Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-17 / 16. szám
április 17. 5-ik oldal. GAZDÁK LAPJA A rosszul áttelelt vetésről. Mihelyt tavasszal megindul a tenyészet, a gazda fontos teendőjének tartja, hogy a rosszul álló vetésen alkalmas intézkedésekkel segítsen. Az átszántásra és az újra bevetésre csak az utolsó pillanatban és alapos megfontolás után határozza el magát. Mert a kedvező tavaszi időjárás és a kellő időben történő segítés az ilyen vetésnél már nem egyszer csodákat müveitek. A segítés egy gyorsan felvehető, gyorsan ható trágyával való feltrágyázásból, vagy a talaj alkalmas megmunkálásából áll. A trágyák közül csak a chilisalétrom jöhet tekintetbe. Ez a nitrogént — a növényi tápanyagoknak ezt a legdrágábbikát és legelőkelőbbjét — olyan alakban tartalmazza, amelyben az a növények által közvetlenül, azaz mihelyt a talajnedvesség feloldja, felvehető. Minthogy azonban a chilisalétromot később beálló esők könnyen a mély talajrétegbe lemoshatják és ezzel érté- kesitetleníil elveszne, alkalmazzuk a chilisalétromot két ízben három heti időközben, még pedig lehetőleg olyan napokon, amikor hosszabb ideig esett az eső ; azonban semmi esetre sem korábban, mint amikor a vetés tenyészete már megindult. A mechanikai eljárások közül a kapálás és boro- nálás és a hengerelés jön tekintetbe. A kapálás csak olyan vetésnél vihető keresztül, amely elegendően tág sortávolság mellett lett beforgatva. Czélja ugyanaz, mint a boronálásnak : tudniillik az elkérgesedett talajnak a megnyitása, hogy a légköri levegő akadálytalanul hozzáférhessen a felső talajréteghez. A kapálásnál és boronálásnál a talaj felszínén vékony, laza réteg képződik, amely az alatta fekvő talajra igen kedvezően hat. Ez most már nagyobb esőzések esetén már nem kérgesedik el oly egyhamar, másrészt a viz nem folyik el oly egykönnyen, hanem mint a szivacs által felszi- vatik. A későbben vetendő utótermésre pedig a mező ilyen burok alatt azt a kedvező állapotát éri el, amelyet a gyakorlati gazda a „kész“ szóval jellemez. A kapálás és boronálás csak kötöttebb, könnyen összeálló talajoknál indokolt. A hengerelés a legjobb hatású oly vetéseknél, amelyek felfagytak. Ezeknél arról van szó, hogy a növényzet gyökereit minél előbb ismét összeköttetésbe hozzuk a talajjal. A vetés hengerelése tavasszal különösen a mélyfekvésü mezőkön és a humusz talajú, illetőleg lápos talajú mezőkön ajánlatos. G. T. A burgonyatermés fokozása. A burgonya úgyis mint emberi táplálék, úgy is, mint takarmány, úgyis, mint ipari feldolgozásra alkalmas gumó egyike legoecsesebb gazdasági növényeinknek. A krumplival beültetett terület évről-évre emelkedik és ma már alig van oly gazdasága az országnak, melyben burgonyát kisebb-nagyobb mértékben ne ültetnének. Százezrekre rúg azon családok száma, melyeknél a kedvező krumpliszüret biztosítja nemcsak a meg- élhelést, a mindenapi kenyeret, hanem az anyagi fen- maradást, sőt gyarapodást is. Ily viszonyok között annál különösebb, hogy azért burgonyavetéseink a legtöbb gazdánál nem részesülnek oly gondozásban, amilyent azok megérdemelnének. Évről-évre látható, hogy julius havában a burgonyabokrok száradni kezdenek és a legtöbb gazda ezen idő előtti elfonnyadást egyszerűen a nap hevének kulajdonitván, annak közelebbi okait nem kutatja, a baj tutforrását elrekeszteni meg sem kísérli. Pedig ezen idő előtti száradás nemcsak a termésmennyiséget lényegesen csökkenti, hanem a minőséget is rontja. De ugyan hányán gondolnak nemcsak kisgazdáink, de középbirtokosaink és uradalmaink közül arra, miképen lehetne a burgonya keményitőtartalmát fokozni, holott köztudomású, hogy ettől függ a krumpli tápláló értéke és ipari jelentősége egyaránt ? Gazdáink egyszerűen megelégszenek a tény kons- tatálásával, de nem kutatják, hogy miképen lehetne a bajon segíteni ? Hisz birtokosaink legtöbbje előtt ismeretlen, hogy a bokrok száradását, a gumók törpeségét és keményitőhiányát egy évről-évre visszatérő veszedelmes betegség, a burgonyavész idézi elő, melyet egy gomba okoz. Holott ezen gomba elien feltétlenül biztos védekezési eljárást nyújt a rézgálicoldattal való permetezés. De ugyan hányán vették fel gazdáink közül ezt a permetezést a burgonya rendes évi munkálatai közé ? Igen kevesen és ez által megfosztják magukat a burgonyavész leküzdésével járó kettős haszontól, a termés lényeges emekedésétől és a gumók keményitőtartalmá- nak fokozásától. A magyaróvári gazdasági akadémia növénykór- tani állomásán évek során át folytatott kísérletek minden kétséget kizárólag igazolták a külföldi szakemberek és tudományos intézetek azon tapasztalatait, hogy a rézgálic és mészkeverék oldata feltétlenül biztos védelmet nyújt a brrgonyabetegség ellen. De igazolták azt is, hogy a házilag készült keverékek és egyéb a legkülönbözőbb néven forgalomba jövő rézgálic-praepa- ratumok közt a legkitűnőbb sikereket a dr. Áschen- brand-féle bordói porral lehet elérni, Ezen anyag nemcsak a rézgálic és mésznek mindig közömbösitett és néhány pillanat alatt elkészíthető oldatátadja,hanem rendkívüli tapadásával oly védelemben részesíti a burgonyát, hogy perméjét tartós eső sem képes lemosni. Ezen kitűnő szer hazánkban is gyártatik, a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyl, Fogy. és Ért. Szövetkezeteinél is kapható s igy termelőinknek könnyű módjukban van ezen szett beszerezni és felhasználni. Burgonyapermetezéshez 2%-°s oldatot használjunk, vagyis egy hektoliter vízben oldjunk fel két kilogramm bordói port. Ily módon egy permetezéshez kát. hol- dankint 4—6 kilogramm por szükséges. Miután a siker biztosításához kétszeri permetezés ajánltatik (az egyik junius végén, a másik julius második felében), ennélfogva egy hold okszerű kezeléséhez 8—12 kg. bordói por kell 5V2—8 korona árban, mig a többi költség (vizhordás, napszám) 2—3 koronára rúghat. Így az összes kiadás legfeljebb 12 koronát tehet ki holdan- kint, amivel szemben a terméstöbblet holdankint 5 —15 mmázsát szokott kitenni. Így a jobb minőség és nagyobb keményitőtartalom figyelembe nem vételével is a tiszta haszon holdankint 20—40 koronára becsülhető. G. T. Hasznos tudnivalók. Az egér pusztításról. A tél sok egeret bekerget a portára, a lakásokba, kamarákban. A jó macska legjobb használatot teszi ellenük. Ha aztán ez se győzi, próbálkozzunk meg a fazék vízzel. Nem áll sokból, olcsó is, felállítása sem kíván sok pepecselést. Úgy készül, hogy a gazdaszony kimustrál egy ócska fazekat, abba vizet tölt, melyet aztán vízzel áztatott pergamen papirossal fed be. Ha a pergamen papiros megszárad, rajta éles késsel keresztet kell vágni, melyet cukorporral, darával, liszttel miegyébbel bészórunk.
