Gazdák Lapja, 1908. április (7. évfolyam, 14–17. szám)
1908-04-17 / 16. szám
április 17. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. szedjük szét az egész építményt s rázzuk le róluk a visszamaradt méheket: majd bekunyorálják ők magukat. A mézes és himporos lépeket beillesztjük ezt szükségelő törzseink fészekürébe, mig az üreseket elraktározzuk a főhordásra. Akár hanyagságunk, avagy könnyelműségünk következményeként, akár minden óvintézkedésünk dacára is a kitört rablás jelenségeit konstatáljuk, föltétien és gyors orvoslásra van szükség. Különböző az eljárás és épen ezért először is azt kell megállapítanunk, hogy rablókkal áll-e szemben méhesünk egyik-másik törzse esetleg egésze, vagy pedig a mieink rabolnak? Különbségét annak elbírálásánál, hogy a mieink is saját, méhesünkben, avagy esetleg ismeretlen méhésztársunk tanyáján űzik rablóhadjáratukat — ne tegyünk. Mert mint egyoldalú intézkedésünk az idegen méhésztársnak okozhat talán ki sem heverhető kárt; ép úgy lehetünk szenvedő részesei ennek mi, ha az említett eset meg- forditottja következik be. Ha rablók a mi törzsünket támadják meg, szűkítsük először is a röplyukakat a kaptárnál annyira, hogy rajta csak egy méh férhessen ki. Kasok száját pedig ugyanezen célból tapasszuk be s a röplyuk tapaszába illesszünk egy rövidke nádszárat. És ha még e mellett is tapasztalnók, hogy a rablóméhek távozni nem akarnak, kézi fecskendővel bocsássunk reájuk hideg zuhanyt s elmúlik harci kedvük. Ha méhesünk egyik harciasabb kedvű törzse a támadó, a mit könnyen fölismerhetünk arról, hogy a flóra szünetelő idejében, tehát akkor, mikor egyébként hordás nincs: a röplyukon ki s be nemcsak nappal, de a nap még azon időszakában is serényen sürögnek- forognak, mikor a többi már pihenőre tért, úgy a nép beszállása után zárjuk el röpiyukát rablótörzünknek s kaptárostól helyezzük egy sötét pincébe. Hagyjuk itt 24 óráig őket s elfeledtetjük velük föléledt rósz szándékukat. (Folyt, köv.) A gyomláíás. Kötelességünk gazdáink figyelmét mindenkor eleve felhívni azon munkálatokra, melyek őket megmentik s megmenthetik az anyagi veszteségektől. Ilyen pl. a gyomláíás, vagy mondjuk a gyomnak, dudvának okszerű pusztítása, mely veteményünket elsatnyitja, de sőt legtöbb esetben teljesen megsemmisíti. A tavaszi munka már javában folyik s nagyon is helyén valónak látjuk már most a gyomláíás szükségére figyelmeztetni. Nem kicsinylő dolog a gyomláíás, kivált ha alaposan végzi azt a gazda. A rósz gazda a földjén hagyja a gyomot, nem veszi azt a fáradságot, hogy ki tépje kultúrnövényei közül, aminek később igen nagy kárát vallja. A gaz, dudva nagyra nő, szaporodik, mag- vai újra szét szóródva kikelnek, s csak későn veszi a gazda magát észre, hogy plántája satnya, mert az erőtejes dudva elnyomta. Sok tapasztalat, emberi fáradozás, kísérlet bizonyítja e tényt, s cikkünk keretében bemutatjuk erre vonatkozólag egy igen érdekes kísérletezésnek eredményét. Kimutatta egy tudós gazdasági szaktanár, név | szerint dr. Vollny, hogy milyen óriási külöinbség van a termés között egy gyomlálatlan és gyomlált területen. Bebizonyította kézzelfogható adatokkal, pl. hogy a gyomlálatlan területen cukorrépa 1810 kgr., gyomlálton 26680 kgr. termett. A kísérletek a következőkön alapultak : dr. Vollny két egymás mellett fekvő, egyenlő minőségű, egyenlően trágyázott talajba vetette magvait. Az egyik területet gyomlálta, a másikat nem. Az eredmény a következő volt: A gyomlálatlan területen termett : kg. szem, kg. szalma vagy Repce — — — 270 1990 Rozs — — — ■ — 180 330 Tengeri — — — 324 2730 Bab — — — — 447 904 Borsó — — — 470 010 Burgundi répa — — 22 387 Czukorrépa — — 1810 1000 A gyomlált területen termett: kg. szem, kg. szalma vagy Repce — — — 320 1850 Rozs — — — — 528 1078 Tengeri — — — 2973 10246 Bab — — — — 562 969 Borsó — — — 850 1390 Burgundi répa — — 20100 7000 Czukorrépa — — 26680 6780 Igen érdekes és tanulságos volt még a burgonyával tett kísérlete, mert a gyomlált területen 13275 q, a gyomlálatlanon 4400 q. termett. Ezen számok, úgy hisszük, meggyőznek bennünket arról, hogy gyomláíás nélkül a gazda hiába várja a termést, hiába várja azt, hogy egy év helyre hozza 2—3 év kárát. A dudva, a gyom nemcsak a nap melegét, világosságát, de a helyet, az esőt, a harmatot is elvonja a kultúrnövénytől s a föld tápanyagát pedig óriási mértékben emészti. A gazda még jobban érzi hátrányát akkor, ha vetése gyenge, a gyom meg erőteljesen kezd fejlődni. Nevezett gazdasági tanár kísérletei bizonyították, hogy a burgonyát, répát teljesen elnyomta a gaz. Ne higyje azonban senki, hogy talán a magas növésű növényeken, pl. a tengerin nem tud erőt venni az, mert bizony ez is csak felnyúlik, csenevész marad. Ezen kísérletek, habár kerti talajban történtek, ahol természetesen a gaz sokkal jobban fejlődik, mint a mezőn, mégis minden gazda beláthatja a kárt, amely a gyomláíás hiányos keresztülvitele által fenyegeti. A gyom irtása szükséges tehát, különösen a mai nehéz gazdasági viszonyok között, mivel az úgyis kevés termést még jobban leapasztja. Megemlékezünk még e helyen azon területek gyom- lálásáról, melyeken nemrégen erdők voltak, s ahol rétet, legelőt, vagy mohos talajt fogott be a gazda művelés alá. Úgy hisszük, senkinek sem kell újólag megmagyarázni azt, hogy azon a területen, melyeken régebben erdő, rét, legelő volt, a növényzet gyökerei igen szívósak s a szántás után is kinőnek, tudja azt mindenki, hogy az erdő a növény hazája, s onnan kiirtani bizony sok fáradságot igényel. De az itt befektetett Siabadalraa^oU \ * . * Uj * negtikintiiető s megszemhető Venyige) szecsH^Vágd, mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségü scsak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kován Mihály szabadalma írmilályfilm Gizi. Egyesilet Fogyaszt, ée Értékesítő Szöretezeténél Szalmáról, vágj annak brmely fióktelepénél 31 koron árban
