Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-01 / 44. szám
november 1. GAZDAK LAPJA 5-ik oldal Ha megszáradt dohánylevelek megpuhultak, a simítást, osztályozást meg kell kezdeni. A magtárban a gabonakészlet forgatása és rostálása végzendő. Ahol fűz- és ciroktermeléssel foglalkoznak, ott azoknak házilag való feldolgozása megkezdhető. A fogatos erővel (igákkal) az őszi szántás és vetési munkák befejezése után, még a rossz idők beállta előtt, a télire szükséges tüzelőanyag, fa, rozsé, kőszén stb. idejekorán haza szállítandó. Ha szükséges, épület- és szerszámfáról gondoskodjunk. A nyári és őszi trágya kihordása, utak, hidak, árkok kijavítása eszközlendő. Azokat a vas- és acéleszközöket, melyeket ez évben már nem használunk, megtisztogatva, kenjük be faggyú és terpentinolajjal, hogy a rozsdától meg legyenek óva. Kertben. Az összes terményeket felszedjük és a kert ágyait felássuk, megtrágyázzuk. A szabadban telelő őszi veteményiiltetvények feltöltése s a nagyobb hidegek s száraz fagy beálltával szalmával vagy száraz lombbal való befedése el nem mulasztandó. A zöldséges pincét, vermet szellőztessük. A hideg iránt, de leginkább a nyulak megrágása ellen érzékenyebb fáknak és cserjéknek télire való bekötése, a rózsafák bekötözése és beföldelése, utak, árkok és kutak tisztogatása szintén egyik főteendője a kertésznek. Most van az ideje a moha és száraz haraszt gyűjtésnek, mely jó védelmet nyújt a növények beta- karásánál. Gyümölcsösben. A gyümölcsfák alját felássuk és jó érett szarvasmarha trágyával megtrágyázzuk. A fák ültetését megkezdhetjük, mihelyest a leveleiket elhullajtották. Facsemetéket, fiatalabb kiültetett gyümölcsfákat az idő viszontagságai ellen, de legfökép a nyulak rágása ellen szalma, nád gyékény vagy tüskével bekötözzük. A már termő gyümölcsfákat erős, 1 Va—2%-os kénmájoldattal alaposan permetezzük meg, a törzseket és vastag ágakat pedig mésszel kevert kénmájoldattal, meszelő segítségével mázoltassuk be, hogy igy a hernyók és rovarok petéit és bábjait, továbbá a különböző penészgombákat megsemmisítsük. Szőlőben. A tőkéket befödjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és betakarjuk. Az uj szőlő ültetéséhez — ha az idő engedi — a föld forgatását megkezdjük. Az ültetésre való sima vesszőket megszedjük és pincébe vagy vermekbe elrakjuk. Pincében. A kierjedt uj borokat fel kell töltögetni. Az erjesztőkészüléket mindaddig a hordókban kell hagyni, mig csak az erjedés mutatkozik. A hordókat tisztán keli tartani. A boros-pincébe burgonyát, húst, káposztát, zöldséget nem szabad tenni. A múlt évi fehér borok e hó folyamán fejtetnek le negyedszer. A vörös borok másodszori lehúzásának is most van az ideje. Keményebb hidegek beáltával be keli dugni a pince szelelőit, mert ha az uj bor hirtelen megfázik, kénytelen idő előtt lerakni borkövének egy részét, ami rendes fejlődésére rossz hatással lehet, Méhesben. A méhek körül minden munka el van végezve. A kaptárakat most már semmi szin alatt ki ne bontsuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárakat a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Állatok körül. Különös gond fordítandó betelel- tetés alkalmával a helyes és okszerű takarmányozásra, mert csak alapos számítással teleltethetjük ki állatainkat kevesebb költséggel. A vemhes és növendékállatoknak jó tartásáról gondoskodni kell. Az igás állatok még e hó folyamán a mély őszi szántást végzik, tehát jól tartandók. Az őszi munkák bevégzése után a jármos állatok gyengébb takarmányon is megvannak. fír. Irodalom. — Borászati zsebnaptár 1908. E napokban hagyta el a sajtót a borászati zsebnaptár 9. évfolyama, mely régi, jó ismerőse és nélkülözhetetlen kézikönyve a magyar szőlőbirtokosságnak. A naptár 1907. évfolyama négy főrészből áll. Az első tartalmazza az összes törvényeket, rendeleteket és elvi jelentőségű határozatokat, melyek a szőlőre és a borra vonatkoznak, kezdve a földadótól, a hegyközségig és pince- szövetkezetekig. A második főrész foglalkozik az összes állami és társadalmi szervezetekkel és intézményekkel, melyek hazánkban léteznek és a szőlőbir- tokosságot közelebrői érdeklik, a földmivelésügyi minisztériumtól, le a helyi jelentőségű szőlőegyletekig. A harmadik és negyedik főrész a gyakorlati ismereteknek van szentelve. A szőlőmivelés és borkezelés minden egyes munkája röviden és főleg praktikus szempontból van tárgyalva, úgy, hogy néhány perc alatt mindenki tájékozást nyer arra nézve, hogy mely munkát, mikor és hogyan kell végezni. Talajforgatás, metszés, fajismeret, állati és növényi ellenségekkel szemben való védekezése, szüret, pezsgő és ürmös készítés stb. stb. minden mozzanata a szőlő és borgazdaságnak méltatásra talál ebben a könyvben. Sok j hasznát veszik gazdáink a jegyzéknaplónak is, melybe a szőlőben és pincében előforduló események mind feljegyezhetők. A díszes, vászonkötésben levő naptár ára 3.20 korona, díjmentes küldéssel. Megrendelhető a „Borászati Lapok“ kiadóhivatalában (Budapest, IX., Üllői-ut 25. II. 11.) és bármely könyvkereskedésben. Hírek. — Uj postaügynökség. Szatmárvármegyében Kis- peleske elnevezéssel 1907. évi november hó 1-pn postai ügynökség lépett életbe. A postaügynökség kézbesítési köre Kispeleske, Garbolc és Méhtelek községekre terjed ki. — Közös konyha Szatmár városban. Végre sikerülni fog Szatmáron a közös konyha létesítése. Az ügyet Szatmár város polgármestere dr. Vajay Károly és főkapitánya Tankóczy Gyula vették kezükbe; a konyha különösen a hivatalnoki osztályra nézve lesz áldásos, a mennyiben tisztességes ebéd és vacsorát egy három tagú család 70 koronáért kapna havonta, a mi a mai drága világban bizony határozottan olcsónak mondható. Örömmel láttuk a szerdai értekezleten is, hogy főkapitányunk, aki testestül-lelkestül hive a közös konyhának, bizony sok időt szentelt ennek az előttünk ismeretlen valaminek tanulmányozására, mert alapos felvilágosítása után úgy éreztük magunkat, mintha a közös konyha párolgó pörköltje, hófehér abroszon előttünk lett volna; egyet azonban meg kell jegyeznünk, hogy azt a körültekintő s minden izében önfeláldozó — mondjuk — szervező-bizottság is belátta, hogy olyan dolgot, mely a nép javára közvetlenül befolyással bir, csakis szövetkezeti alapon lehet létesíteni, hol a nyerészkedési szellem és tőke hatalma kívül marad.
