Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)
1907-08-16 / 33. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 16. mert, hogy a kongressuson résztvevő gazdasági egyesületek tekintélyes számban fognak csoportosulni e szervezetnek a vármegyei gazdasági egyesületek keretében leendő megoldása mellett, az ma már kétségtelen, tekintve, hogy nap-nap után mindig többen foglalnak állást a megyei rendszer mellett, igy legutóbb a Csongrád vármegyei Gazdasági Egyesület foglalt határozott álláspontot ilyértelemben. Mi már a mozgalom kezdetén rámutattunk arra a visszás állapotra, melyet a mezőgazdasági kamarák oly módoni létesítése teremtene, a mely a már létező s közmegelégedéssel működő vármegyei gazdasági egyesületeket úgy hatáskörüktől, mint függetlenségüktől megfosztaná, ha 4—5 vármegye külön hivatalos szervezetet kapna. De nemcsak erkölcsileg, de bizonyára anyagilag is jelentékenyen veszíteni fognak a kamarák mellett működő külön egyesületek, hisz a gazda a kamarai illeték mellett külön gazdasági egyleti tagdijat nem szívesen fog fizetni. De más részt a tervezett 4—5 vármegyére kiterjedő mezőgadasági kamarák szervezése esetén érvényre jut a „lokal patriotizmus“, mert hiszen az a vármegye lesz a kamara édes gyermeke, a melyben székhelye lesz; ha pedig figyelembe vesszük, hogy a gazdasági egyesületeknek területükön a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a méhészet, a baromfitenyésztés stb. terén előforduló összes mozzanatokat élénk figyelemmel kell kisérniök s a munkás mozgalmakat a helyes irányban terelniük, kétszeresen szükséges, a kisebb területen működő gazdasági egyesületek megerősítése, mert hiszen a nagy területen működő kamara, már a nagyobb távolság miatt sem képes a felsoroltaknak alapos megoldására. Éppen ezért most a midőn a kongressus állásfoglalásától függ, hogy milyen szervezeteknek állítsa be a földmivelésügyi minisztérium a létesítendő törvényjavaslatba a mezőgazdasági kamarákat, szükséges, hogy gazdáink erélyesen s határozottan lépjenek fel s tömörüljenek a már jótékonyan működő vármegyei gazdasági egyesületek meg- védelmezésére, s ne engedjék a szándékolt nagyobb területre kiterjedő mezőgazdasági kamarák létesítése által, ezeket gyengíteni ; hanem inkább hatáskörük kibővítése által, megerősíteni igyekezzenek. Tudjuk, eme felfogással szemben ma is ébren találjuk, az évek óta állhatatosan a nagykiterjedésü kamarák létesítése mellett küzdőket; azonban éppen ez adjon erőt nekünk is s vegyünk részt minél nagyobb számmal a kongreszuson, hallassuk szavunkat s szavazatunkkal mozdítsuk elő állásfoglalásunk diadalát. Kender és lentermelésünk érdekében. A kender és lenáztató telepek — az 1894. t.-c. 17. §-a, s annak végrehajtására vonatkozó utasítás szintén 17. §-a szerint, a hatóság által kijelölt helyeken és megállapított módozatok mellett — a községek által felállitandók — a járási mezőgazdasági bizottságoknak tehát oda kell törekedniük, hogy alkalmas helyeken mesterséges áztatók létesüljenek. Ez a törvény szerinti gondoskodás igen szép és üdvös de gyakorlatban nem elég, mert látjuk, hogy ezen törvény már 13 éves s községi áztató telepek a mi vidékünkön (talán egy-két község kivételével) általában ma sincsenek még, pedig arra a népnek feltétlen sőt mondhatom el mellőzhetlen szüksége van, mert a kenderből telik nemcsak a nyári egész öltözéke, hanem a háznál szükséges ruhanemüeknek nagyobb része, s a női nemnek házi ipari egyedüli foglalkozása, (lévén a többi házi iparok valamennyié folyton csak tárgyalva, kivitetlen s papíron szépen megörökítve). Ezért a nép feláldozza földjének legjobb részét, bele veti a drága magot, reá fordítja a sok munkát, s utoljára kénytelenségből beáztatja tiltott helyekre. Istenben bízva, hogy azt még vissza kapja, s a bírságoktól megoltalmazza. Sok esetben a kender a csendőrség vagy községi elöljárók által félig áztatva kihányattatik s mint ilyen haszonvehetlen megseminisittetik, s a tulajdonos által még eltagadtatik. Sok esetben a tulajdonosa kipuhatolva még ráadásul meg is biintettetik. Végtére a nép legtöbb esetben mégis kender nélkül marad s kénytelen a szösz, vagy kész fonal beszerzésére a szegedi fonó gyárhoz fordulni. Egyszóval, mintha a kender termelés elleni ellenszenv, mesterségesen lenne előkészítve s a kész áru beszerzésének kényszerítésére irányulna Pedig a földmivelésügyi miniszter ur 15818/907. sz. köriratában épen a kender termelés pártolását láthatjuk, s a különös viszonyaink megváltoztatását csak úgy remélhetjük ha magas figyelmét arra felhívjuk. Ezért szükségesnek tartanám, ha egy szakértő Minin gazdaságban stfipözMeiln nzl|825l(ÄÄÄ»iÄ: gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatraánaegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztító gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
