Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-29 / 48. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA november 29 A most visszatérő, sokat tapasztalt, még többet nyomorgott munkások, ott az idegenben beszivott igazán reális gondolkodásukkal, az itt hűségesen visszamaradt komoly munkásokkal egyetértőleg oldhatják me ge kérdést úgy, hogy gazda és cseléd, gazda és munkás boldog Ka- s igy e haza is igazán tejjel-mézzel folyó naán lesz. Adja az Isten, hogy igy legyen. A bolgár zöldséges kertészetekről. A bolgárkertészek rendkívüli elterjedéséről érdekes adatokkal számolnak be a „Kertészeti Lapok“: Budapest és Budapesten kívül számos vidéki város piacait elözönlik a bolgár konyhakertészek ter- inelvényeikel. Úgyszólván háromnegyed részét a székesfőváros zöldségszükségletének a főváros körüli bolgár kertészek szállítják piacra. A Budapest környékén foglalatoskodó bolgárok üzemét tanulmányozva^ arra a tapasztalásra jöttek, hogy csak a székesfőváros körüli bolgárok évenkint körülbelül két millió korona tiszta jövedelemmel zárják le üzemüket s ezen őszszeget a bolgár kertészek haza viszik Bulgáriába s ez elveszett haszon a mezőgazdaságra nézve. Az 1907. évben összegyűjtött adatok szerffit 25 bolgár zöldségtermelő szövetkezet 1200 bolgárt foglalkoztatott, mint szövetkezeti részeseket, munkásokat és elárusítókat. E szövetkezetek legnagyobb része régen dolgozik Budapesten. Tagjaik néha változnak, de az egyszer munkába vett kerteket lehetőleg megtartják, s hektáronként 165 korona (kát. holdankint közel 100 kor.) bért is fizetnek. Így pl. a Gajdoff-féle szövetkezet gr. Festetich Pálnak 10600 koronát fizet 65 hektárért. Ha látjuk azt az intenzivitást, mellyel a bolgárok a konyhakertészetet űzik, igazán fájó érzés fogja el az embert, hogy a magyar földből ezek az ide vetődött idegenek micsoda hasznot képesek kivenni: Az 1900. évi kimutatás szerint átlag 7—8 évig jár fel a a bolgár Magyarországra kertészkedni, azután már hazájában 16—20 hold földet vásárol s nem vándorol többé munka miatt más országba. Bizony célszerű lenne ha gazdáink a konyhakertészetet is felkarolnák, akkor nem menne idegenbe annyi temérdek millió. Tennivalók a gazdaságban. — December hóban. — A gazdaságban. Ameddig csak az időjárás megengedi, a még fel nem szántott őszi tarló-, de leginkább a kapásnövények alá a mély szántást folytassuk. Ha már az eke kifagy a földből, s a keményebb idők beállnak, kezdetét veszi a trágya kihordása. Amennyiben a hidegebb idők beálltáig halasztottuk volna el a trágya kihordását, úgy azt a kihordás alkalmával el kell teregetni, nehogy az kupacokban összeállva, csomóra fagyjon. A rétek, legelők, herések stb. megtrágyázása szintén eszközölhető, sőt ezek trágyázásánál kívánatos, hogy fagyos, kemény legyen a föld, mert igy a kerék nem vág be. A jövő hó elején dohánybeváltás is kezdetét veszi, ennélfogva azokban a gazdaságokban, ahol a dohánytermeléssel foglalkoznak, meg kell kezdeni idejekorán a dohány simítást, osztályozását és csomózását. Most van az ideje a háziipari munkáknak, a kosár- és seprükötésnek stb. A gazdaság távolabb eső pontjairól jó utak alkalmával a takarmányíélék a központba beszálliían- dók. A fogatos erő, mig jó az uí, igyekezzen hazahordani a tüzrevalóí. A magtárban levő gabona gyakori forgatása és rostálása végzendő. A magtár ablakai, s ablaktáblái száraz fagyos időben nyitva tartandók, de hófúvások alkalmával becsukandók. A tavaszi vetőmagvakaí, például lóhere, lucerna, baltacím, takarmányrépamag s a fümagvakat idejekorán a téli hónapokban rendeljük meg. Szükséges a vetőmagvak csiraképességéről is meggyőződést szereznünk előzetes csiráztatással. Azokat a vas- és acélszerszámokaí, melyeket a folyó évben nem veszünk már használatba, faggyú és terpentin-olajjal kenjük be. A szerszámokat azonban a bekenés előtt jól meg kell tisztogatni. A határárkok, mesgyék, szántóföldön és legelőkön keletkezett nagyobb vízmosások, szakadások, árkok stb. rendbehozandók. Ha a keményebb időjárás beáll, s a nádasok befagytak, meg lehei kezdeni a nádvágást, ugyancsak a jéghordást is. A télire eltett takarmányok, szalma- és törek- kazalok, répás- és burgonyás-vermekről stb. a vastagabb hófúvások eltávolitandók; szigorúbb fagyok beálltával a répás- és burgonyás-vermeken a földtakaró megvastagítandó, vagy szalmás istállótrágyával az elfagyás ellen védendő. Kertben. Az elvermelt gyök- és gumósnövényeket figyelemmel vizsgáljuk meg, a rothadtakat válogassuk ki, nehogy a többit is megrontsák. A zöldséges-pincék és vermek ablakait többször nyissuk ki, hogy jól kiszellőzön. Fontos munka még a kert felásása, esetleg forgatása és megtrágyázása; a melegágyból kikerült földnek, s az újonnan készített melegágyi földnek az átrostálása. Ha a gyümölcsfákat és érzékenyebb cserjéket a nyulak és a hideg ellen még nem kötöztük be, úgy ezen munka még a nagyobb hófúvások előtt bevégzendő. Gyümölcsösben A fák trágyázása, tisztogatása a teljes lombhullás után végezhető a legjobban. A rovarirtás végezhető úgy, hogy a törzset és Misin gazdaságban aflWlízbetettea nzl;iz5i(SÄÄSÄÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szitaársacgyei Gizdisági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefom «9. szán. 430 1905-be* Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
