Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)
1907-11-01 / 44. szám
november 1. 3-ik oldal GAZDÁK LAPJA zönség így képet nyerjen a. leendő szövetkezet szervezete és kilátásai felől. Kimondotta továbbá, hogy az aláírások megindittassanak, mindenkinél a tehenek beállítási idejének is összeírásával, hogy amint a legkevesebb 300—350 drb tehén együtt van, a megalakulás megejtessék. Kimondta az ülés, hogy 1—1 tehén utáni üzletrész a tehenek számához képest 20—10 koronában állapíttassák meg, úgy, hogy a minimálisan felüli jegyzések esetén az üzletrészek legmagasabb 20 korona értéke is aránylagosan kevesebben legyen meghatározva. Kimondta végre az ülés, hogy november hó 13-án újból értekezletet tart, hogy ha lehet, a szövetkezet működésének mielőbbi megkezdésére intézkedéseket tehessen. Végre Erdős Dezső m. kir. állatorvos felszólalására előre is elvileg kijelentette az értekezlet, hogy az egészségügyi szempontokat teljes mértékben szem előtt fogja tartani, tekintve, hogy ez éppen a szatmári piac bizalmának szempontjából is feltétlenül szükséges. Tolna vármegye szarvasmarha tenyésztése és a „Tolna-Mőzsi“ tejszövetkezet! Irta: Bulyi és jékei Jékey László. Az ország erejének egyik alapvető tényezőjét, gazdasági jóléte adja meg. Ily figyelemmel kisérjük az ország egyes részeiben a nép helyzetét és gondolkodásmódját, úgy egy következetes összefüggést találunk a jólét s józan gondolkodás, a rossz életviszonyok s abnormis, minden mérget s káros eszméknek befogadására alkalmas eszmemenetek között. Ez egy szabályos okozati összefüggés. Kenyeret, munkát s elfoglaltságot a népnek s nem veszi be majd az összes viszonyokat megmételyező káros eszméket, melyekre különben közöttük, sanyarú és tarthatatlan helyzetökben való elkeseredettségük következtében az izgatók könnyen találnak termékeny talajt. A hol virágzik az okszerű gazdálkodás, magas arányokat ölt az állattenyésztés és a jószágkei eskedelem, ott boldog a nép, rendezett viszonyok között élve, szépen fejlődik s gyarapodik, s nem fecsérli idejét ábrándokat szőve, s nem keres magának más hazát a megélhetésre. Jelenlegi gazdasági viszonyaink között az állattenyésztés adja a gazdaság egyik legnagyobb jövedelmét. De nemcsak az állattennyésztés jövedelmező volta, de a gazdasági rendszer változása is erre készteti a gazdát. Mily szép és gazdag falvakat látni Tolna vármegyében, hol a lakosság az állattenyésztéssel foglalkozik, mily szép belterjes és jövedelmező gazdaságok fejlődtek ki s milyen virágzó, vagyonos egy ilyen község. S mi adta meg mind ennek az alapját ? — a nagy philoxera vész Tolna vármegyét is erősen megviselte, sok falunak, sőt egész vidékeknek jóformán a szőlő adta az egyedüli számbavehető jövedelmét, s most ezen forrását is elvesztette. A csapás nagy volt, de következményei még nagyobbak lehettek volna, ha nem kapnak valami jövedelmi forrást. Ekkor állapitá meg a gazdasági egyesület azon programmját, hogy a már meglévő szarvasmarha állománynak keresett vásárokat s piacot kell szerezni, s az állománynak fokozatos fejlesztése és finomítása által megállapítani ezen vidék hírnevét, miáltal a lakosságnak egy szép jövedelmi forrást nyitnak meg. S mi lett a gazdasági egyesület munkájának az eredménye, azt legjobban bizonyítja az 1906. évi alispáni jelentés, a vármegye jószág exportjáról. „Az engedélyezett marharakodó vasúti állomásokon 8 m. kir., 2 községi és 2 magán állatorvos teljesítette az állatorvos szakértői teendőket. Lebonyolitta- tott 2241 szállítmány vizsgálata. Elszállítás alá került 55149 drb állat, ezek között 18842 darab két éven felüli, 4696 darab két éven aluli és 5644 darab borjú — a többi számot az elszállított juh, sertésállomány és lovak adják ki.“ Ha mostan e számhoz hozzávesszük a lábán elhajtott szarvasmarhák számát, bátran mondhatjuk, hogy Tolna vármegye 30000 darab szarvasmarhát exportál, ami pedig körülbelől 10—12 millió koronának felel meg, s mely összeg legnagyobb részt a tenyésztő kisgazdák között oszlik meg s csak kisebb része jut az uradalmaknak, melyek inkább, tenyész apa és hízott mustra jószágot szállítanak el. Az állattenyésztés fokozatos fejlődésével kapcsolatban mind jobban-jobban megerősödött s mindinkább belterjesebb lett a földmivelés, s az igy rendelkezésre álló kellő mennyiségű javító anyag segélyével lendületet vett a szőlők beültetetése, s ma egy kettős főjövedelmet ad a gazdáknak, mely egymással karöltve fokozatosan fejlődik, a szarvasmarha tenyésztés és a szőlőmivelés. A szarvasmarha tenyésztés fejlődésével megalakultak a tejszövetkezetek, igen praktikus módon, tehénrészvények alapján, melyek a lakosságnak igy egy kettős, biztos s igen szép jövedelmet nyújtanak. Alkalmam volt Tolna-Mőzs községének tejszövetkezetét megtekinteni, mely 1899-ben alakult meg s ma, a m. kir. földmivelésügyi miniszternek az ország tejszövetkezeteiről szóló jelentése alapján az elsők között áll. Megalakulásának első évében volt 313 drb. tehén, igy ugyanennyi üzletrész és 185 részvényes. A részvények értéke 11 koronába volt megállapítva s az igy begyült összegből, béreltek egy szövetkezeti helyiséget s beszerezték a szükséges eszközöket. A vajat Bécsbe szállították 1 kor. 80 fillér árban, a túrót Pesten, Szekszárdon és helyben értékesítették, s ugyancsak a savót, melyet a község lakosai hizlalás céljából váltottak vissza. Az első 1899-iki év adatai szerint beszállítottak: 354167 liter tejet, ebből 24347 kiló vajat gyártottak és 46068 kiló túrót készítettek. Bevétel: 39032 korona. Kiadás: 38474 korona A tej pedig 10 fillérrel lett beváltva. SzabadalmazoU » uj fisgtekijitluti i megszerezhető mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma ErmihályfalYár., Szatmárm. Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetezeténél Szakáról, vagy annak bármoly fióktelepénél 36 korona árban 5w(Vttrtw5z«cslpWi<
