Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)

1908-02-28 / 9. szám

február 28. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. megmunkáljuk, azaz megszántottuk, akkor az ez évi kedvező tél után az öszszel jól megszántott földeket vetés előtt elég ha jó erősen, mélyen megíogasoljuk s utána bátran vethetünk. Akinek van extirpatorja vagy gruberje, most azokat igen jói használhatja a földporhanyitásánál, jó és gyors munkát csinálhat vele. A réteken és legelőkön levő hiányos részeket uj vetéssel pótoljuk ki. A vakondtúrásokat, hangya­bolyok s évelő gyámnövények eltávolítása után, rö- vidfogu boronával jól megíogasoljuk a rét- és legelőket. Ha az ősszel vagy télen nem trágyáztattuk meg a réteket, e hónapban még keveréktrágya (compost), szeméttrágya, vagy hígított trágyalével utána pótol­hatjuk. A tengeri morzsolását befejezhetjük, a magten­gerit készítsük elő. Amely gazdaságban dohánytermeléssel foglal­koznak, a dohánymelegágyakat el kell készíteni s ha az átmelegedett, el kell vetni a dohánymagot, hogy minél előbb palántát nevelhessünk. Dinnye, ugorka, zöldség stb. alá adandó apró por- és keveréktrágyák elkészítése most végzendő. A gazdaságban egész éven át alkalmazott aratók, részesek s egyébb munkások félfogadásának itt van az ideje. Feles, harmados répa, tengeri, burgonya, dinnye s egyéb kapás földek kiosztandók. Kertben. Ha kedvező melegebb időjárás van, mindenféle zöldségmagvak elvethetők, melyek a kisebb fagyok iránt érzéketlenek, sőt a szabad földben való veteményezést feltétlenül meg kell kezdeni. Szabadban nevelőágyak készíthetők. A hó vége felé a magrépa és magkáposzta kiül­tethető, de folytonos gondos éjjeli lefödéssel. A meg­levő melegágyakat gondosan szellőztetni kell, erős napos idő alkalmával pedig a beárnyékolását ne mu­lasszuk el. A télen át betakart növényekről a takaró­anyag véglegesen eltávolítható. A spárgaágyakon levő trágya aláásása, azok kö­rül a földnek megporhanyitása végzendő. Ha a keveréktrágyát még át nem forgattuk és rostáltuk, az foganositandó. A télire betakart vagy befedett rózsatöveknek a takarótól való megszabadítását, a gályák visszamet- szését, a töveknek karókhoz való gondos kikötését végezhetjük. A szabadban telelt hagymás és gumós virágokról a téli takarót eltávolítjuk. A tavaszi virág­ágyak trágyázása, felásása folyamatban van. Díszfák, díszcserjék ültethetők. Gyümölcsösben. A hernyófészkek leszedését be kell fejezni, a nyesést szintén el kell végezni, úgy­szintén az újításokat is végre lehet hajtani. A termő vagy anyafák kérgét a mohától legcélszerűbben kén- máj-oldattal való bemázolással gondosan megtiszto­gassuk, a koronát pedig a száraz gályáktól. Úgy a kénmájjal való permetezés, mint a korona alakítás addig végzendő, mig a tavasz teljesen be nem kö­szönt, mert ha a nedvkeringés megindult, akkor már kár lenne a fát nyesegetni, vagdalni. A gyümölcsfák trágyázását bármi okból ha ősszel vagy télen végre nem hajtottuk, azt még e hóban eszközölhetjük. Szőlőben. Az időjáráshoz képest folytatjuk a szőlőtrágyázást, nyitást és metszést. A homokban való bujtásokat folytatjuk, de előbb a lebujtandó vesszőket meg kell vizsgálni, vájjon nem szenvedtek-e télen át a fagytól vagy ólmos esőtől ? Megkezdhető a letakart lugasvesszők felbontása is. Úgy a nyitás, mint a metszésnél tartsa szem előtt mindenki az időjárást. Pincében. E hó folyamán szoktuk másodszor fejteni az uj borokat. A fejtés lehetőleg csapon tör­ténjék, mert szügsége van a bornak a levegővel való érintkezésre. Természetes dolog, hogy a pince leve­gőjének tisztának kell lenni, azért szükséges a pincé­ket szellőztetni. A fejtés előtt meg kell vizsgálnunk a hordókat, jó azokat kiöblíteni, még ha tisztának lát­szanak is. Az üresen maradt hordók tisztán éltévé, kikénezendők. Az ó-borokat is le kell fejteni március végéig, ezt azonban nem kell csapon, vagy gummicsövön lehúzni. Méhesben. Ebben a hónapban a méhek a korai virágokból virágport gyűjtenek, tehát a röplyukat meg kell nagyobbitani. Ha egyik-másik kaptárban fogya­tékon van a méz, a méhekeí mesterségesen kell etetni. A kaptárak és kasok alján levő döglött méneket, szemetet szorgalmasan tisztogassuk el, méheinket e fáradságos munkától kíméljük meg. Állatok körül. Legfőbb teendője minden gazdá­nak március hóban a takarmányozás legyen. Az igás jószágot jól kell tartani, hogy a sürgős, sok tavaszi munkánál (szántás, vetés, gruberezés, boronálás stb.) fennakadás ne legyen. Nagy vigyázattal legyünk az anyakancák ellése és fedeztetése körül. A legtöbb ellés a tehenészetben a tavaszi hóna­pokra esvén, a friss borjas teheneket jól kell tartani, hogy a bővebb tejelés mellett le ne romoljanak. Á választott borjuknak megfelelő abrak és széna adandó, mert „akkor kerül legtöbbe az állat, ha éhezik." wt. Hírek. — Gyászhir. Unger Gusztáv Szatmár város szülötte, Zilah város képviseleti tagja f. hó 17-én életének 65-ik évében elhunyt Zilahon. — A mezőgazdasági kamarák ellen. A Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület által, még 1906- ban elfoglalt álláspont mellett a mezőgazdasági érdek képviselet megoldása tárgyában, még mindég többen és többen sorakoznak. Mint értesülünk a legutóbb a Kisküköllővármegyei Gazdasági Egyesület Kemény Ákos báró főispán elnöklete alatt tartott rendes évi közgyűlésén, az igazgató választmánynak a mezőgaz­dasági kamarák felállítása mellett foglalt állásponttal szembe helyezkedve, a nagykiterjedésü kamarák ellen határozott. — E helyen is üdvözöljük a társegylet tagjait a határozott fellépésért. — Tejszövetkezeti értekezlet. A folyó hó 26-ára délelőtt 11 órára meghirdetett tejszövetkezeti értekezlet, tekintettel az ugyanezen időben tartott tör­vényhatósági rendkívüli közgyűlésre nem lett megtartva. A szatmári törvényszék áthelyezésének kér­dése. Nagy szenzációt keltett Nagykároly városának az igazságügyi miniszternél, valamint a miniszterel­nöknél Nagykárolyban törvényszék létesítése tárgyá­ban járt küldöttségnek különösen a miniszterelnök által adott válasza. A lapok általában félremagyaráz­ták a küldöttség célját, legalább most ezt állítják, mely nem az volt, hogy a törvényszék Szatmárról helyeztes­sék át, hanem az, hogy az országban újonnan létesí­tendő 10 törvényszék közül Nagykároly is kapjon egyet. Ez pedig mint általában tudjuk, régi vágya Nagykároly­nak, a melyre mint a megye székhelye igényt tart. Újból felszínre kerül egy uj vármegye létesítésének eszméje, melynek megoldásával Szatmárnak is meg­marad a törvényszéke és Nagykároly is kapna tör­

Next

/
Thumbnails
Contents