Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)

1907-11-29 / 48. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA november 29 A most visszatérő, sokat tapasztalt, még többet nyomorgott munkások, ott az idegen­ben beszivott igazán reális gondolkodásukkal, az itt hűségesen visszamaradt komoly munkások­kal egyetértőleg oldhatják me ge kérdést úgy, hogy gazda és cseléd, gazda és munkás boldog Ka- s igy e haza is igazán tejjel-mézzel folyó naán lesz. Adja az Isten, hogy igy legyen. A bolgár zöldséges kertésze­tekről. A bolgárkertészek rendkívüli elterjedéséről érde­kes adatokkal számolnak be a „Kertészeti Lapok“: Budapest és Budapesten kívül számos vidéki város piacait elözönlik a bolgár konyhakertészek ter- inelvényeikel. Úgyszólván háromnegyed részét a szé­kesfőváros zöldségszükségletének a főváros körüli bolgár kertészek szállítják piacra. A Budapest kör­nyékén foglalatoskodó bolgárok üzemét tanulmányozva^ arra a tapasztalásra jöttek, hogy csak a székesfőváros körüli bolgárok évenkint körülbelül két millió korona tiszta jövedelemmel zárják le üzemüket s ezen ősz­szeget a bolgár kertészek haza viszik Bulgáriába s ez elveszett haszon a mezőgazdaságra nézve. Az 1907. évben összegyűjtött adatok szerffit 25 bolgár zöldségtermelő szövetkezet 1200 bolgárt fog­lalkoztatott, mint szövetkezeti részeseket, munkásokat és elárusítókat. E szövetkezetek legnagyobb része ré­gen dolgozik Budapesten. Tagjaik néha változnak, de az egyszer munkába vett kerteket lehetőleg megtart­ják, s hektáronként 165 korona (kát. holdankint közel 100 kor.) bért is fizetnek. Így pl. a Gajdoff-féle szö­vetkezet gr. Festetich Pálnak 10600 koronát fizet 65 hektárért. Ha látjuk azt az intenzivitást, mellyel a bolgárok a konyhakertészetet űzik, igazán fájó érzés fogja el az embert, hogy a magyar földből ezek az ide vető­dött idegenek micsoda hasznot képesek kivenni: Az 1900. évi kimutatás szerint átlag 7—8 évig jár fel a a bolgár Magyarországra kertészkedni, azután már hazájában 16—20 hold földet vásárol s nem vándorol többé munka miatt más országba. Bizony célszerű lenne ha gazdáink a konyhakertészetet is felkarolnák, akkor nem menne idegenbe annyi temérdek millió. Tennivalók a gazdaságban. — December hóban. — A gazdaságban. Ameddig csak az időjárás meg­engedi, a még fel nem szántott őszi tarló-, de legin­kább a kapásnövények alá a mély szántást folytas­suk. Ha már az eke kifagy a földből, s a keményebb idők beállnak, kezdetét veszi a trágya kihordása. Amennyiben a hidegebb idők beálltáig halasztottuk volna el a trágya kihordását, úgy azt a kihordás al­kalmával el kell teregetni, nehogy az kupacokban összeállva, csomóra fagyjon. A rétek, legelők, herések stb. megtrágyázása szintén eszközölhető, sőt ezek trágyázásánál kívána­tos, hogy fagyos, kemény legyen a föld, mert igy a kerék nem vág be. A jövő hó elején dohánybeváltás is kezdetét veszi, ennélfogva azokban a gazdaságokban, ahol a dohánytermeléssel foglalkoznak, meg kell kezdeni idejekorán a dohány simítást, osztályozását és cso­mózását. Most van az ideje a háziipari munkáknak, a ko­sár- és seprükötésnek stb. A gazdaság távolabb eső pontjairól jó utak al­kalmával a takarmányíélék a központba beszálliían- dók. A fogatos erő, mig jó az uí, igyekezzen haza­hordani a tüzrevalóí. A magtárban levő gabona gyakori forgatása és rostálása végzendő. A magtár ablakai, s ablaktáblái száraz fagyos időben nyitva tartandók, de hófúvások alkalmával becsukandók. A tavaszi vetőmagvakaí, például lóhere, lucerna, baltacím, takarmányrépamag s a fümagvakat idejeko­rán a téli hónapokban rendeljük meg. Szükséges a vetőmagvak csiraképességéről is meggyőződést sze­reznünk előzetes csiráztatással. Azokat a vas- és acélszerszámokaí, melyeket a folyó évben nem veszünk már használatba, faggyú és terpentin-olajjal kenjük be. A szerszámokat azon­ban a bekenés előtt jól meg kell tisztogatni. A ha­tárárkok, mesgyék, szántóföldön és legelőkön kelet­kezett nagyobb vízmosások, szakadások, árkok stb. rendbehozandók. Ha a keményebb időjárás beáll, s a nádasok befagytak, meg lehei kezdeni a nádvágást, ugyancsak a jéghordást is. A télire eltett takarmányok, szalma- és törek- kazalok, répás- és burgonyás-vermekről stb. a vas­tagabb hófúvások eltávolitandók; szigorúbb fagyok beálltával a répás- és burgonyás-vermeken a földta­karó megvastagítandó, vagy szalmás istállótrágyával az elfagyás ellen védendő. Kertben. Az elvermelt gyök- és gumósnövénye­ket figyelemmel vizsgáljuk meg, a rothadtakat válo­gassuk ki, nehogy a többit is megrontsák. A zöldsé­ges-pincék és vermek ablakait többször nyissuk ki, hogy jól kiszellőzön. Fontos munka még a kert felásása, esetleg for­gatása és megtrágyázása; a melegágyból kikerült földnek, s az újonnan készített melegágyi földnek az átrostálása. Ha a gyümölcsfákat és érzékenyebb cser­jéket a nyulak és a hideg ellen még nem kötöztük be, úgy ezen munka még a nagyobb hófúvások előtt bevégzendő. Gyümölcsösben A fák trágyázása, tisztogatása a teljes lombhullás után végezhető a legjobban. A rovarirtás végezhető úgy, hogy a törzset és Misin gazdaságban aflWlízbetettea nzl;iz5i(SÄÄSÄÄ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szitaársacgyei Gizdisági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefom «9. szán. 430 1905-be* Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents