Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)

1907-09-20 / 38. szám

szeptember 20.

GAZDAK LAPJA

5-ik oldal

A legyek ellen való védekezés az istálóban.

A légy ellen való védekezésre az istálóban a következő eszközök szolgálnak:

1. Az istáló teteje alatt légvonatot idézünk elő és a világítást enyhítjük azáltal, hogy függönyt vagy olcsó zsalukat alkalmazunk, be is kenhetjük az ablaktáblákat mésztejből és kékitőből készült keverékkel.

2. a falat bemázoljuk visszataszító szerekkel: timsóval, klórmészszel, kreolinnal (ezt a meszelő mész- hez adjuk), karbolineummal.

3. A legyek összefogdosása enyvvel. Ezt az eny- vet úgy készítjük, hogy veszünk két rész gyantát és egy rész repceolajat, ezt tűzön összeolvasztjuk; azután egy rész terpentint adunk hozzá és végül egy kanál mézet vagy szirupot. Addig keverjük, mig a tömeg elhül. Ha kátrányt fogópléhekre kenünk, amely pléheket a felriasztott legyek felé mozgatunk, vagy ha deszkákat aggatunk fel, amelyeknek kátránya fölé méz kerül, szintén hatásosan foghatjuk össze a legyeket.

4. A legyeknek igazi féregporral való elkábitása. Hüs reggelen, amikor a legyek az istálóban vannak és miután a ganéjt kiszállítottuk az istálóból a legyeket egy vagy két személy által, akiknek száját és fülét kendővel bekötözzük, felriasztjuk és gumilabdával — hatásosab fujtatót használni — a zümmögő raj felé fujjuk a féregport. 10 perc múlva halálos csend áll elő. Az elkábitott legyeket vagy feletetjük a tyúkokkal, vagy pedig megöljük őket.

5. Olyan szerek, amelyeket magukon az állatokon alkalmazunk: a) lovak számára bőrsávokból készült légyháló, b) visszataszító szagu oldatokkal való bekenés; ezt azonban gyakrabban kell megismételni. Az ilyen oldatok azonban úgy az embernek, mint az állatnak terhesek és az állatokat elcsúfítják. Ily oldatok pl. zöld diólevél ecetbe \főzve; dohányfőzetek, babérlevél disznózsírban; továboá kreolin, kresolin (2%-os), lysol (1%)> sapokarbol (3%)> nyers karbolsav (1 V2%_os) vizes oldatai. (Ügyeljünk arra, hogy az állat szemét meg ne sértsük !) Továbbá anisolaj, terpentinolaj szarvasszarvolaj, ricinusolaj, babérolaj, magával vagy keverve vagy pedig zsírral kenőcscsé keverve; asofoetida spirituszban és vízben; naftalin- kenőcs is. Ezek közül a szerek közül mindenki azt alkalmazza, ami neki legjobban megfelel és legjobban használ, mert oly szer, amely minden egyes esetben használható volna, nincs.

Hírek.

— Adomány a lóversenyre, báró Vécsey László ur Öméltósága 150 koronát juttatott a :szat- mármegyei lóversenyegylet pénztárába azzal az utasítással, hogy az úgy, mint a néhai édes atyja által is évenként adományozni szokott összegek a folyó hó 29-iki lóversenyen a mezőgazdák futamának dijaként adassanak ki. A nemes adományért a verseny- egylet igazgatóságának köszönetét ez úttal is tolmácsoljuk.

— Angolok látogatása a Szatni. Gazd. Egyesület Fogy. és Értékesítő Szövetkezetében.

F. hó 17-én György Endre volt földművelésügyi m. kir. miniszter társaságában Char a. Buchmasle és J. S. Dymond angol tanárok látogatást tettek, a Szatin. Gazd. Egy. Fogy. és Értékesítő Szövetkezetének központi irodájában hol úgy a gép mint az áruraktárakat megtekintették, nagy érdeklődést tanúsítva a különféle mezőgazdasági gépek, főleg pedig a falnsi szövetkezetek működése, azoknak szervezése és berendezése iránt.

— Hölgyek dija. A folyó hó 29-én tartandó szatmári lóversenyek „Hölgyek dijára“ lapunk zártáig a következő szives adományok folytak be: Özv. Báró Vécsey Józsefné, Őnagyméltósága (Sárköz) 50 K, Fa- lussy Árpádné Öméltósága (Nagykároly) 30 K, Kende Zsigmondné Öméltósága (Istvándi) 20 K, Szent-Iványi Gyuláné Őnagysága (Apa) 20 K, Domahidy Elemérné Öméltósága (Domahida) 10 K, Böszörményi Zsigmondné Őnagysága (Aranyos-medgyes) 6 K, Cholnoky Ilonka urleány rŐnagysága (Szatmár) 5 K, Cholnoky Nelli urleány Őnagysága (Szatmár) 5 K. összesen 146 korona. Mely összeget köszönettel nyugtáz az Elnökség.

— Lóverseny a vidéken. Nagyvárad szeptember 21-én és 22-én; Eperjes 1907 évi szeptember 22-én ; Arad október 19. és 20-án.

— A nemzetközi tejgazdasági kongreszust ez évben Haágban tartják meg. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium megbízásából Pirkner János min. tanácsos orsz. állattenyésztési felügyelő jelenik meg.

— Mintaszüretek tartása. A m. kir. földmivelésügyi miniszter az okszerű szüretelés és borkezelés megismertetése és terjesztése szempontjából elhatározta, hogy évenként más-más helyen mintaszüretet rendez. Szükség van erre abból a szempontból is hogy a borértékesítés terén oly nívóra emelkedjünk a minőt úgy a termelt bor minősége, valamint mennyisége folytán jogosan megérdemelünk. A mintaszüretek állami szakközegek felügyelete alatt, illetve vezetése mellett lesznek megtartva. A folyó évben 11 helyen lesz ilyen minta szüret; hozzánk legközelebb eső a Be- regmegyében tartandó. Hisszük, hogy miután vármegyénkben is a szőlőművelés az utóbbi időkben nagy lendületet vett, az illetékes körük belátják s a jövő évben bennünket is megajándékoznak egy ily mintaszürettel.

— Vizi érdekeltségi közgyűlés. A Szamos jobb és Tisza balparti vizi érdekeltségi társulat e hó 12-én Szatmáron a városház nagytermében lllosvay Aladár alispán elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyen az érdekelt tagok igen nagy számban jelentek meg. Alispán, mint elnök üdvözölte a megjelenteket, majd előadta a közgyűlés tárgyát, mely Gacsály községen kívül hat szomszédos községnek kérvénye volt, az ártéri költségek felének elengedése iránt. Mintegy 11 év előtt ugyanis Gacsály és hat község pert indított ez érdekeltség ellen azért, mert őket bevitték a vizi érdekeltségbe, holott ők úgy a Szamos, mint a Tisza folyótól messze esnek és igy nekik nem áll érdekükben a szabályozással járó árvizveszedelmi költség. A tizenegy éven át húzódó pörben a közigazgatási bíróság végérvényesen végre is az érdekeltség javára döntött s egyben kötelezte a hét községet az idáig felszaporodott 143 ezer korona ártéri költségek megfizetésére. A közigazgatási bíróság ugyan megadta a jogot arra nézve a perlekedő községeknek, hogy uj osztályozást vehessenek fel, de ennek költsége köriil- belől egy fél millió koronába kerülne, miért is ennek költséges volta az uj szabályozási munkálattól visszariasztotta a hét községet. Így most azt kérték az érdekeltségtől, hogy az idáig felszaporodott 143 ezer kor. költségek 50 százalékát engedjék el, a másik 50 százalékra pedig öt évi kamatmentes törlesztést engedélyezzenek. A kérvény sorsa szavazással lett eldöntve, még pedig úgy, hogy a hét községnek meg