatására lenne, hanem igen is támogatni fog egyes engedelmes érdekköröket s a függetlenebb, magát fegyelmezni kevésbbé engedő gazda körök mellőzésével fogja ezek erőszakos lenyügözésére irányuló politikáját folytatni. Hogy e politikában Köztelekék érvényesülni fognak, azt kétségbe nem vonjuk, de mi fontosabbnak tartjuk Magyarország gazdaközönségének a helyzetét, mint a Köztelek speciális érdekeit. Sajnáljuk, hogy az elvi harc erre a térre jutott, de mi e részben is nyugodtak vagyunk, mert „nem a mi tanyánkon született“ meg két gazdasági tényező nyílt háborújának tagadhatatlanul közös érdeket szolgáló fenkölt gondolata. Mégegyszer a nikotinos kénporról. Nagyon érdekes jelenség, hogy hazánk első gazdasági szaklapja, a Köztelek, újabban, midőn egyesületünk az elnök és titkár választási mozgalmakból kifolyólag feszült figyelemmel várja a fejleményeket, gyakran foglalkozik egyletünk szaklapjában megjelenő cikkekkel. Fájdalom eddig erről nem volt alkalmunk meggyőződni és sajnos a Köztelek mostani érdeklődésének is a szatíra éles hangján ad kifejezést. Távol áll tőlem hírlapi polémiának a provoká- lása, melynek nem voltam soha hive, de szükségesnek tartom álláspontomat megvédeni, amennyiben a Köztelek 56. sz.-ban közzétett kritika a /apunk 26. sz.-ban megjelent cikkemre vonatkoznék. A Köztelek híradása szerint azon kísérletezés, melyre gazdatársaim figyelmét, felhívtam hold anként 80 kor.-ba kerülne. Engedelmet kérek, én dacára, hogy utánszámitottain, ez eredményt nem tudtam kihozni, mikor legnagyobb kiadást képezi a holdanként elszórandó 50 kgr. lecsapott nikotinos kénypor, mi 25 kor.-ba kerül; nem sodortam volna tehát a gazdaközönséget elviselhetetlen nagy kiadásba az esetben sem, ha „kellő körültekintéssel a kísérletezés“ terére léptek volna is, mint azt én ajánlottam. De különben is honnan meríti a Köztelek azon feltevését, hogy akár én, akár birtokos társaim e téren kísérletet nem tettünk azért, mert ez holdankint 80 koronába kerülne. Kisssé különösen hangzik a Közteleknek azon kijelentése is, hogy e téren azért nem történtek meg egyes kísérletezések, mert az anyagot rendelkezésre nem bocsátották. Nem teszünk fel a magyar gazdaközönségről annyi naivságot, hogy ily fontos érdekbevágó és országos veszedelmet esetleg elhárító védekező szerrel csak azért ne tenne kísérletet, mert a forgalomba hozó cég gyártmányát reklám- szerüleg rendelkezésére nem adta át. Merem állítani, hogy nem „nagyhangú reklámnak viszhangja“-ként megjelenő cikk volt az, mit közzé tettem, a hogy ezt a Köztelek megjegyzéséből olvasom, hanem azt hittem, szolgálatot teszek a gazdatársadalomnak, felhiva figyelmöket a közeledő veszélyre, mely ellen védekezni egy kísérleti módot ajánlottam. Nem tudom végül elhallgatni azon kijelentésemet, hogy a Köztelek téved, ha azt hiszi, hogy személyemet legtávolabbról érintő kérdést is felelet nélkül hagyok, ezért tettem közzé fenti kijelentéseimet is, hozzáfűzve még azt, hogy ezáltal részemről befejezettnek tekintem ezen kérdést, mert — ismétlem — az ilyen szóharcot soha nem szerettem. Yilágnssy Gáspár. Méhészet. Rovatvezető: Csiszéri Nagy Samu. Igen sok gondot okoz a méhésznek törzsei el- anyátlanodása és különösen kellemetlen ez, ha nem áll rendelkezésünkre elég tartalék anya, vagy pedig már nincs kilátás arra, hogy a petéből nevelendő anya megtermékenyülhessen. A meganyásitásnak rendkívül sokféle módja van s igy sokszor megesik, hogy a méhész nem tudja megválasztani a sokféle rendszer közül a legelőnyösebbet. Számtalanszor tapasztalhatjuk, hogy olykor minden nagyobb fáradság, vagy munka nélkül az anyási- tás sikerül, de néha bizony a leggyakorlottabb méhész türelmét is próbára teszi. jHiittScs gazdaságban nélKSlizhetetUn eszKözüK BÄ“ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni I —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Siatfflánefpi 6uáuágl EfjMiltt Fogyuitúi ét írt. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. í eleíon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar.
