Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)

1908-04-03 / 14. szám

április 3. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. változást, anyagcserét gyorsítja, a kevébbé ízletes ta­karmányt is ízletessé teszi, igy elkerülhető az, hogy az állat megzabáljon, vagy csömört kapjon. Nagyon sok sót etetni azonban nem szabad, különösen hízók­kal, mert a nagyon sok só a súlygyarapodásra ked­vezőtlenül hat. B. Mj. Hasznos tudnivaló. A méz eltartása. A méznek huzamosabb időig, évekig való eltartása a benne levő hangyasavtól függ. Mivel a hangyasav illő anyag, a méz fejlődése közben elpárolog és az igy kezelt méz csakhamar forrni kezd. — A hangyasavat feltaláljuk a hangyában, némely hernyóban, a méhek méregtartójában és a csalánban. Észrevehettük már, hogy a méhszurásnál egy parányi nedv foly ki a szúrás helyéről; ez a nedv erős han­gyasavat tartalmaz, mely a bőr gyuladásba jövetelét okozza. A méhek a mézbe hangyasavat csöppentenek, hogy az bomlásnak ne induljon és az erjedés folytán a sejteket szét ne robbantsa. A viasz kisajíofása. Minél lassabban hütjük ki a viasz?' és minél több időt hagyunk a benne levő tisztátalanságoknak, hogy az aljára leszállhassanak, annál tisztább lesz a viasz. Ezt pedig az által idézzük elő, hogy a folyékony viaszt fazékban a tűzhelyre állít­juk és nagyon lassan engedjük kihűlni. Hogy a viaszt mennél könnyebben kivehessük a fazékból, amig az még folyékony, két darab erős zsineget bocsátunk belé, melynek végére csomót kötünk. A csomók a viaszba jöjjenek, a zsineg másik két vége pedig kívül marad­jon. Ezekkel aztán kényelmesen kiemelhetjük a viasz­lapot. Hírek. — Szövetkezetek terjedése. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Értékesítő Szö­vetkezete legújabban több községben állít föl fiókte­lepet. Ezen körülmény már magában véve is fényes bizonyítéka a szövetkezeti eszme és rendszer életre­valóságának. — Debrecen az egyetemért. Hatalmas lépés­sel haladt előre a debreceni egyetem ügye. Debrecen város törvényhatósága e hó 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén, ahol a bizottsági tagok majdnem teljes számban jelentek meg, egyhangúlag elfogadta az egye­temi bizottság javaslatát, amely 3 millió koronát ajánl föl az egyetem céljaira. Ezek után a debreceni egye­tem fölállítását csak időkérdésének tekinthetjük. A határozat jóváhagyását egy nagyküldöttség fogja kérni a miniszternél. — Vármegyei hivatalos órák. Vármegyei szék­helyünkön, Nagykárolyban megváltoztak a hivatalos órák a megyeházán, t. i. ezután reggel 7-től déli 1 óráig lesz hivatalos óra. — A szatmári kézimunka és háziipar kiállí­tás. A Szatmárvármegyei Lorántffy Zsuzsánna Egye­sületnek április 11-től 16-ig Szatmáron rendezendő kiállítása iránt széles körben nyilvánult meg az érdek­lődés. Az ország távolabbi részeiből is egyre érkeznek a bejelentések. Nevezetesebb csoportjai lesznek a ki­állításnak : a máramarosi gyapjuszőttesek és hímzések, a Gyarmathy Zsigáné védnöksége alatt készített kalo­taszegi varrottasok, amelyek közt sok oly darab van, amelyeknek párját a londoni kiállításra küldték, a szé­kelyudvarhelyi székely szőttesek, a köröndi agyagipari készítmények, a nagybányai gyékény fonatok, a kör- möcbányai és csetneki csipkék, a debreceni nőipar­iskola kezdett munkái, a kalotaszegi faragások és bú­torok, a szatmári intézetek rajztanárainak kollektiv kiállítása stb. A Pannónia szálló nagytermében az oszlopok boltivei alatt emelt fülkékben lesznek a tár­gyak csoportosítva. A kiállítás tartama alatt délutánon- kint 5-től 6 óráig hangversenyek lesznek. A kiállítás ünnepélyes megnyitás 11-én d. e. fél 11 órakor lesz, a melyre már több szomszédos törvényhatóság főis­pánja jelentette be részvételét. A megnyitás után Ba­logh Mihály praepost-vikárius a máramarosi iparfej­lesztő bizottság elnöke ismerteti a máramarosi háziipart. Belépődíj a kiállításra d. e. 9 órától délután 5 óráig 40 fillér, 5-től 6-ig 60 fillér, teás délutánokon 1 kor., kiállítási tárgyak e hó 8-ig Iogadtatnak el. A rendező­bizottság a legszebb munkákat érmekkel és okleve­lekkel tünteti ki. A zsűri 12-én délután 3 órakor dönt. — Birtokváltozás. Várfifaluban, Vámfalvi Jó- násné birtoka gazdát cserélt, ugyanis a szatmári püspök vette meg a 801 kát. hold területű birtokot 306 ezer koronáért. — Májusi csillaghullás. Május elsején nagy csillaghullás lesz a hadseregben. A kinevezések száma felülmúlja a múlt évieket, sőt meghaladja az összes eddigi kinevezések számát. Ilyen nagy csillaghullás már régen nem volt és valószínűleg sokáig nem is lesz. A várható és előrelátható kinevezések nagy száma a felség jubileumának tulajdonítható, a király azt akarja, hogy a jubileumi örömében megfelelő módon osztozzék hadserege is. Ezért mindazok, akik sorrend szerint csak jövőre, sőt még két év múlva lépnének elő, már az idén májusban, vagy októberben megkapják kine­vezésüket. — Automobil járat Nagykároly és Szatmár között. Május hónaptól kezdődőleg egy budapesti vállalkozó automobil járatot létesít Nagykároly és Szat­már között. Ezen érdekes tervnek van valami létalapja, legalább azt kell hinnünk, mert e tervet már régebben meg akarták valósítani. — Magyar szőlősgazdák országos egyesülete Budapesten, 1908. évi április hó 5-én (vasárnap) d. e. 11 órakor a „Köztelek“ üléstermében (IX. kér., Köz­telek-utca 8. sz. II.) tartja VI. rendes évi közgyűlését. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyv- hitelesítők kiküldése. 3. Szavazatszedő bizottság kikül­dése. 4. A számvizsgáló-bizottságba 5 tag választása a folyó évre (alapszabályok 22. §-a). 5. Az igazgató­választmány jelentése az egyesület 1907. évi működé­séről. 6. A számvizsgáló-bizottság jelentése a zárszá­madásokról és a vagyonmérlegről. 7. Az 1908. évi költségvetés megállapítása. 8. Az alapszabályok 15. §-ának módosítása. 9. A jégbiztosításnak kérdése kü­lönös tekintettel a hazai szőlőmivelésre. Előadja Rubi- nek Gyula, az OMGE. igazgatója. 10. A Magyar Sző­lősgazdák Országos Egyesülete tagjainak az igazgató választmány utján a közgyűlés elé terjesztett és Írásba foglalt beadványai. — Budapest, 1908. március 26. Gróf Zselénszki Róbert elnök. — Lapkiadókat érdeklő ítélet. Figyelemre méltó ügyben döntött mostanában a legfelsőbb magyar bíróság. Eddig ugyanis általános volt az a felfogás, hogy a ki nem rendel meg valami Äpot, vagy nem kívánta, hogy az neki az előfizetés lejárta után is kül­dessék, nem tartozik érte fizetni. A bíróság ebből ki­folyólag kimondotta, hogy az, aki valamely újságot huzamosabb ideig elfogad a kézbesítő postától, tarto­zik érte fizetni. Nem köteles azonban fizetni akkor, ha

Next

/
Thumbnails
Contents