Gazdák Lapja, 1907. október (6. évfolyam, 40–43. szám)
1907-10-11 / 41. szám
GAZDAK LAPJA 3-ik oldal október 11. pőbbek legyenek; a méhek éhen haliak, anélkül, hogy hozzányúltak volna ahoz a pompás gyümöcshöz, amely előttük feküdt. A gyümölcs vékony héját nem képes a méh áttörni. A madarak csipkedik meg a gyümölcsöt, amelynek maradékait azután meghagyják a méheknek és más rovarnak. Az amerikai mezőgazdaság hanyatlása. Az amerikai trösztök, amelyeknek visszaélései az Egyesült-rtllamokban arra bírták Roosevelt elnököt hogy minden tekintélyének latba vetésével megkezdje, a harcot a trösztök urai ellen, amelyek nemcsak az iparban, de épen oly nagy mértékben a mezőgazdaságban is éreztetik a hatásukat. Amint az iparban tönkretették a kisiparost és kifosztják a fogyasztót, úgy a mezőgadaság- ban tönkreteszik a kisbirtokos gazdát, mert óriás szervezetük révén diktálják neki az árakat s ugyanakkor a másik otdalon kizsarolják a fogyasztót. A trösztök mérhetetlen kiterjedésű földbirtokokat ragadtak magukhoz és egyre tovább terjeszkednek természetesen a kisbirtokos gazdák rovására. Egy nemrég Amerikában megjelent könyv valóban megdöbbentő adatokat sorol fel ebben a tekintetben. A könyv szerint az Egyesült-Államok kisgazdáinak egy harmadrésze pedig annyira eladósodott, hogy teljesen a trösztöktől függ s csupán egy harmadrész ur még a maga birtokán. Az amerikai kormány is belátta már, hogy a kisgazdákér, tennie kel valamit, ha azt nem akarja, hogy a társadalom e gerince teljesen tönkremenjen. Egy öt évvel ezelőtt kelt törvény úgy rendelkezik, hogy tizenhárom államban az állami birtokok eladásából befolyó vételár! csakis újabb földterületek termékenynyé tételére szabad fordítani s az igy nyert uj területeket legfeljebb hatvanöt hektárnyi részében kisgazdáknak jjkell eladni. De még nagyon kétséges, hogy a trösztök kiterjedt hatalmával szemben ez az intézkedés eredményre fog-e vzetni. Annyi bizonyos, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó osztály helyzetté az Egyesült-Államokban nem jobb, sőt roszabb, mint Európában. Ezt a körülményt mindenesetre jó lesz, ha szem előtt tartják azok, akik az amerikai ügynökök csábos Ígéreteire hallgatva, kivándorolni készülnek Amerikába, abban a reményben, hogy ott a föld művelése révén jobban boldogulhatnak, mint hazájukban. Melyik burgonya a legalkalmasabb a főzésre és vetőmagul. Ha a vetőmag megválogatásánál tartunk és uj fajta burgonyával állunk szemben, akkor arra is legyünk takintettel, hogy melyik burgonya alkalmas a főzésre,; sőt néha maga a faj sem elég garancia, meri megtörténhetik, hogy a legkitűnőbb faj sem sikerül úgy, mint kellene. Az ok a talajra, a fejlődés közben való kedvezőtlen időjárásra, a gumók degenerálódá- sára vagy fagyos vermekre vezethető vissza. Az ilyen burgonyát megjavítani uem lehet és legjobb azt felet etni, mielőtt még esetleg romlásnak is indulna, de vetőmagul semmiesetre se használjuk. A főzésre és vetőmagnak nem alkalmas burgonyát felismerhetjük, ha szétvágjuk és két vágott felületet egymáshoz dörzsöljük. Ha a burgonya jó, akkor a dörzsölés után a két vágott felület még eléggé tapad egymáshoz a széleiken fehér hab mutatkozik. Víznek még nyomás alatt sem szabad belőle kiszivárogni, mert különben vizenyős és a főzés alkalmával is vizenyős marad, de meg kellemetlen izü is. A jó burgonya busának színe fehér vagy sárgás legyen. A sötétebb sárgás színezetűről némely előítéletes és avatatlan gazdasszony azt tartja, hogy nem jó a főzésre. Ez azonban nem áll, mert ha a sárga burgonya nem vizenyős és megfelelő fajú, akkor bizonyos célokra felhasználva bizony túltesz a lisztes fehér burgonyán, amely a főzésnél mindjárt meglisztesedik, fölreped és széthull. A legfőbb dolog a burgonya minemüségének elbírálásakor az, hogy vágott felüleinek összedörzsö- lése alkalmával habozzék és akkor biztosak lehetünk felőle, hogy jó, akár sárga fajú legyen. * tá. A gyümöícsszedés. A gyümölcs, különösen a téli gyümölcs, mint az alma, körte, csak akkor bir tartós értékkel, ha sérülés nélkül szedjük le a fáról, ami a mai szokásos eljárásnál nem áll fenn, mert nyomás, vagy a földre való ütödés folytán láthatatlan nyomási foltok támadnak, amelyek később rothadó helyekké válnak. Egy készülék alkalmazásával radikálisan segíthetünk ezen a bajon. A készülék nagyobb tölcsérből álí, amely szövetből, vitorlavászonból stb. készül és elegendő hosszú csőben végződik, amely ugyanabból az anyagból készül. A gyümölcsszedő munkás egyenként dobja be a tölcsérbe az almát stb-it és a gyümölcs a tölcsérbe gurul, amelynek végét egy másik személy, esetleg gyerek, tart a kezében és minden egyes kiguruló almát egy mellette álló kosárba tesz. A tölcsér drótgyürüvel van körülvéve, amely a tölcsért kifesziti és megadja neki az alakját. A tölcsér három egyformára hajlított kapocscsal három kihegyezett paszulykaróra erősitíetik, amely karók a középen át vannak fúrva és dróttal összekötve. A készülék használata melleit teljesen sértetlenül szüretelhetjük a gyümölcsöt, anélkül, hogy ez egyes kosarak miatt a létráról le kellene másznunk, ami igen kényelmetlen és sokszor veszélyes is. Hasznos tudnivalók. Borjak hasmenése (vérhasa) ellen egy porosz állattenyésztő tapasztalata szerint igen jó a kőrisfa íegvékonyabb ágaiból készített főzet, s ha ily fa nem volna, úgy a cserfa kérgéből csinált főzet, melyet a hasmenés mutatkozásától kezdve fél-fél liternyi mennyiségben kell naponta 1—3-szor a borjúba sörös üveg segélyével beönteni. Jelzi nevezett, hogy mióta e szert használja, egyetlen borja sem pusztult el hasmenésben, Valószínű, hogy az esetben egyszerű s nem azon fertőző természetű suSzabaiiaiffiazoít *Uj • m (Venyige) szecstfaVägö, Hiegszerezliető a Szatmári. mely egyszerű, olcsó nagy munkaképességű s csak egy embert igényel, különösen kis gazdáknak és szőllőtulajdonosoknak rendkívül fontos, Kovács Mihály szabadalma Ermihályfalván. SzöYetaténél Szatmáren, vagy annak bármely fióktelepénél 3§ korona árban
