Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-23 / 34. szám
augusztus 23. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal Kedvezmények a pécsi kiállítás alkalmából. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a május hóban megnyílt „Pécsi Országos Ipar- és Mezőgazda- sági Kiállítás“ megtekintése céljából Pécsre utazók számára a következő menetdijkedvezményeket engedélyezte. A m, kir. államvasutak és ezeknek üzemében álló vasutak vonalai gyors, személy és vegyes vona:. tón Pécsre és vissza utazók a kiindulási állomás/on 14 napi érvényességgel biró alsóbb kocsi os^ályu menettérti, illetve a III. osztályban egy égéfáZ II. o. menetjegyet válthatnak. A kedvezmény igazolvány nélkül vehető igénybe, de a térti szelvény csak azon eseten érvényes, ha a kiállítási pénztárnál lebélyegeztetett. Budapesten át történő utazásnál a budapesti metszőpont állomásáig és vissza, valamint onnan Pécsig és vissza, külön menettérti ürjegyek lesznek kiadva, mely esetben, a kiállítási pénztárnál mindkét menettérti jegy lebélyegezendő. Azon h. é. vasútállomásokon, melyeken Pécsre szóló közvetlen jegyek nem adatnak ki, az államva- suti csatlakozó állomásig rendes áru menetjegyek váltandók. Különvonatok azon esetben vehetők igénybe, ha küométerenkint 5 K. dijszabásszerü minimális illeték biztosittatik. Fenti kedvezmények a kassa-oderbergi, győr- sopron-ebenfurti és a déli vasút összes vonalain is érvényesek. A kiállítás végrehajtó-bizottsága ezenkívül 50%- nyi mérséklést engedélyezett a belépő jegyeknél oly kisgazdák és azok családtagjai számára, kik a kiállítást legalább 10 tagból álló csoportokban látogatják. Kellő gondoskodás történt továbbá arra nézve, hogy a csoportos kirándulók olcsó ellátásban részesüljenek ; igy a szállás ára egy napra és egy személyre 1 K. 20 fillér, ebéd a kiállítási nagy vendéglőben 1 Koronában lett megállapítva. E kedvezmények az illetékes gazdasági egyesület igazolványa alapján vehetők igénybe. A csoportos kirándulások legalább 10 nappal az indulás előtt a Baranyamegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál bejelentendők. Szükségtelen rámutatni a pécsi országos kiállítás kiváló jelentőségére; a szakkörök és a hazai sajtó egyértelmű ítélete ezen impozáns méretekben létesített, gazdag és minden izében magyar kiállítást, melyen a tanulságos és érdekes látnivalók sokasága meglepően illustrálja iparunk és mezőgazdaságunk rohamos fejlődését — fontos közgazdasági eseménynek ismeri el. Kívánatos tehát, hogy kisgazdáink is minél nagyobb számban tekintsék meg a pécsi nagyszabású országos kiállítást, és hogy e célból a folyó évre tervezett csoportos kirándulások ide irányittassanak. A bor megfeketedése. A megbarnulásnak, illetőleg megfeketedésnek leginkább a savszegény borok vannak kitéve és ezek közül különösen azok, amelyek teljesen érett szőlőből származnak és amellett nedves őszön szüretel- tettek. Hogy a borok megfeketedésének elejét vegyük, igen ügyeljünk arra, hogy a bor és must kezelése közben ne kerüljön érintkezőbe vaseszközökkel, mert a megbarnulás, illetőleg megfeketedés éppen ebből származik. Ez annál nyilvánvalóbbá válik, ha megemlítjük, hogy máj; a borhoz hasonló itallal érintkezésbe jövő, vasrészek is kellemetlen, a vasoxidra emlékezhető szaggal bírnak. "Régebben, még csak pár évtizeddel ezelőtt is al'.'g tudtak az emberek erről a betegségről. Persze akkoriban a bor- és mustkezeléshez csak faeszközöket használtak; a dézsák és puttonyok fából készültek és faabroncscsal voltak átfogva, épugy egyéb tartányok. A mai vasprések helyett fából készült emeltyüs borsajtókkal dolgoztak az emberek, lefolyó cső rézből készült. Még egy vasfurót sem hagytak soká a hordóban befurva, mert már akkor is azt tartotta a nép, hogy a vas megbarnitja a bort. Az égő ként füzvessző segélyével sülyeztették a hordóba. Ma amikor a hordókat vasdróttal kénez- zük ki, amely drótra az elégetendő ként erősítjük, vasvegyületek kerülnek a borba, mert nincs más anyag, amely ezt a fémet oly gyorsan oldja mint a kénessav, amely a kén elégetése folytán keletkezik. Azért a hordók kénezését mindig agyagcsészén végezzük. Ezt a csészét aszbesztzsinórhoz erősítsük. Ha az nincs kéznél, akkor fűzfavesszőt is használhatunk. Ez persze kezdetleges eljárás. Nagy hordóknál a csészét a hordóajtócskán keresztül dugjuk a hordóba. Meg kell még említenünk, hogy viz révén is jelentékeny mennyiségű vas kerülhet a borba. Ma az ivó- és használati viz majdnem mindenütt, még a síkságon is vascsövekben folyik: Mig azelőtt a vidé- den és különösen hegyes vidékeken csak facsöveket használtak vízvezeték céljaira. Nem akarok az utóbbi vízellátási mód mellett állást foglalni, azonban nem tagadható, hogy épen a vascsövek révén kerül igen nagy tömegben vas a vízbe. A vas ezt a vizet csak azért nem festi meg, mert a viz rendes körülmények között nem tartalmaz csersavat és a vas csak akkor tünteti fel jelenlétét, még pedig többé-kevésbbé rozsdasárga színnel, ha rendkívül nagy mértékben van je- jen a vízben. Ez az eset fennforog az igazi vasforrásoknál. Másként áll azonban a dolog a bornál; amelyben a vasnak már igen kicsi mennyisége az ital cser- savtartalma folytán érezhetővé válik és a bornak többé-kevésbbé kékesfekete színeződését idézi elő. A gyakorlati szőlősgazdát nem igen érdekli az, hogy itt milyen vegyfolyamat megy végbe, azért csak azt említjük, hogy ugyanazon folyamat megy végbe, amelyet a tinta készítésénél tapasztalunk, ahol szintén a vasoxid és a csersav idézi eló a fekete színeződést. Végül megjegyezzük még, hogy azok a borok, amelyek vasút, nagyobb gyárak vagy ipari létesítmények közvetlen közelében teremnek, már magukban tartalmaznak jelentékeny mennyiségű vasat. Ugyanis a szén, különösen pedig a tehervonatoknál és gyárakban alkalmazott közönséges kőszén igen sok kénkavicsot tartalmaz, amely elégetésekor kénessavat szolgáltat, amely, mint már tudjuk, rendkívül rombolólag, sőt párologtatólag hat a vasra, amely párolgási termékeket épen a füst veti ki és azok ily módon a fürtökre jutnak. Ezzel azonban nemcsak vasalkatrészek kerülnek a borba, hanem a bor sokszor penetráns koromizüvé is válik. Ezt az izt megfelelő házasitással könnyen eltüntethetjük. A vasas bort magát pedig úgy kezeljük, illetőleg gyógyítjuk, hogy azt kádba fejtjük és jól átkorbácsoljuk vagy lapátoljuk, utána pedig tojás- fehérjével vagy zselatinnal derítjük. Néha savanyu
