Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-10 / 28. szám
julius 10. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. tapasztalhatjuk e különben kellemes hangvetélkedést. Azonban az itt öreg anya vagy természetes halandóság, vagy valami baleset következtében elpusztult. Mert! — és jegyezzék meg kedves méhész kollegáim, hogy az öreg anyával csak akkor vonul ki az első raj, ha ivadékai léteiét biztosítva tudja. Vagyis akkor, mikor már kész, érett anyabölcsők vannak. Ezekben fejlődő anyaméhek már oly erősek, hogy mihelyt az öreg anya pártjával kivonult, a legérettebb anya amúgy is már kirágott szélű bölcsőjéből kibúvik s tű-tű hangján jelzi az első uralmi vágyat. Azonban, és ezt mintegy ösztünszerüleg is szükségesnek érzi, mert csakhamar megkapja a vele talán egy percben született királynő kollegája kvá-kvá visszhangját; az uralomharcra való felhívást, melynek vége az, hogy az első rajt 3 nap múlva rendesen követi a másodraj. A tű-tű féltében kivonul a kvá-kvától. Ha a nép erős, e jelenet ismétlődik, és igy több rajt is bocsájthat. Ismertetvén már azt, hogy az anya mindene egy családnak, nélküle semmi, összezsugorodik rajbefogásom minden ismertetési módja egy kis dióhéjban. Ha alacsony, vagy féltörzsü fán szállt meg rajom, ott, hol legnagyobb a csomó, keresem az anyát. Ha nem találtam meg, itt kell lennie, ebben a csomóban, (azért nagyobb) a nehézségi törvény pihsikai szabályát ismerve oly ütést mérek a galyra, hogy ez a csomó beleessék az épen és méhfüvel, no meg egy kis higitott mézzel megfrecskendezett kas közepébe. Egy pár percig igy hagyva szájával csöndesen lefordítom a rajbefogó kast, egyik oldalát egy kis fape- cekkel feltámasztom, hogy e nyíláson bevonulhassanak a még be nem fogott méhek, — 20—30 perc múlva pedig kiszemelt helyére állítom. így alacsonyröptü szállásoknál én csak az anyát kerestem ki, szárnyánál megfogtam, belöktem az azután szájával lefordított kasba és az én minden további munkám nélkül követte népe. Ha egy vastagabb ág rendesen alsó részén telepszenek meg, előveszek egy vizes tollseprüt: egy pár húzással föltétlenül besepertem az anyát, népe minden további munkám nélkül követni fogja öt. Magas törzsű fán megszálló rajom befogásáért sohasem használok én létrát. Ha van egy hosszú rajbefogó rudam, erre szájával fölfelé helyezem a már leirt módon kikent — fent kasomat, melybe azonban egy friss fiasitásos keretet is helyezek s alá álllitom ezt ismét a raj legnagyobb csomójának. A fiasitás szagát megérezvén az anya, reászáll s követi hű serege is: fél óra múlva helyezhetem el akaratom szerint. Rajoknak cserjéken, vagy bokrokon való megszállása befogásuk tekinteténen a legnehezebb. A legbiztosabb azonban itt is fiasitásos kerettel elsősorban az anyának lépre kerítése: a többi gyermek dolog. Minden módú befogásra nem terjeszkedhetvén ki, csak felvilágosító készségemet jelentem ki szives kérdezősködéseikre. Következnem kell következetesen azzal, miként kevesbbithetjük a rajbefogás eme munkálatait: ezt a jövő számban. Vásártéri mizériák. — Szatmár sz. kir. város t. c. intézűköreinek figyelmébe. — Nem egyénileg emelem föl a nyilvánosság előtt szavamat, de számos gazdatársam kezéből vettem ki a tollat, mert féltem a város érdekét a méltó de túlhajtott följajdulástól." Mi vidékiek hosszú időkön át teljes erőnkkel és közreműködésünkkel sikert mutathatunk föl azon téren, hogy megyei sőt vidéki városaink állatvásárait Szatmáron csoportosítottuk, igazolja ezt a nagyvásár, mely a fölhajtás tekintetében méltán vetekedhetett a székesfehérvári és győri állatvásárokkal, és fogalmaink szerint ezen vidéki nagygyülekezet csak hasznára válhatott a város belfor- galmának. Azonban arról győzött meg bennünket a szomorú tapasztalat, hogy a város saját jól fölfogott érdekével szemben, olyan intézkedéseket tett, a melyek folytán elidegeníti a vásárra jövő közönséget, és a vidék keresni fog olyan gyülhelyet állatainak fölhajtására, hol meg fér, s hol életveszély nélkül megvezetetheti és megjártathatja a vevők kívánságára állatjait. Mindenek fölött a lóvásár-tér van oly szűk korlát közé szorítva, hogy a nagyvásáron kocsival oda bejutni életveszedelem nélkül lehetetlen volt, s a szomszédos katonai gyakorlati tér, dacára, hogy a katonák már reggel kilenc órakor a gyakorlatról elvonultak, és dacára annak, hogy a letarolt gyepen ily száraz időben semmi kárt nem tehettek volna a vásárra indított kocsiba fogott lovak és háti lovak, a sorompó bezáratott, és a vásárra indított és messziről vásárra behozott lovakat azon utón, melyen jöttek, minden vásár mellőzésével haza kellett hajtatni. Eddig megvártuk a katonaság gyakorlatainak befejezését, óvakodtunk zavart csinálni, s távozásuk után azon pár órát a lovak megjártatására fölhasználhattuk ; most néhány darab marha foglalta el a tért, melyek állítólag a város bérleti engedélyéből legelnek a lóvásár melletti katonai gyakorló téren. Tudomásunk szerint ugyanis a város tanácsa 400 koronáért bérbe adta a gyakorlati tért marha legelőnek, tehát ha 3—4 fillérrel az árulhatási dijat darabonkint a tanács fölemelné, a négyszáz korona bőven megtérülne, és nem idegenitené el a vásári közönséget a fölhajtástól; de a mostani csekély és az állatmennyiségnek meg nem felelő korlátolt tér föntartásával és a szomszédos terület teljes elzárásával igen számosán kijelentették, hogy többé értékes lovakat nem hoznak szatmári vásárra eladásra, és meghirdetések folytán gondoskodni fognak olyan em- poriumról, hol megférnek, s hol terük lesz |iovaikat a vevőknek bemutathatni, s a már is híressé vált szatmári állatvásár hírét és hitelét, valamint a város beiforgalmát ezen elidegenedés valóban mélyen fogja érinteni. Azért méltóztassék megszívlelni fölszólaláso- mat és jövőre úgy a város, mint a közönség érdekében megnyugtatólag meghirdetések utján intézkedni. Szatmár, 1908. julius 1. Többek nevében: Onmuhiily látván. IllklillllllU : (Venyige) szecsKaVágd, *uj ii|ttkiifttli i iifiitwkiti i tefttiíri. lud. l|jMílit hfjuit. ti IrtlkHitl liiTitfuitíiil lutaím, r»|j uitk krwlj tíktilipiiil II kinin írki mely egyszeri, olcsó nagy munkaképésségfi s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak es szöllötulajdonosoknak rendkivil fontos, Kirítt Mikály uikidilii InikílpfilTii
