Gazdák Lapja, 1908. január (7. évfolyam, 1–5. szám)
1908-01-17 / 3. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 17 Különféle termő szőlők trágyázása. Ballay Jenő pályadíjnyertes művéből. Régi, tíires bortermő vidékeink, milyenek a To- kajhegyalja, Somlyó, Badacsony, részben Eger, Er- déiyhegyalja síb., olyanok, melynél a felújítók kis része arra törekedett és helyesen törekszik ma is, hogy a bor régi jellegét az oltványtelepitések mellett is megőrizze. Hogy ezt elérje, lehetőleg felhasználta azt a talajt, melyen a szőlő régebben is állott, nemkülönben megmaradt az ősi fajták mellett. Különösen látni ezt Tokajhegyalján és Erdély híresebb bortermő hegyein. Ha ezen szőlőterületeket nagymérvű istállótrágyával látnánk el, nemkülönben ha azokon erős műtrágyázást alkalmaznánk, úgy az évi termésmennyiséget, a minőség rovására, bizonyára emelhetnénk. Ne higyjük azonban azt, hogy ezeket a szőlőket trágyázni nem szabad. E régi felfogáson túl kell tennünk magunkat, mert a mai napszámviszonyok és j karbantartási költségek jóval magasabbak, semhogy a nagyobb jövedelemre törekvés érthető ne volna. A fajborok és közönségesebb pecsenyeborok árkülönbözete és kereslete nem oly magas, semhogy a kis terméshozam és a nagy termés közötti jövedelem különbözete, kiegyenlíthető volna. Nem helyes a trágyázásnak teljes elhagyása azért sem, mert a bor minőségére rendkívül nagy befolyása van a trágyázáson kívül, a talaj nedvességi állapotának, víztartó, hőelnyelő és hőtartó képességének, a környezetnek, folyamok közeílétének stb. stb., de legfőkép ,a fajtáknak. Csakis ezen említett tényezők együttes hatása eredményezheti a hírnevet. Tokajhegyaljának sem lenne az a bora, ha nem lenne meg fekvése, vize, talaja és speciális fajtái. Ugyanez áll az erdélyi hírneves bortermő hegyekről is. ’ Már pedig Erdélyben nagyobb, rendezett gazdaságokban a trágyázást nem nélkülözik; ugyanez áll a tokaji borvidékről is. Ezeknek előrebocsátásával lássuk azt, hogy fajbort termő szőlőinknek, milyen trágyát adhatunk/ milyen állapotban és minő sikert érhetünk el vele. Finom bort termő szőlőben lehetőleg lassan bomló trágyákat alkalmazzunk, mert ezzel a termésben tartást elérhetjük anélkül, hogy nagy tömeget állítanánk elő. A fősuly itt arra legyen, hogy a szőlő jó termőerőben maradjon; igy az istállótrágyán kívül adjunk komposztot is a földnek. Hazánkban ősidőktől fogva gyakorlatban van az iszappal, szüzfölddel vagy égetett földdel való meghordás, nemkülönben a komposzt (keveréktrágya) alkalmazása. Az égetett földnek alkalmazása a gyakorlatban eredményt fel nem mutathat, mivel előállítása nagyobb költséggel jár, semhogy az a szőlőtermés többletével megtérülne. A komposztkészitésnél, annak rétegezésénél felhasználjuk a márga, égetett mész, úti por és gipsz valamelyikét, aszerint, hogy melyik áll olcsóbban rendelkezésünkre; ugyanis az ezekben lévő mész, a talajban feltárólag hat a nehezen bomló organikus nitro- ; génre és igy a keveréktrágya érlelését előmozdítja, a ! talaj értékét emeli. A keveréktrágyába foszforsav és káli is adható és kis mennyiségben hozzá istállótrágyát is lehet keverni. Különleges trágyázást igényel a szőlő akkor is, ha csemegeszőlő termelés céljából tartatik fen. Általában a termőföld neme, a szőlő kora és a művelés módja befolyásolják a trágyázást. Az első esetet már ismerjük, a másodikra vonatkozólag röviden vegyük azt, hogy fiatal szőlők aránylag jobban képesek tápanyagfelvételre, mint a sok elhalt részszel biró idősebb tőkék, ezért oldott anyagokról idősebb szőlőben, nagyobb mérvben kell gondoskodni. A szőlőben a trágyázás az erősebb fejlődést és a gyorsabb termésbe ju'ást eredményezi. Ami a szőlőművelés módját illeti, a rövidcsapos metszésüek kevesebbet, a szálvesszős és karikás mű- veletüek többet kívánnak a trágyaanyagokból. Tömegbortermelésnél, a szőlő a trágyázás tekintetében egyéb következményt nem támaszt, mint azt, hogy a talaj alkatrészei oly arányban pótoltassanak, amilyen arányban azok a földben vannak, azaz gond fordittassék arra, hogy minden egyes növényi tápszerből elegendő legyen, mert a szőlő is, a talajban levő tápsók legkisebb mennyiségéhez viszonyított arányban képes csak, a tápszereket felvenni. Az eddigi sok szempont tekintetbe vételén kívül, gondunk legyen még arra, hogy a magas fekvésű, soványabb talajú s vízmosásnak és íöldlehordásnak kitett szőlőknek gyakrabban adjunk trágyát; ellenben a hegyek alján elterülő behordásos táblákat ritkábban kell trágyával ellátni, mivel az egyrészt sok tápanyagot nyer, a fentrőf lemosott tápdus talajból, másrészt a felvett tápanyagokat tovább tartja lekötve. Fagyási bániaknak a baromfiaknál. A nagyobb hidegek beálltával, különösen ha a baromfiak nedves, tisztátalan, esetleg léghuzamos ólban tartózkodnak, az idősebb baromfiak, de még inkább a fiatal baromfiak egyes testrészei, igy a taraj, állebény, a lábujj végek megfagynak. A fagyás nem csak az egyes testrészekre, hanem sok esetben az állat életére is végzetes kimenetelű, ép ezért hisszük, hogy nem jlesz érdektelen, ha úgy a fagyás megelőzésére az óvóintézkedést, mint a fagyás gyógykezelésére szükséges eljárást közöljük. A fagyás tünetei következők: a taraj kezdetben vörös, érintésre fájdalmas, később lilaszinü, duzzadt, majd pedig hólyagok és fekélyek keletkeznek, vagy pedig ezt megelőzőleg egy képződött vonal mentén a megfagyott testrész leválik. Ä lábakon hasonlók az elváltozások s itt is beállhat az, hogy az állat lába ízületben leválik, a mi az állat elhullását vonja maga után. Gondoskodjunk mindenekelőtt is arról, hogy a I baromfiak védett helyen helyeztessenek el, a léghuzamtól Misde# gazdaságban nVzbctetlen eszbiziü IÄSSÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gszda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges ke dezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmrmegyei fiazdasgi Egyesület Fogyasztsi és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szára. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges íerménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve, 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyáf.
