Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)

1908-07-10 / 28. szám

8-ik oldal

GAZDÁK LAPjÁ

julius 10.

sülét, a Magyar Lovaregylethez, a következő : Igazgatóság: berencei Kovács Jenő elnök, Cholnoky Imre, Domahidy Elemér, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás gazd. egyesületi elnök, Liptay Béla mint az Urlo- vasok Szövetkezetének kiküldöttje, Vajay Károly polgármester. Biró: Szerdahelyi Ágoston és berencei Kovács Jenő. Indító: Kállay Szabolcs. Mázsáló :

Soltész Miklós, Titkár: Poszvék Nándor. Pályaorvos dr. Kölcsey Ferenc.

— Gazdasági munkásházak Tolnamegyében.

A földmivelési miniszter értesítette az alispánt, hogy a mennyiben Tolna vármegye közönsége a törvényes feltételeknek megfelelő 685 gazdasági munkásház építése céljából 750.000 K törlesztéses kölcsön felvételét határozná el, hajlandó kölcsönösszeg után járó tőke- törlesztésből és kamatokból évenként két százalékot a kölcsönfelvétele napjától kezdődőleg a törlesztés tartamára tárcája terhére elvállalni. A miniszter felkéri az alispánt, hogy ez ügyben a vármegye közönségének erre vonatkozó határozatát minél előbb közölje vele.

— Szilvatermés kiállítások Boszniában és Szlavóniában. A szilvatermés úgy Boszniában valamint Szlavóniában kitűnőnek ígérkezik. A jól telelt gyümölcsfák gazdagon virágoztak, a május hó második felében beállott hőség folytán a gyümölcs hullani kezdett ugyan, de a junius elején fellépett esőzés a kalamitást megszüntette. Egyes helyeken a hernyók okoztak károkat, de ettől eltekintve, a kitűnő termés általánosságban most már biztosítottnak tűnik fel. üj szivára és szilvaizre már történt néhány kötés. Mai árak Bródban: szeptemberi szilvaiz, nagy hordó 15 K, boszniai aszaltszilva októberre 114—120-as 10.50, 65—100-as 12.50, 80—85-ös 18.50 K. 50 kg.-kint.

— Pusztító férgek. A hiharmegyei Bélfenyér község határában a köznyelven szipoly néven ismert hesszeni légy körülbelől kétszáz katasztrális hold bu- zavetést teljesen elpusztított. Ez a veszedelmes férek vörösbarna légyfajta; amely petéit a gabonanemüek leveleibe rakja s hirtelen fejlődő álcája a búza- és rozsvetések leveleit, szárait tönkreteszi. Pusztító hatásával szemben a gazdanép tehetetlen, beéri járás fő- szolgabirája, úgy a veszedelmes légyfajtából, mint a pusztuló vetésből mintát küldőt be az Országos Rovartani Intézethez és sürgős intézkedést kért a védekezés módjára nézve.

— Mezőgazdasági munkaadók szervezkedése külföldön. Schleswig-Holsteinban a gazdák egy munkaközvetítő intézet felállítására egyesültek, amely a helybeli munkások jobb elhelyezését, a vándormunkások és szerződésszegő munkások mellőzését célozza. Az olasz gazdák múlt év folyamán Pannában hason- célu egyesületet alapítottak, amely 30 helyi szervezettel és 8582 taggal rendelkezik. Ez az egyesület a munkaviszonyokról tüzetes statisztikai felvételeket készít a sztrájk megelőzésére, leküzdésére intézkedéseket tesz és a sztrájk által sújtott gazdákat egy közös kasszából kártalanítja.

— A fák nyári átültetése. Gyakran megesik, hogy építkezés, vagy egyéb körülmények miatt, valamely, máskülönben becses fát el kell távolítani a helyéről, vagy egyáltalában épen nyáron volna arra alkalmunk, hogy valamely fát egy másik helyre átültessünk. Ezt a legtöbben kivihetetlennek tartják, pedig a dolog nem igy áll, mert lehet a fát teljes sikerrel nyáron is átültetni, csak viz legyen elegendő és a locsolást ne hanyagoljuk el. Előbb is, de különösen a jelen időszakban, főkép pedig augusztus végével, már nagyon szépen és biztosan sikerülhet az átültetés. Ez pedig úgy történik, mint ősszel vagy tavaszszal, csakhogy az átültetendő fát nem ássuk ki előre, hanem igenis, előbb a gödröt készítjük el és csakis akkor fogunk a fa kiásásához. Amint kiástuk, árnyékban, hirtelen megmetszegetjük a gyökereit s akkor késedelem nélkül beleállitjuk a gödörbe, hol aztán bőséges iszapolással elültetjük. Továbbra pedig fö- gondunk legyen rá, hogy a fa kellő nedvességben legyen. Ha pedig az időjárás rendkívül forró és száraz lenne, akkor esténként, hajnalonként, a lombokat is permetezzük meg vízzel, sőt a fa törzsét szalma- zsúppal bekötve, ezt is tartsuk állandó nedvességben; megjegyzendő, hogy mérsékelt nedvességben, mert a túlzás itt is, mint mindenütt másutt árthatna. Az ilyen módon átültetett fák levelei csakhamar lehullanak, de ép ez a jele, hogy megfakadtak. Ekkor aztán az esetleg szükséges locsolást, lehetőleg ritkán gyakoroljuk, csak épen, hogy a talaj csonttá ne száradjon. A következő tavaszon roppant buján fognak az ilyen fák továbbfejlődni.

— A kereskedelmi iskolák reformja. A vallás és közoktatásügyi minisztériumban, mint értesülünk, most készült el a kereskedelmi iskolák tantervének reformja, melyet a minisztérium rendelet alakjában fog közölni az illetékes Iskolai hatóságokkal. A tanterv revíziójának az a célzata, hogy segítsen az eddigi túlterhelésen. A kereskedelmi iskolák tanulói eddig hetenkint 32—36 órán át voltak stúdiumokkal elfoglalva az iskolában, ami igen nagy megterhelést jelent. Az uj rend értelmében 30 óra lesz a heti elfoglaltság és a redukált tananyagban helye lesz a tornatanitásnak is, melynek idejét a jogi szaktárgyaktól vonták el. A jövő iskolai évben már az uj rend szerint fognak tanítani úgy az állami, mint a székes- fővárosi községi kereskedelmi iskolákban.

— Gazdasági és ipari kiállítás. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület ötvenéves fennállásának évfordulója alkalmából ez év szeptember hó 7., 8., 9., 10-én mezőgazdasági termény-, állat-, gép- és iparki- állitást rendez Gyöngyösön. A termény-, állat- és ipari kiállításon csak hevesmegyei termesztő és iparos vehet részt, mint kiállító. A gépkiállításon mint kiállító minden hazai gépgyáros és gazdasági eszközöket készítő részt vehet. Á kiállításon állami arany-, ezüst bronzérmek, egyesületi érmek, oklevelekkel és pénzjutalmakkal lesznek kitüntetve a kiválóbb tárgyak állatok, termények vagy termékek tulajdonosai, A kiállítás szabályzatát, mely magában foglalja a kiállításra vonatkozó tudnivalókat, minden eziránt érdeklődőknek készséggel megküldi a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatala.

— A postacsekk utján történő fizetés jogi hatálya. Felperes postatakarékpénztári befizető lapot küldött alperesnek fennálló tartozása kiegyenlítése céljából. Alperes azonban a tartozási összeget a befizetési lap segélyével csak a lejárat után adta postára. Mivel pedig a fizetés teljesitéséséről felperes a lejárattól számított 3 nap alatt nem értesült, alperest a büntetés erejéig beperelte. A tárgyaláson a tőkekövetelés iránt keresetét elejtette ugyan, kérte azonban késedelmes alperesnek az okozott költségeiken való elmarasztalását. E kérelemnek a bíróság helyt nem adott, indokolva ezt azzal, hogy miután felperes postatakarékpénztárt befizetőlap utján kívánta követeléseinek kiegyenlítését, köteles lett volna késedelem esetén arról meggyőződni, hogy a késedelem alperes hibájából származott-e. A budapesti kir. ítélő tábla azonban az előző bíróság ítéletének megváltoztatásával alperest a felmerült kőtségek megfizetésére kötelezte a következő indok alapján: Ha az adós a hite