Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)

1907-11-29 / 48. szám

november 29.

GAZDÁK LAPJA

5-ik oldal

függ megélhetése. A hosszú s szokatlan meleg ősz után bekövetkezett pár napi hideg időt enyhe, nedves, esős időjárás váltotta fel, mely az őszi vetések teljes helyrejövetelét biztosítja. — Általában az időjárással a gazda közönség meglehet elégedve.

— Méhészek gyűlése. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület december hó 15-én tartja rendes évi közgyűlését. A kereskedelemügyi miniszter a közgyűlésre jövő tagoknak vasúti utazási kedvezményt adott, melyet az egyesülettől nyert igazolványok alapján lehet igénybe venni.

— A hordóhiány megszüntetése. A bortermelő gazdák körében már régebb idő óta általános a panasz az egyre emelkedő hordóárak miatt. A Zemplén- vármegye Gazdasági Egyesület, melynek körzetében a ; gazdáknak évről-évre uj hordókra van szükségük, el- ' határozta, hogy a földmivelésügyi miniszterhez fölter- j jesztést intéz, amelyben kéri, hogy a kincstári erdők j dongafakészletét előállítási áron adják át a községek részére hordókészités céljára.

— A visszavándorlás. A múlt héten ismét több száz kivándorolt honfitársunk ült New-Yorkban hajóra, hogy hazajöjjön az elhagyott hazába. And- rássy Gyula gróf belügyminiszter tekintettel arra, hogy a visszavándorlás mind nagyobb arányokat ölt, munkaközvetítő irodát állít fel, mely már január 1-én megnyílik. A visszavándorlók már Fiúméban kapnak ily módon elhelyezést.

— Szökés a szatmári fogházból. Stössel Ignác ki töbszörös váltóhamisítást követett el, a szatmári ügyészség börtönéből folyó hó 22-én megszökött.

— A husdrágaság ellenszere. Hasábokat olvasunk a husdrágaságról és annak ellenszereiről. Hatóságok és testületek gyüléseznek és tanakodnak eredménytelenül. Ajánljuk a hatóságok és a nagyközönség figyelmébe a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszternek 1886. évben kelt 2934. számú törvényt magyarázó határozatát, mely szerint: „A saját- tenyésztésű vagy hizlalásu állatoknak bizonyos időszakban leszurása, illetőleg az ekként nyert húsnak elárusitása nem képez ipari foglalkozást és az illető jogosítva van az igy nyert és a saját háztartásban nem szükségelt húst házban elárusítani, mivel az, 1848. évi XVII. t.-c. 30. §-a értelmében élelmi cikkek bárki által házból áruba bocsájthatók.“ A marhák és hízott sertéseknek ma alacsony az ára, mert a mészárosok és hentesek leszorítják, de a húsárakkal még sem mennek lejebb. Vegyék a gazdák tudomásul a fent idézett rendeletét, a fogyasztási adó és előzetes husszemle után vágják le eladásra szánt állatjaikat és mérjék ki a húst. Ezáltal ők megkapják a marha valódi árát és a közönség is olcsóbb húshoz fog jutni.

— Országos vásárok Szatmármegyében. December 9-én Nagykárolyban, 12-én Erdődön, 16-án Fehérgyarmaton, 17-én Krasznabélteken, 17, 18, 19-én Aranyosmedgyesen, 19-én Hagymásláposon, 20-án Csengeren, 26-án Királydarócon.

— A közlegelők érdekében. Darányi földmivelésügyi miniszter felhívja a gazdasági tudósítókat, hogy fokozottabh éberséggel kisérjék figyelemmel, hogy a közlegelők eredeti rendeltetésükre fenntartassanak. A legsúlyosabb bajok ott mutatkoznak, ahol a közlegelőket felosztás és felbontás folytán teljesen elvonták eredeti rendeltetésüktől. A közlegelők ily megszüntetése rövid ideig biztosit ugyan némileg fokozott anyagi hasznot, azonban rendszerint bekövetkezik az állattenyésztés visszaesése s ezzel karöltve legfőképen

a kisgazdák anyagi romlása; mert különösen a szegényebb birtokos osztály alig képes közlegelö hiányában az álattenyésztés terén valamit produkálni. Bár az 1894. XII. t.-c. 12. §-a elrendelte, hogy a közlegelök felosztásához és eredeti rendeltetésétől való elvonásához a földmivelésügyi miniszter engedélye szükséges, mégis több esetben megtörtént és megtörténik, hogy — ha telekkönyvileg nem is —tényleg azonban felosztják és idegen célokra használják fel a közlegelőket a miniszteri engedély megszerzése nélkül.

— Nyomor Amerikában. Egy fővárosi napi lapból mint igen aktuális hirt vettük át a következőt: „Ä nyomorgó New-york. Dollárország fényes fővárosa fölött megnehezedett az idők járása. A pénzválság átkozottul megviselte New-yorkot. A zálogházakat állandóan ostromolják az emberek. A legtöbb hiába kínálja cók-mókját, a zálogházak nem vállalják, mert nincsen pénzük. Olyan kevés a pénz, hogy az ékszerekért sem kap az elzálogosító többet az értékük tiz száza- zalékánál. De a megszorult emberek ebben a föltételben is szívesen megnyugosznak, csakhogy pénzt lássanak. Az ékszereseket is megrohanják fölöslegessé lett drágaságaikkal, a melyeket hihetetlen olcsó áron kínálnak. A New-yorkban élő kőműveseknek legalább ötven százaléka munkátalan lesz a tél folyamán. Még a napilapok, a sok millió tőkével rendelkező és milliószám megjelenő újságok is megsiny- lik a válságot. Előfizetőik és vásárlóik száma hirtelen megcsappant. Ennek következtében a lapok terjedelmét is csökkentették már a kiadók. Minthogy pedig az amerikai újságírót sorszámra fizetik, az újságírók jövedelme megfogyott. A pénzzel folyó Kánaánban egészen szokatlan jelenség ez a szűk világ. Az emberek azt sem tudják, mire véljék.“ Ez is csak azt igazolja, mit évek óta mondunk hogy Amerikában sem arany minden, a mi fénylik.

— Gyilkosság Udvariban. Folyó hó 21-én Udvariban mulatság készült, melyre Labonc György ottani lakos mindenáron elakarta vinni Erdei Etelka cselédleányt; a leány a mulatságban részt venni nem akart, azonban az éjjelt magán helyen együtt töltötték, éjfél után a férfi eltávozott, reggel 5 órakor azonban visszatért s a kenyérdagasztásnál talált lányt sziven- szurta; a lány szörnyet halt. Az elöljáróság a legszélesebb körű nyomozást azonnal megindította, a melynek folyamán a község elöljárósága egyik érdemes tagjának ifj. Barazsu Péternek a gyilkost sikerült letartóztatni s átadnia a csendőrségnek.

— Ösztöndíjak. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a kereskedelemügyi in. kir. miniszter megbízásából 2, egyenkint 1082 koronás össztöndijra és 7, egyenként 300 koronás és egy 226 koronás segély- dijra pályázatokat hirdet. Az ösztöndijakat képesítéshez kötött ipart űző, két szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józanéletü olyan kezdő, fiatal, magyar honos iparosmester vagy idősebb segéd kaphatja továbbképzés céljából, vagy mühelyi berendezés, illetve annak tökélesbitése céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják s attól az iparüzletet átvették. A segélydijak pedig szakmájukban kivált, józanéletü, de fiatalon elhunyt, képesítéshez kötött ipart űző magyar honos iparos mesterek sze- génysorsu özvegyei, vagy szegénysorsu, de 18 évet még be nem töltött (fiú, esetleg leány) árváinak ítéltetnek oda. Az ösztöndíjakra a kérvények f. évi dec. hó 10-ig, a segélydijakra pedig december hó 20-ig nyújtandók be a debreceni ipar és kereskedelmi kamaránál, később küldött kérvények nem vétetnek