Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)

1907-08-02 / 31. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

augusztus 2.

egy kis föld után áhítoznak, hogy ne legyenek kénytelenek a legkisebb eső után térdig járni a sárba s utána hetekig élvezni a bűzös párákat, a melyek oly bőségesen szedik áldozatukat.

— Az utcai árkok tisztántartására nézve egy igen érdekes s általában a közönséget közvetlenül érdeklő határozatot hozott a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértöleg egy konkrét esetből kifolyólag. Az eset a következő: Nagykároly város hatósága eddig szigorúan megkövetelte a ház- tulajdonosoktól, hogy a házaik előtt elvonuló utcai gyepet kivágassák és az árkokat egyébként is állandóan tisztán tartassák. Akik ezt nem tették, azokat minden egyes esetben megbírságolták. Szokolovszky Lajos szatmárvármegyei árvaszéki nyilvántartó egy erre vonatkozó hatósági meghagyás ellen fellebbezéssel élt, amiből kifolyólag a belügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértüleg megállapította, hogy az árkok tisztántartása kizárólag a város kötelessége. A takarítással felmerült költségek a közmunkaadó alapból fedezendők.

— A „Baranyamegyei Méhészeti Egyesület“

folyó évi augusztus hó 22-én és 23-án országos jellegű méhészeti kongreszust rendez. Felhívjuk méhészeinket a kongreszuson való minél tömegesebb megjelenésre.

— Az automobilozás hatása az egészségre.

Az orvosok és egyéb tudományos férfiak már hosszabb idő óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az automobilozásnak milyen hatása van az egészségi állapotra. Legendre dr. francia orvos például pár hónap előtt egy hosszabb tanulmányban azt fejtegette, hogy az automobilozás határozottan előnyös hatású a testbőr rugékonyságára, a légzőszervekre, a vérkeringésre és az idegrendszerre is. Pár nap előtt Mouneyrat dr. ugyancsak francia orvos, a párisi tudományos akadémia egyik ülésén beszámolt az ő tanulmányairól és végeredményben szintén oda jutott, ahova Legendre kollégája, hogy az automobilozás nagyon jó hatással van a vérszegényekre és idegbetegekre. Állítását nagyon érdekes példákkal is bizonyította. Mouneyrat kora tavaszszal és nyár elején nagyon sok automobil kiránduláson vett részt csakis tanulmányozás céljából. Egyik másik kirándulás egy hétig is eltartott és az utasok óránként 40 kilométeres sebességgel naponta 100—120 kilométert tettek meg. Mauneyrat útközben arra a tapasztalatra jutott, hogy a vörös vérsejtecskék megsokasodnak. Egy egészséges embernél az elutazás napján egy köbmiliméternyi bőrfelületen 5,200.0000 vérpontot konstatált, amely szám az egy heti utazás után 6,700.000-re növekedett. Egy vérszegény embernél elutazáskor 4,530.000 vérsejtecskét számlált meg és az egy heti utazás után ez a mennyiség 5,300.000-re ugrott fel. Egy másik vérszegény utasnál 4,300.000- ről 5,600.000-re növekedett a vérsejtecskék száma. Az elsőnél a vérfestéktartalom 98 percentről 102 percentre növekedett, a másiknál 87 percentről 96 percentre, a harmadiknál 89 percentről 98 percentre. Ebből tehát kitűnik az, hogy az automobilozás okozta gyors levegöáramlat mellett a vérfestő anyag határozottan több lett. További vizsgálatok az emésztő szervek túlműködését is igazolják, ami utóbb különös nagy étvágyban nyilvánult meg. Érdekes az a tapasztalat is, hogy egy párnapos automobil-kirándulás felér egy hosszabb hegyvidéki tartózkodással. Megállapították ugyanis, hogy 1200—1800 méter magasságban a vérsejtecskék épp úgy megszaporodnak, mint a gyorsan robogó automobilon. Az egészséges emberek

jobban és tovább tudnak aludni, az idegbetegek, az álmatlanságban szenvedők pedig már az első nap után is gyorsabban alusznak el és az ut befejezése után az ő alvásuk is egészen normális lesz.

— Tüdőbetegek szanatóriuma Szatmár megyében. Pásztory Árkád a bikszádi Sz. Bazil rendház volt főnöke, a jótékonyságáról ismert emberbarát elhatározta, hogy meglevő vagyonának egy részéből a bikszádi gyógyfürdő közelében levő ferepi birtokán tüdővészes betegek számára egy szanatóriumot épít, a melynek minden kiadásáról gondoskodik s jövőre nézve annak további fenállását kellő módon biztosítja. Ezen humánus intézménynek az alapkő letétele julius hó 28-án ment végbe, nagy számú közönség jelenlétében. Maga a nemes alapitó, Pásztory Árkád áldotta meg és szentelte meg az épület alapkövét s egyidejűleg meghatóan imádkozott az egek Urához, hogy az emelendő épület a szerencsétlen tüdővészes betegek számára legyen annak idején gyógyuló hely. Az emelendő szanatóriumban a gyógykezelés teljesen ingyen lesz. Délben a nemes szivü férfiúnál gazdag teritékü lakoma volt, melyen részt vettek a bikszádi fürdő vendégei közül is igen sokan. Pásztory Árkád ezen nemesszivüsége magában hordja az elismerés és hála adóját.

— Halálos rúgás. Nyestye Ferenc 19 éves kocsis, ki Szatmáron Korcsmáros Imre Hajnal-utcai földmivesnél volt szolgálatban, julius 28-án az istállóban a lovakat etette, midőn azok közül az egyik, egy fiatal 3 éves csikó úgy megrugta, hogy eszméletlenül hozták ki az istállóból. A szerencsétlenül járt kocsis, bár rögtön orvosi kezelés alá került, mégis a kapott belső sérülések következtében másnap éjjel meghalt.

— Az erdők és a jégeső. Egy kiváló erdész megvizsgálta Európa különféle országainak a jégve- rési statisztikáját a tudományos intézetek megfigyeléseiből és sok régi biztosító társaság följegyzéseiből. Arra az eredményre jutott, hogy azon a vidéken, ahol sok az erdőség, gyakori a közönséges eső, de annál ritkább a jégeső. Szerinte a föld villamos feszültsége az erdős vidékeken csekélyebb, mint ott, ahonnan a fákat az erdőgazdálkodás kiirtotta. Ezeken a helyeken gyakran van jégeső, holott azelőtt az valóságos ritkaság volt. Viszont a beerdősitett vidékeken a jégeső a legritkább csapások közé tartozik. Mindezek szerint a jégeső ellen a legjobb védelem az erdőültetés. Ezek nemcsak megóvják a vidéket a jégverés ellen, hanem a rendes esőzést is elősegítik. Az alföldön, a gabona és szőlőtermőhelyeken ajánlatos a sürü ligetekkel való befásitás. A befásitásra r.em okvetlen az erdei fák szükségesek, sőt gazdasági tekintetben célszerűbb a gyümölcsös.

— Drágább lesz a gyufa. Manapság minden drágul, hogy már innen-onnan alig lehet megélni. Most egy olyan áru drágulásáról adnak hirt a lapok, amely épp oly nélkülözhetetlen, mint bármely élelmicikk és ez a gyufa. A gyufa, amelylyel eddig legfeljebb csak tréfából takarékoskodtunk, meg fog drágulni és 2 fillérről 4 fillérre emelik az árát. A gyárosok ugyanis, bár a nagymennyiségű rendelést alig bírják teljesíteni, még sem tudnak hasznot csinálni a gyufából, mert drágább a fa és nagyobb a munkabér is, mint eddig. Szóval az általános drágaság közepette a gyufa is haladni akar a korral.

— Betörés. Julius hó 30-án éjjel 11—12 óra között Szatmáron, a Papolczy-féle Deák-téri házban levő Grünfeld posztó- és Szőke Béla divatáru keres-