Gazdák Lapja, 1908. június (7. évfolyam, 23–26. szám)

1908-06-12 / 24. szám

junius 12.

GAZDÁK LAPJA

7-ik oldal.

— Országos sörárpa- és komlókiállitás. Az

Omge. a földmivelésügyi miniszter támogatásával 1908. évi október hó 1-től 7-ig terjedő időben Budapesten, az egyesület székházában országos sörárpa- és komló- kiállitást rendez. A kiállításon részt vehet minden magyarországi termesztő 1908-ban termesztett sörárpával és komlóval. A kiállításra beküldendő sörárpa meny- nyisége 9'5 kg. Az árpaminta legalább 50 q azonos árpamennyiség több helyéről veendő s két zacskóba osztandó el, úgy hogy azok mindegyikébe kb. 4’75 kg. jusson. Az árpaminták a m. kir. növénytermelési állomás címére Magyaróvárra küldendők, mely azok vizsgálatát végezni fogja. A beküldendő komló meny- nyisége 2 kg., mely legalább 5 q. azonos légszáraz komlóból veendő. A komlóminták az Omge titkári hivatalának címére Budapest, IX., Köztelek-utca 8. küldendők be. A bírálat alapján legjobbnak talált árpa és komlóminták pénz, oklevél, illetve értéktárgy dij- jakkal fognak kitüntettetni.

— A földbirtokok megterhelése Olaszországban. Az olasz pénzügyminiszter kiadta az ottani földbirtokok jelzálogi megterhelésének statisztikáját az 1903. évi december 31-iki állapotra vonatkozólag: Olaszország jelzálogos megterhelésének fő összege 3,042,402.793 líra. Ebből az összegből valóságos tő- keteher 2,674,728.678 líra. A többi pedig, vagyis 376,674,115 líra tőkésített járadék. Egy táblázat feltünteti a terhek megoszlását provinciák szerint. A tizenhét provincia között legnagyobb számokkal szerepel a gazdag Lombardia, mely a maga 497 milliós jelzálogi adósságával az egész ország jelzálogi terhének hatodrészét viseli. Azután következik Toscana 279 millióval, amely szintén régi kultúrája gazdag tartomány. De a déli tartományok is nagy terhet viselnek jelentékenyen kisebb értékű vagyonukhoz képest. Cam- paniának több mint 260 millió, Szicíliának 241 millió a terhe. A három fővidék szerint északi Olaszországra amely Pienrout, Liguria, Lombardia, Venezia és Emília tartományokból áll 1408 millió; Közép-Olaszországra, amely Toscana, Marchió, Umbria, Latium és Abruzzó tartományokból áll 806 millió, végül a Campania, Po- nilles, Calabria, Basiiicata, Sicilia és Sardinia tartományokból álló Délolaszországra 827 millió lira teher esik. A legsúlyosabb a megterhelés kétségtelenül délen, ahol a nép köztudomás szerint a legnagyobb részében állandó nyomorban van.

— Gazdasági előadások a soproni katonaság részére. A sopronmegyei gazdasági egyesület a soproni honvéd- és közös hadseregbeli legénység részére gazdasági előadásokat fog rendezni és pedig a honvédség részére jul. és aug. hónapon át minden héten egy előadást, illetőleg előadással egybekötött kirándulást valami közeli faiskolába, szőlőbe, tejgazdaságba stb., hogy igy a^legénység ne csak elméleti, hanem gyakorlati ismeretekben is erősödjék. A közös hadsereg részére a jövő év január és február hónapjaiban lesz fegyvernemek és sorozási évfolyamok szerint beosztva, összesen 60 előadás. A katonai parancsnokságok a gazdasági egyesületnek ezen törekvését nagy buzgalommal támogatták és a maguk részéről is hozzájárultak a tantervezet minél célszerűbb megállapításához.

— Ásványvizek megadóztatása. Arról értesülünk, hogy a pénzügyminisztériumban tárgyalások folynak arra nézve, hogy az ásványvizeket megadóztassák. Ez a hir semmi esetre sem kelt valami nagy közörömet s mi magunk is bajosan tudunk benne hinni. Nem is szólván arról, hogy az ásványvizek

legnagyobb része gyógyvíz is és mint ilyent, megadóztatni annyi lenne, mint amúgy is gyenge lábon álló közegészségügyünket még jobban rontani: a megadóztatástól számbavehető pénzügyi eredményt várni alig lehet. Nem érdemes hozzáfogni. Ha azonban mindenáron tenni akar valamit a kormány az ásványvizekkel, hát emelje föl a külföldről jövő vizek tarifáját. Ezzel legalább hasznára lesz a hazai termelésnek is.

— A nagybányai gyümölcséríékesitő részvénytársaság tagjai közzé újabban beléptek: Felsőbánya városa, felsőbányái takarékpénztár, Dégenfeld Sándor gróf és még többen. A vármegyében és az országban örömmel fogadják Nagybánya mozgalmát s mindenütt dicsérettel emlékeznek róla, hogy végre a magyarság gyümölcskereskedelmi téren is tömörül, a mire régóta nagy szükség lett volna.

— Ingyenes népoktatás és gazdasági ismét- lőiskolák. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter két fontos javaslatot terjesztett most a képviselőház elé. Az egyik javaslat ingyenessé teszi a népoktatást az elemi iskolákban s ezzel ismét hatalmas lépéssel viszi előre az országot a kulturális haladás utján, mert ingyenessé s ezzel a legszegényebb néposztánynak is hozzáférhetővé teszi az iskolázást. A másik javaslat a gazdasági ismétlő iskolákról intézkedik. Jellemző, hogy Magyarországon, amely határozottan mezőgazdasággal foglalkozó ország, ahol a lakosságnak több, mint háromnegyed része a mezőgazdaságból él, évtizedek múltak el, amig a kormány a gazdasági szakoktatás fontosságát felismerte. Volt ugyan nálunk is mindig gazdasági szakoktatás, de azzal senki sem törődött, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó osztály szélesebb rétegeinek is hozzáférhetővé tegyék a gazdasági ismereteket. A kisbirtokos osztály érdekeivel ebben a tekintetben sem törődtek, mint ahogy nem törődtek vele egyéb tekintetben sem. Csak a mióta a kisemberek dolgával is kezdtek foglalkozni, körülbelől egy évtizeddel ezelőtt állott be e téren is örvendetes változás. 1896-ban megállapította a kormány a gazdasági ismétlő-iskolák szervezetét és tantervét, majd 1902-ben széles alapon újra szervezték a gazdasági ismétlőiskolákat, amelyek nagy lépéssel vitték előbbre a mezőgazdaság ügyét. Ennek a fejlődésnek betetőzése most Apponyi gróf javaslata, amely a gazdasági szakoktatást a népoktatással kapcsolatban biztos alapokra helyezi. Minden község, amelyek lakossága túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozik s amelyben ötvennél több ismétlő oktatásra köteles fiú és leány van, köteles mezőgazdasági népiskolát létesíteni, amely szerves összefüggésben lehet a népiskolával vagy külön is felállítható. A földmivelési miniszter ezenfelül felhatalmaztatik egyéves gazdasági ismétlő-tanfolyamok létesítésére. Ez az uj törvény, amely kétségkívül áldásos hatású lesz, már szeptember elsején életbe fog lépni.

x Legjobbnak elismert szegedi kötéláruk u. m. rudalókötelek, istrángok, kötőfékek, marhakötelek, szántógyeplők, ruhaszárítók, dohány és mindennemű zsinegek, függöny és halászzsinórok, zsineghevederek (gurtnik), nyereglekötők, abrakosok, továbbá kátrány, karbolineum, gépolaj, firnis, festék, debreceni meszelő és kefeáruk, munkás bőrbocskorok nagyban és kicsinyben legszolidabb szabott ár mellett szerezhetők be Drágos Béla kereskedőnél, Szatmáron Kossuth Lajos-utca (Hid-utca) 23. 3—26