Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-14 / 7. szám
6-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 14. szénával nem él. Az emberi ürülék sokkal értékesebb mint az istáló trágya. Igen jellemző példái hozott fel előadó, hogy Berlinnek sivár homok talaját a fekáli- ákkal mily termékennyé változtatták a németek s oly kultúrát teremtettek a mi ritkítja párját; ismerteti Berlinnek e célból létesített csatorna hálózatát, mely 12 főágból áll s úgy veszi körül a nagy világ várost s táplálja annak talaját. Magyarországon Pozsony, Arad létesítettek már komposzt telepeket valamint Kolozsvár. Kolozsváron Geiíner és Rausch.-féle fekál szekereken 25000 ember után hordják a komposzt telepre az emberi ürüléket, a telepen 5 verem van s 30 cm vastag rétegű emberi ürülékre jön 30 cm utca szemét, s igy tovább, melyből az üveg, rongy, vas már előbb kivan szedve s mint ilyen értékesítve; a szemétből kiszedett tárgyakból befolyó összeg, fedezi a felügyeleti költséget. A komposztnál fontos, hogy évente kétszer meg- forgattassék, mert mig az istáló trágyát az élegüléstől óvnunk kell, addig a komposztnak feltétlen szüksége van élenyre. Emberi trágyával nem lehet cukorrépát trágyáznunk, mert rósz minőségűt kapunk, de burgonyát sem, mert ettől annak keményítő tartalma apad s igy hamarább romlik. Általános az, hogy az emberi trágyával trágyázott földekről, durvább takarmányt kapunk. Bámulatos eredményt lehet azonban elérnünk a takarmány-répánál, pl. előadó látott 1 hold emberi trágyával megművelt földről 560 q. lemázsálni. Repcét szintén művelhetünk komposzttal, a minek még az is az előnye, hogy utána kitűnő minőségű búzát kapunk ; a tengeri minden trágya anyagot meghálál, mert nem dűl meg úgy, mint a kövér földben a gabonanemü. j Homok földekre nélkülözhetlen a komposzt, kö- j tött nehéz talajra azonban csak ritkábban s legutolsó } esetben használjuk, a Szatmár-Németi határban sikerrel alkalmazható. Óvakodnunk kell a föld meszezésétől,merta mész a földben levő szilárd anyagok felbomlását sietteti, de épen ezáltal a föld termő képességét óriási mérvben veszi igénybe, az ilyen tulajdonképen a rabló gazdálkodás; ezért mondják, hogy a meszező gazda gazdag lesz, de a fia koldus. Úgy a komposzt, mint az istáló trágyát lehetőleg télen hordjuk s terhsük szét a földön. Ismertette még a szárított emberi trágyát (pud- rit), mely por alakban szállittatik be Németországból s különösen szőlők trágyázására alkalmas. Végül felemlítette a vérlisztet, a mely nem egyéb mint szárított vér ; szőlők, konyhakerti vetemények trágyázására szerfölött alkalmas. Az előadás mindvégig lekötötte a hallgatóságot s különösen az elmés betoldásokért, szívesen tüntetett az előadó szimpatikus egyénisége mellett. Ezután Szabó István akad. tanár kezdte meg előadását, minket szintén közvetlenül érdeklő kérdésről : hol és minő körülmények között indokolt a tarkamarha tenyésztésre az átmenet? Előadja, hogy az 1870-es években, a mikor az ország óriási legelő területekkel rendelkezett, az országban 5 millió volt a marha létszám, ebből 4 millió magyarfajta, 1 millió tarka. A folyók szabályozása a mint mindig nagyobb mérveket öltött, az árterek szántóföldek lettek, mely megiszapolt földek csak úgy öntötték a sikéres búzát, a gazda a legelőket feltörette és búzát termelt, úgy hogy 1895-ben már csak 3 millió volt a fehérmarha száma, 1904-ben pedig még ez a szám is leszállt 2 millióra. Arra nézve, hogy mikor és hol térjünk át a tarkamarha tenyésztésre, általános szabályt felállítani nem lehet. A fehér marha olcsó tartás mellett nagy árat fizet, de több időt igényel a felnevelése, mig a piros tarka marhának már 3 éves korában borja van s jobb és több tejet ad, de csak jobb istálóban, nagyobb gondozás mellett. Szegényebb viszonyok, gyengébb legelők mellett okvetlen kell, hogy a fehér marha domináljon, tejszövetkezeteknél is mivel tartása olcsóbb, a magyar marha fizeti ki magát jobban. Ott hol tőke, jó legelő és a íejértékesitésé- riek előfeltétele meg van, a piros tarkamarhát tartsuk inkább, nagy hiánya azonban a piros tarka fajnak az, hogy a gümőkór iránt sokkal inkább inkliná- lódik s igy ott, hova a piros tarkamarha beteszi lábát, a gümőkór is jelen van. A piros tarka marha borjának 3 hónapig kell szopni s ekkortól kezdve kell hozzászoktatni szénához, zabhoz s egyéb takarmányhoz. Minthogy a pirros tarka marha tartása többe kerül, a gazda helyesen teszi, ha jó fajtát szerez be, melynek borjú nevelése vissza fizeti az élelmet és tőkét is. Ezzel befejezte érdekes előadását s újból Dr. Varga Kálmán ült az előadói asztalhoz s felhívta a hallgatóságot, hogy ha esetleg valakinek a programmtól eltérő kérdezni valója volna, szívesen megadja rá a felvilágosítást; kívánatra szólott ezután a vetés váltásról (forgó) és tengeri termelésről. A vetés váltásra kijelenti, hogyha hosszabb időnát valamely földben ugyanazon terményt vetjük, dacára a trágyázásnak, beáll a ialajuntság, ezért a terményeket bizonyos rendszer szerint változtatni kell. Az itteni talaj viszonyok mellett pl. a búzának jó elöveteménye : trágyázott tengeri, lóhere, baltacím, lucerna, repce, zabosbükköny; a búza jó eiőveteménye a cukorrépának, ha pl. lehetetlen elkerülni, hogy őszi után tavaszit vessünk, akkor nem árpát, de zabot kell választanunk. A vetés forgásnál különösen figyelembe kelt venni a talaj minőségét s azonkívül azt, hogy a termesztett növény kifizeti-e magát; láthatjuk ebből, hogy egy helyes vetésforgónak megválasztása nem könnyű, de annyival fontosabb, mivel ettől függ termésünk sikere. Néhány szót szólt előadó tanár a tengeri olcsó műveléséről, a mely legsikeresebben a „Planet“ junior kapával érhető el, ezzel naponta 1 lóval 12 holdat lehet megkapálni, feltéve azonban, hogy a tengeri egymástól legalább is 1 méternyire van ültetve ; ezen módon, mivel csekély költséggel 4-szer is meglehet kapálni, a termés aránytalanul nagyobb lesz. Ezután szól arról, hogy a tengeri töltögetése ma már nem szükséges, mivel tény az, hogy a feltöltött tengerit a szél hamarább kidönti mint a felnem töltöttet. Ezzel az érdekes s két napig tartó előadások befejezést nyertek. A midőn itt újból megköszönjük mindazoknak kik ezen előadások rendezésébe befolytak, azon reményünknek adunk kifejezést, hogy hasonló előadásokban mihamarább részünk lesz. Gazdasági Egyesületünk 10 évi fejlődése. (Folytatás). A szövetkezeti kérdés fontossága ma már bizonyításra nem szorul. Az erősebbnek, az ügyesebbnek rendkívül kiszolgáltatott kis emberek felsegélési akciójának leghatalmasabb eszköze ez. — Azok, kik anyagi
