Gazdák Lapja, 1907. november (6. évfolyam, 44–48. szám)

1907-11-01 / 44. szám

november 1. 3-ik oldal GAZDÁK LAPJA zönség így képet nyerjen a. leendő szövetkezet szervezete és kilátásai felől. Kimondotta továbbá, hogy az aláírások megindittassanak, mindenkinél a tehenek beállí­tási idejének is összeírásával, hogy amint a legkevesebb 300—350 drb tehén együtt van, a megalakulás megejtessék. Kimondta az ülés, hogy 1—1 tehén utáni üzletrész a tehenek számához képest 20—10 koronában állapíttassák meg, úgy, hogy a mini­málisan felüli jegyzések esetén az üzletrészek legmagasabb 20 korona értéke is aránylagosan kevesebben legyen meghatározva. Kimondta végre az ülés, hogy november hó 13-án újból értekezletet tart, hogy ha lehet, a szövetkezet működésének mielőbbi megkez­désére intézkedéseket tehessen. Végre Erdős Dezső m. kir. állatorvos fel­szólalására előre is elvileg kijelentette az érte­kezlet, hogy az egészségügyi szempontokat tel­jes mértékben szem előtt fogja tartani, tekintve, hogy ez éppen a szatmári piac bizalmának szempontjából is feltétlenül szükséges. Tolna vármegye szarvasmarha tenyész­tése és a „Tolna-Mőzsi“ tejszövetkezet! Irta: Bulyi és jékei Jékey László. Az ország erejének egyik alapvető tényezőjét, gazdasági jóléte adja meg. Ily figyelemmel kisérjük az ország egyes részeiben a nép helyzetét és gondolko­dásmódját, úgy egy következetes összefüggést találunk a jólét s józan gondolkodás, a rossz életviszonyok s abnormis, minden mérget s káros eszméknek befoga­dására alkalmas eszmemenetek között. Ez egy szabályos okozati összefüggés. Kenyeret, munkát s elfoglaltságot a népnek s nem veszi be majd az összes viszonyokat megmételyező káros esz­méket, melyekre különben közöttük, sanyarú és tart­hatatlan helyzetökben való elkeseredettségük követ­keztében az izgatók könnyen találnak termékeny talajt. A hol virágzik az okszerű gazdálkodás, magas ará­nyokat ölt az állattenyésztés és a jószágkei eskedelem, ott boldog a nép, rendezett viszonyok között élve, szépen fejlődik s gyarapodik, s nem fecsérli idejét ábrándokat szőve, s nem keres magának más hazát a megélhetésre. Jelenlegi gazdasági viszonyaink között az állatte­nyésztés adja a gazdaság egyik legnagyobb jövedel­mét. De nemcsak az állattennyésztés jövedelmező volta, de a gazdasági rendszer változása is erre kész­teti a gazdát. Mily szép és gazdag falvakat látni Tolna várme­gyében, hol a lakosság az állattenyésztéssel foglalko­zik, mily szép belterjes és jövedelmező gazdaságok fejlődtek ki s milyen virágzó, vagyonos egy ilyen község. S mi adta meg mind ennek az alapját ? — a nagy philoxera vész Tolna vármegyét is erősen meg­viselte, sok falunak, sőt egész vidékeknek jóformán a szőlő adta az egyedüli számbavehető jövedelmét, s most ezen forrását is elvesztette. A csapás nagy volt, de következményei még nagyobbak lehettek volna, ha nem kapnak valami jö­vedelmi forrást. Ekkor állapitá meg a gazdasági egyesület azon programmját, hogy a már meglévő szarvasmarha állo­mánynak keresett vásárokat s piacot kell szerezni, s az állománynak fokozatos fejlesztése és finomítása által megállapítani ezen vidék hírnevét, miáltal a lakos­ságnak egy szép jövedelmi forrást nyitnak meg. S mi lett a gazdasági egyesület munkájának az eredménye, azt legjobban bizonyítja az 1906. évi alispáni jelentés, a vármegye jószág exportjáról. „Az engedélyezett marharakodó vasúti állomáso­kon 8 m. kir., 2 községi és 2 magán állatorvos telje­sítette az állatorvos szakértői teendőket. Lebonyolitta- tott 2241 szállítmány vizsgálata. Elszállítás alá került 55149 drb állat, ezek között 18842 darab két éven felüli, 4696 darab két éven aluli és 5644 darab borjú — a többi számot az elszállított juh, sertésállomány és lovak adják ki.“ Ha mostan e számhoz hozzávesszük a lábán elhajtott szarvasmarhák számát, bátran mondhatjuk, hogy Tolna vármegye 30000 darab szarvasmarhát exportál, ami pedig körülbelől 10—12 millió koroná­nak felel meg, s mely összeg legnagyobb részt a te­nyésztő kisgazdák között oszlik meg s csak kisebb része jut az uradalmaknak, melyek inkább, tenyész apa és hízott mustra jószágot szállítanak el. Az állattenyésztés fokozatos fejlődésével kapcso­latban mind jobban-jobban megerősödött s mindinkább belterjesebb lett a földmivelés, s az igy rendelkezésre álló kellő mennyiségű javító anyag segélyével lendüle­tet vett a szőlők beültetetése, s ma egy kettős főjöve­delmet ad a gazdáknak, mely egymással karöltve fo­kozatosan fejlődik, a szarvasmarha tenyésztés és a szőlőmivelés. A szarvasmarha tenyésztés fejlődésével megalakultak a tejszövetkezetek, igen praktikus módon, tehénrészvények alapján, melyek a lakosságnak igy egy kettős, biztos s igen szép jövedelmet nyújtanak. Alkalmam volt Tolna-Mőzs községének tejszö­vetkezetét megtekinteni, mely 1899-ben alakult meg s ma, a m. kir. földmivelésügyi miniszternek az ország tejszövetkezeteiről szóló jelentése alapján az elsők között áll. Megalakulásának első évében volt 313 drb. te­hén, igy ugyanennyi üzletrész és 185 részvényes. A részvények értéke 11 koronába volt megállapítva s az igy begyült összegből, béreltek egy szövetkezeti he­lyiséget s beszerezték a szükséges eszközöket. A vajat Bécsbe szállították 1 kor. 80 fillér árban, a túrót Pesten, Szekszárdon és helyben értékesítették, s ugyancsak a savót, melyet a község lakosai hiz­lalás céljából váltottak vissza. Az első 1899-iki év adatai szerint beszállítottak: 354167 liter tejet, ebből 24347 kiló vajat gyár­tottak és 46068 kiló túrót készítettek. Bevétel: 39032 korona. Kiadás: 38474 korona A tej pedig 10 fillérrel lett beváltva. SzabadalmazoU » uj fisgtekijitluti i megszerezhető mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gaz­dáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma ErmihályfalYár., Szatmárm. Gazd. Egyesület Fogyaszt, és Értékesítő Szövetezeténél Szakáról, vagy annak bármoly fióktelepénél 36 korona árban 5w(Vttrtw5z«cslpWi<

Next

/
Thumbnails
Contents