Gazdák Lapja, 1907. december (6. évfolyam, 49–52. szám)
1907-12-06 / 49. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA december 6. ségének határozott véleménye már a törvényjavaslat elkészítése előtt, a mi pedig nagyon fontos dolog, mert az esetben ha a készülő törvényjavaslat esetleg ellentétbe helyez- kedig az érdekeltek többségével, nagyon nehéz lesz utólag a kész, több szakbizottság által letárgyalt törvényjavaslatnak megváltoztatása. Egyesületünk képviselői természetesen minden lehetőt elfognak követni, hogy a kérdés tárgyaitassék s lehetőség szerint az ügyben döntő határozat provokáltassék. A budapesti nemzetközi baromfi- kiállitás. November hó 28-án nyiit meg a nemzetközi barom- fikiállitás, amelyet a Baromfitenyésztők Országos Egyesülete rendezett Budapesten, a városligeti iparcsarnokban. A nagyszabású kiállítást délelőtt 11 órakor nyitotta meg Auguszta királyi hercegasszony. A fenséges védőnő fogadtatására Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterrel élén egész serege gyűlt össze a társadalmi és közgazdasági élet előkelőségeinek. A védnöknő királyi hercegasszonyt Darányi miniszter fogadta s az emelvény előtt Teleki Józsefné grófné következő magvas beszéddel üdvözölte: „Hódolatteljes tisztelettel üdvözlöm fenségedet — úgymond — és hálás köszönetét mondok azért, hogy kiállításunk vezetőségét elfogadni és annak fényét személyes megjelenésével emelni kegyeskedett, igaz örömet okozván mindannyiunknak, akik az ország baromfitenyésztésének föllenditése körül munkálkodunk, mert ezzel a tényével fenséged tanujelét adja annak, hogy ügyünk és munkálkodásunk iránt érdeklődik. Ez a kiállítás, melyet itt bemutatni szerencsénk van, a földmivelésügyi kormánynak hathatós anyagi és erkölcsi támogatásával jött létre és azért nemzetközi, hogy egyrészt a külföldi tenyésztők lássák, milyen fokot ért el már nálunk a baromfitenyésztés, másrészt, hogy lássuk, miszerint lépést tudunk-e tartani ezen a téren a külfölddel és amennyiben netalán el vagyunk maradva, mit és hol kell pótolnunk. Nem akarok ezúttal szólni a baromfitenyésztés nagy jelentőségéről hazánkban, arról a sok millióról, amely ezen a réven az országba befolyik, csak azt hangsúlyozom, hogy a baromfitenyésztés közgazdaságunknak egy olyan ága, amely éppen a szegényebb néposztálynak hoz kiszámíthatatlan jövedelmet. Isten hozta fenségedet! Kérem, hogy a kiállítást megnyitni kegyeskedjék.“ A beszédet követő zajos éljenzés után a királyi hercegasszony a következő szavakkal nyitotta meg a kiállítást: „Örömmel jöttem ide és örömmel vállaltam el a kiállítás védőségét, mert ismerem a baromfitenyésztés nagy fontosságát. A kiállítást ezennel megnyitom.“ A magyar nyelven mondott rövid beszédet harsány éljenzéssel fogadta a közönség. Maga a kiállítás határozottan nagyszabású. Ki volt állítva 1246 tyuk és kakas, 156 lúd és gunár, 220 kacsa, 96 pulyka, 650 galamb és 382 nyúl; azonkívül pedig nagy tömege a baromfitenyésztési eszközöknek. A kiállítás tisztaságával és szakszerű beosztásával gyönyörű képet nyújtott. A baromfitenyésztők e nemzetközi versenyében a magyar tenyésztőkön kívül Ausztria, Németország, Dánia, Svájcz, Oroszország és Bulgária legkiválóbb tenyésztői vettek részt. A kiállítás 4 részre oszlik. Mindjárt a csarnok bejáratánál van a baromfitenyésztési eszközök kiállítása; a legtöbb ezek között a baromfikeltetögép, amelynek használata mindinkább terjed és azonkívül számos baromfinevelő ketrec, baromfitömő gép és a baromfitenyésztés összes segédeszközei. Leggazdagabb a baromficsoport, amelyben a magyarfajta és orpington tyúkok, az emdeni ludak és pekingi kacsák és bronzpulykák dominálnak, de ezeken kívül az összes jelesebb fajták kiváló példányokkal képviselvék. A nyulak rendkívül sok fajtája volt kiállítva, de a legtöbb a nagytestű nyúl. A kiállítás fénypontja a galambkiállítás. 650 használati és diszgalamb volt ott kiállítva, amelyek leginkább felkelttették a látogató közönség érdeklődését. Egészben véve a kiállítás rendkívül gazdag és fölötte tanulságos volt, úgy annyira hogy az érdeklődők oly nagy tömege látogatta, a mely fényesen igazolja hogy ma már hazánkban a baromfitenyésztést nagyon is fontos gazdasági ágnak tekinti a nagyközönség is, de más részt a baromfitenyésztők is alaposan tanulmányozták a kiállítást, mely párhuzamban tüntette fel a legjelesebb külföldi és a hazai tenyésztés eredményeit. Világosan feltüntette a tenyésztésünkben mutatkozó hiányokat, s igy a saját hibáinknak megismerésére vezet, melyektől való szabadulás volna a kiállítás erkölcsi eredménye. Felhívás. A Kisvárda-vidéki gazdakör, 25 jéves fenállásá- nak és a tenyészállat kiállítás jubiláris, nagyobb szabású megünneplésére 1908. március hó 20-tól kezdő- dőleg Kisvárdán négy napos kiállítást rendez. I. Mezőgazdasági, szőlőszeti, kertészeti, gép, iparés kereskedelmi kiállítás március hó 20 án reggel 9 órakor nyittatik meg és tart a kiállítás berekesztéséig március hó 23. déli 12 óráig. II. Az állatkiállitás március hó 22-én reggel 9 órakor nyílik meg és tart március hó 23-ika déli 12 óráig. A mezőgazdasági, szőlőszeti és kertészeti kiállításon kiállíthatnak a megye területén belül és kivtil Miadei gazdagba* nílüitözhetetlen eszKSzSK gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidöszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terményíisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Suteámegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon §9. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kaímár-rostagyár.
