Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-24 / 17. szám
április 24. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal. fogyasztó legkedveltebb csemegéje. Hogy nekünk méhészeknek s a nem méhészkedő kedves fogyasztó közönségnek is jusson belőle, e módnak egyik nyitját az egyesítés utján megismertetem a — következő számban. (Folyt, köv.) Lóverseny gyűlés. A Szatmármegyei Lóverseny-Egylet folyó hó 22-én d. e. 11 órakor tartotta Szatmáron a városháza tanácstermében igazgató választmányi ülését. Jelen voltak: berencei Kovács Jenő elnök, Kál- lay Szabolcs alelnök, Poszvék Nándor titkár, Bartha Kálmán gazd. tanácsos, Galgóczy István, berencei Kovács Miklós, Kovásznay Zsigmond, Költsey Gábor, Nagy György és Streicher Andor igazgatósági tagok. Az elnök üdvözölte a jelenvoltakat, megnyitotta az ülést és előadta, hogy a folyó évi aug. hó végén Szatmáron tartandó tűzoltó kongresszus alkalmából szükséges programmok közé alkalmasan beilleszthető lenne egy házi verseny. Az ülés az indítványhoz egyhangúlag hozzájárult s megbízta az elnökséget, hogy a kongresszus rendezőbizottságával megállapodva a határnapot tűzze ki. Úgy szintén megbízta az ülés az elnökséget, hogy az eddigi pálya helyett megfelelő pályáról gondoskodjék, mely a szokásos 3—4 száz korona költséggel megfelelő karba állitíassék. Végre megállapittattak az őszi versenyek feltételei, s elhatározta az ülés ezek haladéktalan felterjesztését jóváhagyás végett. Ezzel a tárgysorozat kimerittetvén, az elnök berekesztette az ülést. Jó tenyésztő]ások. Minthogy tavasszal, a keltetési szezon idején, a termékeny kelíetőtojásokról sok szó esik, nem lesz érdektelen ezek termeléséről egyet-mást elmondani. Minden állattenyésztő tudja, hogy kövér tenyészállatoktól csak kivételesen kaphatni erőteljes és egészséges utódokat. így van ez a baromfiaknál is. A legtöbb terméketlen tojás elhízott tyúkoktól kerül ki. Maga a természet szolgáltatja ehhez a példákat, mert a vadon élő állatok nem duslakodhatnak az eleségben s igy nem is kövérednek el, ellenben sokat mozognak ele- ségkeresés közben, ami a zsírlerakódást lényegesen akadályozza. Vannak ugyan tyukfajták, a melyek a legzsirdusabb takarmány mellett sem híznak el, — ezek az aszel-, a maláji, a viador-tyukok — legfeljebb csak akkor, ha tultenyészteítség állapota állana be. A megtermékenyítés azonban igen kiváló ezeknél a fajtáknál. Leginkább hajlanak a hízásra az ázsiai nagytestű fajták s azok a mesterségesen előállított fajták meg féleségek, amelyek ezeknek a véréből eredtek. Mennél nagyobb a fogékonyság az elhízáshoz, annál éberebb figyelemmel kell a tenyésztőnek állatait kisérni. Hogy állatainkat az elhízástól megóvjuk, megfelelően kell azokat takarmányoznunk s megfelelő mozgásban kel! őket részesítenünk. Közönségesen, szabad kifutó mellett, eleget mozognak az állatok, ha helyesen etetünk. Aki már korán reggel mageleséggel tultömi állatait, az lomha és igen kövér baromfit fog felnevelni. Ezért teljesen elegendő, ha reggel néhány szemet nyújtunk nekik s csak délben adjunk nekik szűk lágy takarmányt és este lakassuk jól mageleséggel. Ezen rendszer mellett elég mozgást fog a tyuk végezni, mert az éhség hajtja. Egészen másként áll a dolog korlátolt kifutó mellett, mert itt a tenyésztőnek mesterségesen kell előteremtenie azokat a körülményeket, a melyeket a szabad kifutó megad. Nem kell egyebet tenni, mint kaparóhelyet létesíteni. De nemcsak szűk kifutó s egyéb korlátolt viszonyok között szükséges a kaparóhelyiség, szükség van a legtágasabb kifutó mellett is ősszel meg télen, amikor a tyúkok nem kalandozhatnak szerteszéjjel s nem kerül az eleségke- resés sok mozgásba. Ilyenkor tehát kaparóhelyiség jó szolgálatot fog tenni, mert az ideszórt eleséget csak mozgás és fáradság utján tudják a homokból, szecskából stb. kikaparni. Én e pedig elkerülhetetlenül szükség van, mert a mozgás biztosítja az egészséget, de nemcsak az öregebb állatoknál, hanem életképesebbé teszi a csibéket s fokozza a tojások termékenységét. A tenyészállatokat azonban nemcsak a tenyészidőszak alatt kell igy tartani, hanem az egész év alatt s méltán előnyben kell őket részesíteni a kiállítási állatok felett, mert hiszen tulajdonképen a kiváló tenyészállatok szolgáltatják a kiállítások győzteseit. Éppen olyan fontos, mint a mozgás, a helyes takarmányozás. Hogy csiraképes tojásokat és életképes csibéket nyerjünk, alábbi elvek szerint kell etetni: sohasem szabad túl sokat etetni, hanem úgy kell őket tartani, hogy mindig legyen valamelyes étvágyuk. A lágyeleséget mindig délben adjuk. Mindig a tenyésztő maga etessen. Ne adjunk túlságosan zsirképző anyagokat, hanem csak változatosság kedvéért, alkalomadtán. Annyi zöldeleséget etessünk, amennyit csak lehetséges. A jó tenyésztojások s életképes csibék további feltétele magában a tenyészanyagban van. Első sorban csak teljesen egészséges állatokat szabad továbbte- nyésztésre felhasználni, mert beteg vagy degenerált tenyészetekből származó állatok nem fognak hasznot hajtani. Késői kelésü állatokat se használjunk tenyésztésre, mert nem tudnak kellőképen kifejlődni, habár néha megesik, jó tojók is lesznek, tenyésztésre még sem lesz ajánlatos őket használni. A tenyésztyuk legyen 2 éves, vagy idősebb. A tenyészkakasoknak szintén korai kelésüeknek kell lenniök. Nehéz fajtáknál, különösen télen és kora tavasszal, az egy éves kakasoknak adnak előnyt, habár az öregebbek is igen jó szolgálatot tehetnek. Sok tenyésztő az hiszi, hogy idősebb kakasokkal már nem lehet sikeresen dolgozni, de itt is sok függ a jó tartástól, bizonyosan lehet állítani, hogy igen sok jó kakast selejteznek ki idő előtt. Ismert dolog, hogy az idősebb kakas fejlettebb lévén, jobban átörökíti tulajdonságait, de persze nem szabad elgyengültnek lennie, éppen ezért ajánlatos lesz idősebb állatoknál a kakasokat a tyúkoktól ősszel elkülöníteni. A tojásnak csiraképessége pedig annak idejétől függ, t. i. ügyelnünk kell arra hogy 8 napnál idősebb tojást ne ültessünk, mert annak kikeléséhez biztos reményeket nem fűzhetünk. A tojás idejét pedig úgy határozzuk meg, hogy még az nap rájegyezzük azt a XtaWaiBHcU , S Mii (Vttlf ip} SZK&ttff, fflí*§teklsthet0 s megszerethető a Szatmárm. Haiti. Egyesület Fagyásit, és Értékesítő Smetaftiiil Izat! mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül _ fontos, Karín Mihály mhaáalia Ifiikályfalui és Értékesítő SzőTetazetéaél Izatnm, úgy annak hriily fléktelepénél 3§ kereaa árkan
