Gazdák Lapja, 1908. július (7. évfolyam, 27–31. szám)
1908-07-03 / 27. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA julius 3. gyarázat nélkül következik, hogy az egész vonalon a hatalom és nem a közérdek van túlsúlyban. Váljon nem nevetséges ez? Nem merénylet ez az ország gazda közönségének függetlensége ellen? E merénylet sötétségét csak akkor látjuk, ha mondjuk, hogy a kamarák kényszer utján jönnek létre, tagjainak kell lenni minden gazda embernek, persze csak azért, hogy kamarai tagdijat fizessen és biztos kenyeret adjon azon tisztviselői karnak, mely a kamarákhoz a sors, a hatalom, vagy ezzel való különböző cimü összeköttetés folytán kineveztetni fog. A gazda közönség haszna az, hogy terhei szaporodni fognak s hogy eddigi függetlensége megsemmisül! A kamarák célja pedig az indokolás szerint csupán azon elmélet, hogy „Az egyes kereseti ágak óriási változása, amelyet a szabad verseny elvének a gazdasági politikában való térfoglalása idézett elő, a mezőgazdaság hátrányára vannak. Érted-e ezt kedves gazdám? Nem? Elhiszem, mert ezer éven keresztül megszoktad, hogy földed és jószágoddal úgy bánjál ahogy neked tetszik, mert az a te tulajdonod s véres verejtékkel dolgoztál, hogy földedet legjobb tudomásod szerint műveljed s megtartsad addig, mig valamely utódod szorult helyzete folytán abba valamely uj földes ur be nem ült. Ezután azonban másként lesz, mert a kamara — azért kamra, hogy tele legyen, s igy szükségedben majd hozzá fordulhatsz, hogy az egeknél esőt, a zsidónál meg ingyen hitelt rendeljen számodra, mert hát e kettő nélkül a magyar gazda nem tud existálni! és miután „az egyes kereseti ágak óriási változása a mező- gazdaság hátrányára van, a kamara ezt legalább is akként fogja megváltoztatni, hogy a kereset változását az időjárás megváltoztatásával, vagy mi több, ezután évenkénti két vagy háromszori aratással fogja ellensúlyozni feltéve, hogy a hatalomnak buzgó alázatos szolgája lehet. Ez a politika teljesen rá vall, az importált magyar modern felfogásra, mely csak a tüneteket látja, kapkod, de a baj gyökerét orvosolni nem akarja. Hát kérem, mely kereseti ágak azok, a melyek a gazdaság hátrányára vannak? Miért nem tetszik ezt a kamarák prófétáinak megnevezni? S ha ilyenek valójában vannak (amiről a gazda közönség mit sem tud) hát mi szükség a gazda közönséget békóba verni? tessék akkor az egyes és kártékonyán ható kereseti ágakat megrendszabályozni, vagy azokat megszüntetni, de ne tessék a rosszat még rosszab- bal pótolni s rabigába hajtani egy oly osztályt, amely évezredes viharok dacára megtudott a maga lábán áílani, s egy független államot nemcsak megteremteni, de azt fent is tartani! Tessék csak a népet egyszerűségre, lemondásra, munkásságra, a fényűzés megvetésére szoktatni, tessék megakadályozni, hogy a magyar föld lelketlen és hazátlan üzérek kezébe vándoroljon, tessék a terhek könyitésével a gazdának súlyos helyzetén változtatni, akkor a magyar gazdának semmi szükség gyámkodásra, talpra fog ő saját erejéből is állani és semmi szükség sem lesz arra, hogy theoreticus felfogásokkal hajánál fogva cipeljük a menyországba, a hová ő menni nem akar! Nem kell újabb és újabb hivatalokat teremteni a nép nyakára, nem kell kortes jutalmakat, atyafiságos sinekurákat a gazda terhére osztogatni, a cél és gyakorlati haszon nélküli gazdasági kamarák helyett pedig tessék ipar- és mezőgazdasági gyárakat létre hozatni, akkor minden megjön önnön magától, a szunyadó erők felélednek, mert hát a magyar embernek minden apathiája mellett is van józan esze és a pej csikót a szürkétől még megtudja külömböztetni! Több gyakorlatot és kevesebb elméletet kérünk! Huslieus. A csikólegelő kérdése. Gazdasági egyesületünk mostani mozgalmas életében sokat lett tárgyalva a többek között a csikólegelő ügye is. Amennyiben pedig ez is egyike azon jó előre megfontolandó dolgoknak, nem lesz időszerűtlen e kérdés tárgyalásával már most részletesebben foglalkozni. Hogy a gazdasági egyesület által felállítandó és fenntartandó csikólegelőnek célja a közép és kisbirtokosok csikóinak nyári eltartásáról gondoskodni, ennek tárgyalásába bocsátkozni a dolog természetéből kifolyólag felesleges, mert e két osztály az, a melyiknek nem áll rendelkezésére más eszköz csikóinak nya- raltatására, mint az egyesület által létesített legelőn való tartás. Minden gazdaságban nllKMlSzbetetlen tszißzif* 3Ä“m «ä gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat esz közöl a Síitmárnegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és tirt. Siöretate Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyar,
