Gazdák Lapja, 1908. február (7. évfolyam, 6–9. szám)
1908-02-14 / 7. szám
február 14, GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. valamely állaton a gümőkór tünetei mutatkoznak, az vágóhídon értékesítendő, különben a reagáló, de klinikai tünetet nem mutató állatok tejtermelés és borjú nevelésre felhasználhatók. A tuberculin próbánál tuber- culinra reagált növendékállatok, a tenyészállatok közül kiselejtezendők, amennyiben a tulajdonos az üszőket befedezteti, a reagáló tehenek csoportjába helyezendők a befedeztetés után. A íuberculinojtás és különválasztás után ellett borjuk közül, a nem reagáló tehenektől ellett borjuk anyjuk alatt maradnak, a reagáló tehenektől ellett borjuk születésük után 24 órával az egészséges csoport közzé áilitandók és itt egészséges tehenek friss tejével, vagy pedig más eredetű forralással, vagy leg- elább 85u-ra melegítéssel sterilizált tejjel, mesterségesen nevelendök; ilyenkor az edények, padlók, istálló kellően tisztán íartandók. Ha hasmenés lépne fel a borjuknál, azt a borjut el kell különíteni és az istálló padlója forró lúggal fertőtlenítendő. A borjuk esetleg dajkatehén alá is adhatók. Az elválasztott borjuk tu- berculinpróbának vetendők alá, a reagálók vágóhídon értékesítendők. A növendékállatok a beteg tehenekkel ne jöjjenek érintkezésbe és sokat tartózkodjanak a szabad levegőn. A befedeztetett üszők tubercuiinpró- bának vétendők alá és annak eredményéhez képest az egészséges vagy beteg tehenek közé helyezendők. A tehénállományban az egészségesek csoportját évenként kell alávetni a tuberculinpróbának. A tuber- cuiinozás évenkénti keresztülvitelével és selejtezéssel az állomány a gümökórtól mentessé tehető. Az Osteriay-féle eljárás szerint a tuberkulino- zás nem alkalmaztatik, hanem csak klinikai vizsgálat alapján történik a selejtezés. Ezen eljárás mellett lassúbb a güm.őkór irtása. A rejtett gümőkór felismerésére szolgál a tuber- kulin. A tuberkulinreakció abban áll, hogy az állat hőmérséke a befecskendezés után 6—12-ik órától fokozatosan emelkedik, a 12—24-ik órában a legmagasabb, azután csekély ingadozásokkal leszáll és a 24—36-ik órába éri el a normális hőmérséket; noha ezelőtt még egy kisebb mérvű és rövidebb ideig tartó hőemeikedés észlelhető. A hőemelkedés maximuma és a befecskendezéskor észlelt hőmérséklet közötti különbség, 1—2.5° Celsius szokott lenni. A hőmér- sék emelkedéssel egyidejűleg szokszor bágyadtság és étvágytalanság fordul elő. Valamennyi tehénnél azonban a tej mennyiség a reakció alatt csökken. Nagyon előrehaladott gümőkóros állatok az oj- tás iránt úgyszólván egyáltalán nem reagálnak. Gü- mőkórosnak mondható az a szarvasmarha: í) a melynél az ojtás következtében a hőmérséklet P5 fokkal vagy többel, illetőleg 40 fok fölé emelkedett; 2) ha a hőmérséklet 1 —P4 fokkal emelkedett és organikus reakció is van. Gümőkór feltételezésére nincs ok, ha a hőmér- sék legfeljebb P4 fokkal emelkedett és 39’5 fokot nem ért el és ha organikus reakció nincs, továbbá a klinikai vizsgálat is negativ eredményű. A tuberkulinnal a gümőkór megállapítása feltétlen biztosnak mondható. A tartalmas és minden izében tanulságos előadást a jelen volt nagy számú hallgatóság lelkes éljenzéssel köszönte meg. Buday Gyula akadémiai tanár a gümőkór elleni védekezésről tartott s fentebb ismertetett előadásáról kapcsolatosan, igen érdekes és mindenütt, de különösen vármegyénkben épen most nagyon is aktuális kérdés ismertetésére, a tejszövetkezetek kérdésére tért át. Eme praktikus kérdést nagy tudásával annyira megvilágította, hogy még az előadások folyamán hallottuk egyik-másik gazda társunktól, a ki ezelőtt pár héttel még ellensége volt az alakuló tejszövetkezetnek, hogy bizony ő a tejszövetkezetbe belép. De nézzük csak közelebbről ezt az előadást. Az állattenyésztés jövő fejlődését — úgymond — biztosítja az a folytonosan emelkedő húsfogyasztás, mely pl. Németországban az utolsó 10 év alatt 155 százalékkal emelkedett, mert még ezelőtt 10 évvel, Németországban egy ember évente átlag megevett 20 kgr. húst, addig mai nap 52 kgrot, tehát a szarvas- marha tenyésztés fejlődése, már ezáltal is biztosítva van. Azonban a szarvasmarha tenyésztés fejlődése a tehenészetekben, a tejgazdaságokban van teljesen biztosítva. Nagyon természetes, hogy ezek a tejgazdaságok szövetkezeti kell hogy alapon létesüljenek. Előadó ismertetia Dunántúl virágzó tejszövetkezeteií, melyeknek száma, dacára hogy az első 1880-ban alakult, ma már 700-on felül van s ezeknek forgalma 25 miliő korona. Nem szabad szem előtt tévesztenünk, hogy a tejszövetkezetek célja, a tej jól értékesítése mellett, a szarvasmarha állománynak úgy minőség, mint mennyiségileg való fejlesztése, s ezt a tapasztalat igazolja is, mert pl. Moson vármegyében 1884—1900-ig a szarvasmarha állomány 35000 volt, 1902. évben alakult mintegy 20 tejszövetkezet, a minek kövekez- tében a marha állomány 1907. évben már elérte az 59000 darabot, tehát a szövetkezetek, dacára hogy a kezdet nehézségeivel is küzdöttek, mégis öt év alatt csaknem megkétszerezték a tehén állományt. Meg kell azonban jegyezni, hogy ha a viszonyok olyanok mint pl. Szatmáron, mindenkor a tejet kell értékesíteni, mert a tej legjobban mint ilyen értékesíthető, ha a tejet már a fejésnél nem fertőzük meg, de kellő tisztasággal és óvatossággal kezeljük, s mindjárt kellőleg lehűtjük, 200—309 kilométernyi távolságra is szállíthatjuk. Ha esetleg a tejszövetkezeteknek nincs piacuk, hol a tejet mint ilyet értékesíthetik, akkor a vajtermelésre bazirozhatják létüket, azonban első föltétel, hogy legyen a vaj jó s akkor a tej szintén igen előnyösen értékesíthető. A gazda azonban mindenkor legyen résen s a lefölözött tejet követelje vissza, ezzel sertést, tehenet, borjut s baromfit igen jól lehet táplálni és hizlalni, ugyannyira, hogy pl. Franciaországból a tejjel hizlalt baromfiakért mi óriási pénzt fizetünk, holott ezt itthon, az úgyszólván kiöntött s kárba ment tejen tarthatjuk. A sajt készítés mináiuak még csaknem ismeretlen, jelenleg ugyan már 10 szövetkezet evvel is foglalkozik, azonban ott hol a tej mint ilyen, vagy vaj alakjában értékesíthető, ott a sajt termelésre való átmenetre szükség nincs. A tejszövetkezetek főkelléke, hogy legyen elegendő mennyiségű tehén s lehetőleg biztosítva legyen az év minden szakában, az egyenlő mennyiségű tejtermelés. A tejszövetkezetek sikerének, mint mindennek legelső feltétele a lelkes vezetés, e nélkül a mint semmi, úgy a tejszövetkezetek sem létesülhetnek. A Szabadalmazott g (Venyige) szecskaVkgí, W UJ « s mepzererttt« a Sntiáni. Hízd. Egyesület Fogyaszt, h Értékesít« mely egyszerű, olcsó nagy munkaképésségfi s csak egy embert igényel, különösen kisgazdáknak és szöilőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Emihályfalaví Szataíro!, rágj annak btaelj fióktelepéi 38 korona árkán
