Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)
1908-06-19 / 25. szám
junius 19. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. kezeinél leendő elhelyezésével anyagi erősebb támogatását is, melyre nézve azonban a közgyűlés határozatát tartja illetékesnek, mivégből ki is mondja, hogy a legközelebbi közgyűlésnek ily irányban előterjesztést tesz, — ez idő szerint készpénzben nem vesz fel, hanem újból jegyzendő üzletrészkép a Szövetkezet rendelkezése alatt hagy.“ Végre az 1907. évi május 1-én tartott rendes tisztújító közgyűlésen a gazdasági egyesület részéről a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szövetketkezeté- nek választmányába: dr. Antal Alajos, Cholnoky Imre, Domahidy Elemér, Domahidy István, dr. Fekete Sámuel, György Endre, Helmeczy József, Rátz Elemér, Jákó Sándor, Kende Zsigmond, Kovásznay Zsigmond, Maróthy Sándor, Miklóssy Gyula, Péterffy Imre, Rébay Dezső, N, Székely Mihály, Szerdahelyi Ágoston, Szoboszlay Sándor, Szuhányi Lajos és Sz. Tréger Albert választattak meg. A megválasztottak nagy részben jelen voltak megválasztásuknál, különben is az egylet hivatalos közlönyében e névsor ép úgy, mint az ugyanakkor választott egyleti igazgatóság névsora külön értesítés nélkül közölve lett, tehát indokolatlan egyeseknek az a vádja, hogy a szövetkezet vezetőségébe tudtukon kívül lettek beválasztva. Ezek után csak annyit kívánunk tisztázni: A szövetkezet nem-e az egyesület intencióinak megfelelőleg, teljesen annak hozzájárulásával alakult? Adott-e egyáltalán a szövetkezet működésével a Szatmármegyei Gazdasági Egyesületnek okot arra, hogy az együttesen megalkotott viszonyt megbolygassa, pláne, hogy ellenséges hangulattal lépjen fel ellene? Becsületes ember lett volna-e az a titkár, aki a szövetkezet megalkotása körül, mint az egylet határozatainak végrehajtója jelentékeny szerepet játszott, ha az egyesületnek felső nyomásra történt irányváltoztatására cserben hagyja ezt a fiatal intézményt, ahelyett, hogy inkább állásáról lemondva megmentse azt a szövetkezetét, mely 2000 jórészt kicsi embernek a pénzével dolgozik? Kijelentjük újból: a szövetkezet anyagilag rendben van; az egyesülettől való elválás megakadályozása már-már a szövetkezetnek sem érdeke. Ez az elválasztása szövetkezet működését a legkisebb mértékben nem zavarja meg. Csak egyet vár el a szövetkezet megalakító egyesületétől: Lássa be, hogy se bizalmatlanságra, se ellenséges indulatra okot nem adott, s ha már felvetette az elválasztás kérdését, vezessék azt keresztül kölcsönös jó indulattal s gondoljon a gazdasági egyesület arra, hogy későbbi intézményeinek megalakítására is vissza hathat még ez, ha tagjainak ezúttal azt demonstrálja, hogy ellene fordul azoknak, akik az egylet alkotását elősegíteni a köz iránti kötelességüknek tartották. Reméljük, hogy változni fognak az idők, s büszkén fog még hivatkozni az Egyesület 50 éves fennállása alatt eddigi legnagyobb szabású alkotására! Néhány gyomnövény irtásáról. Minden gazdának arra kell törekednie, hogy vetését lehetőleg gyommentesen tartsa, amit következők figyelembe vételével lehet elérni: Mindenekelőtt gyommentes vagy legalább is a lehetőség szerint gyommentes, vetőmagról kell gondoskodni, aminek előállítása nem is ütközik nagyobb nehézségbe, ha megfelelő szeleléssel, rostálással és triörözéssel tisztítjuk a vetőmagot. Ezáltal nemcsak lehetőleg gyommentes, hanem egyszersmind súlyos magot is nyerünk, amelyet azonban még csiraképességre is tanácsos lesz megvizsgálni. E vizsgálatot a gazda maga is elvégezheti, avagy valamely vetőmagvizsgáló állomáson végeztetheti. Herevetéshez csakis arankamentes magot használjunk, amihez legegyszerűbben úgy juthatunk, ha arankamentes tábláról, avagy egy tábla arankamentes részéről nyerjük a magot. A földet jól elő kell készíteni vetés alá s lehetőleg akkor kell vetni, amikor az idő a legmegfelelőbb ez illető növény kikelésére és gyors fejlődésére. A tulkorai tavaszvetések gyakran sokat szenvednek a gyomoktól. A fiatal vetésben jelentkező gyomot idejében kell irtani és pedig a körülmények szerint boronálással, kézi vagy gépkapálással, gyomlolással stb. A boroná- lást és kapálást, hogy célhoz vezessenek száraz időben kell végezni. A vadrepce és repcsénretek, egyéves gyomok, melyek főleg a tavaszi gabonákban szoktak nagy mennyiségben előfordulni, nem ritkán oly nagy mértékben, hogy e gyom virágzásakor a tábla úgy néz ki, mintha repcetábla volna. E gyomok irtásánál is első feltétel a gyommentes vetőmag. Ha a vetésünk mégis fertőzve van e gyomokkal, akkor ezeket ártalmatlanná kell tenni, amit legegyszerűbben úgy érünk el, ha a táblát idejében, vagyis akkor, amikor e gyomoknak még csak 2—4 levelük van, megpermetezzük 15—20 százalékos vasgálicoldattal. Az acat évelő gyom, amelyet ki kell szúrni a gabona közül. Elpusztítására ajánlatos a mély őszi szántás s jól gondozott kapásnövények termesztése. Nagyon kellemetlen gyom helyenként a vadzab is, amely főleg az árpa- és zabvetésekben jelentkezik. A vadzab korán érik s már az árpa és zab aratása előtt elhullatja magját, miáltal újból megfertőzi a szán_ hshsialsaiott Sífuj * Efjtpkiitftelí i ■íftmukL* a SaataÚB. e) szccslsaVäji, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképé»*égfi scsak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Koíáes Mihály mh&átlM Ermhilyfihsi m Értékesít« SimtMetéíél Sntmároii, nfj aamk hraeiy fióktelepéaél S6 kof«m árki
