Gazdák Lapja, 1907. szeptember (6. évfolyam, 36–39. szám)
1907-09-20 / 38. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szeptember 20. podott és kialakult jelenség konstatálhatok, nem mulaszthatjuk el a jövőben várható még élénkebb fejlődés két feltételére rá mutatni, mint olyanra, melyeknek megoldása immár elkerülhetetlenné vált. E két feltétel egyike a pálya, másika az állandó tribün kérdése. Fontos mindkettő. Hisz mai pályánk annyira ki van téve az idő viszontagságainak, hogy a verseny esélyeit kedvezőtlen időben jobban befolyásolja, mint megengedhető volna. De fontos az állandó tribün kérdése is, mely egyszerre véget vetne annak a mizériának, hogy a belépő jegyeket ellenőrizni nem lehet. Pedig a mai pályán egyik sem oldható meg, mert az Szatmár városnak olyan közterülete, melynek egyéb rendeltetése van s igy állandó jellegű befektetéssel nem köthető le. Meglehet azonban mindkét kérdést oldani azzal, ha egy régi eszménkre visszatérünk. Ki kell vinni a lóversenyt a Körtélyesre ! A Körtélyesen a város szívesen ád rendelkezésre egy megfelelően átalakítható körterületet, úgy szintén egy állandó tribün építésének sem lenne ott akadálya. A távolság sem jöhet számításba. Hisz aki kocsin megy a versenyre, annak nem számit a 4 és 9 kilométer közötti [különbség. A villanyos pedig ép úgy elviszi oda azt a publikumot, mely nem kocsin megy ki. Legfeljebb az a tömeg marad el, mely ma gyalog megy ki, nem fizet s csak az ellenőrizhetést teszi tömegével lehetetlenné. Ennek az elmaradása pedig még előny. Van aztán még egy fontos szempont e megoldás előnyére. A körtélyesi verseny-pályán a város által adott területtel, ottani homoródi csárdával, valamint ott megfelelően, más célra is alkalmasnak építhető tribünjével egyéb sport egylet is otthont találhatna. Pl. a lövészegylet. Most a versenyek előtt, amidőn a pálya újból élénk kritika alá kerül, midőn a versenyek alatt ismét módunk lesz az ingyen tömeg fékezhetetlenségét tapasztalni, midőn gyűlések foglalkoznak a lovaregylet vitális érdekeivel, e kérdés aktuális, és tovább nem halasztható ! Nevezések") Szatmári lóverseny 1907. szeptember 29-én vasárnap. II. Sikverseny. Dij 1150 korona; ebből 800 kor. adva Szatmár szab. kir. város által, 350 kor. a földmiveléstigyi m. kir. miniszter által pótlandó díjból. 800 korona az elsőnek, 200 korona a második, 100 korona a harmadik, 50 kor. a negyediknek beérkező lónak. 3 éves és id. lovak részére, melyek az 1906—1907. években 800 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher : 3 é. 66 kg. 4 é. és id. 70 kg. Kanca és heréitekre 1V2 kg. kevesebb. Minden 400 kor. össznye- remény után 1 kg-mal több halmozva, 3 é.-nél 7 kg.-ig. 4 é. és idősebbnél 5 kg.-ig. Félvéreknek 3 Levél egy kivándorolt barátomhoz. — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája — Kedves barátom ! Keserűséggel és fájdalommal telt szivem bús hangjai e sorok, melyeket a neked távoli hazából irok, a nekem messze idegenbe. Eltá- vozál! Nem most tudom és nem most mondom ki e szót először és mégis megdöbbenve gondolok a szörnyű valóra: eltávozál! Alig néhány hónapja, hogy elmentél s máris mintha évek hosszú sora múlt volna el a válás keserű percei óta. Alig merem elhinni, hogy csakugyan elmentél. Elmentél itthagyva boldog családi fészkedet, szülőt, testvért és barátot! Emlékszel-e arra, mikor karöltve sétáltunk nem egyszer az erdő árnyas utain és fogadtuk egymásnak mindenre, ami szent előttünk, hogy egymást az életben soha el nem hagyjuk ? Hát arra emlékszel-e, mikor egy szép tavaszi napon — március tizenötödike volt — együtt ültünk kedves kis diákszobádban s arcunkon a hazafias lelkesedés pírjával tettünk szent fogadást, hogy ezt a szegény hazát sem jó, sem balsorsában soha el nem hagyjuk? Éppen ifjúsági ünnepélyünkről jöttünk haza s az ott hallott hazafias szavalatok és beszédek hatása alatt emelkedett szivünkben a lelkesedés legmagasabb fokára. . . . S aztán múltak az évek. Ifjúságunk aranynapjai elmúltak s a gond, a kenyérharc nehéz felhői tornyosultak fel életünk kéklö egén s elhomályosították boldogságunk fényes napját. De küzdöttünk min- daketten az élet kisebb és nagyobb gondjaival. S azután jött egy áramlat, mely téged is elsodort, jött egy nagy irtó betegség, mely a nemzet tömegét iszonyúan megtizedelte s az elhullottak közzé kerültél te is. Ez a szörnyű pusztító nemzeti betegség a kivándorlás volt. Boldog, boldogtalan eldobta magától a haza iránti hűség eszméjét, a munkás eldobta kaszáját, kapáját a gazdagott hagyta az ekét, eladta házacskáját, ökreit, földjét s hajóra ülve ment a tengerentúli messze idegenbe szerencsét próbálni. S az a csábos délibáb sok kárt tett ebben a sokat hányatott hazában. JKiniea gazáéiba' ttäPäzMdien mtfzSIÄÄÄÄÄÄgépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatinármcgyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagy ár.
