Gazdák Lapja, 1907. augusztus (6. évfolyam, 31–35. szám)

1907-08-16 / 33. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA augusztus 16. mert, hogy a kongressuson résztvevő gazda­sági egyesületek tekintélyes számban fog­nak csoportosulni e szervezetnek a várme­gyei gazdasági egyesületek keretében leendő megoldása mellett, az ma már kétségtelen, te­kintve, hogy nap-nap után mindig többen fog­lalnak állást a megyei rendszer mellett, igy legutóbb a Csongrád vármegyei Gazdasági Egye­sület foglalt határozott álláspontot ilyértelemben. Mi már a mozgalom kezdetén rámutat­tunk arra a visszás állapotra, melyet a me­zőgazdasági kamarák oly módoni létesítése teremtene, a mely a már létező s közmegelé­gedéssel működő vármegyei gazdasági egye­sületeket úgy hatáskörüktől, mint függetlensé­güktől megfosztaná, ha 4—5 vármegye külön hivatalos szervezetet kapna. De nemcsak er­kölcsileg, de bizonyára anyagilag is jelentéke­nyen veszíteni fognak a kamarák mellett mű­ködő külön egyesületek, hisz a gazda a kama­rai illeték mellett külön gazdasági egyleti tagdi­jat nem szívesen fog fizetni. De más részt a tervezett 4—5 vármegyére kiterjedő mezőgadasági kamarák szervezése esetén érvényre jut a „lokal patriotizmus“, mert hiszen az a vármegye lesz a kamara édes gyermeke, a melyben székhelye lesz; ha pe­dig figyelembe vesszük, hogy a gazdasági egyesületeknek területükön a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a méhészet, a baromfitenyésztés stb. terén előforduló összes mozzanatokat élénk figyelemmel kell kisérniök s a munkás mozgal­makat a helyes irányban terelniük, kétszeresen szükséges, a kisebb területen működő gazda­sági egyesületek megerősítése, mert hiszen a nagy területen működő kamara, már a nagyobb távolság miatt sem képes a felsoroltaknak ala­pos megoldására. Éppen ezért most a midőn a kongressus állásfoglalásától függ, hogy milyen szerveze­teknek állítsa be a földmivelésügyi minisz­térium a létesítendő törvényjavaslatba a mezőgazdasági kamarákat, szükséges, hogy gazdáink erélyesen s határozottan lépjenek fel s tömörüljenek a már jótékonyan mű­ködő vármegyei gazdasági egyesületek meg- védelmezésére, s ne engedjék a szándékolt nagyobb területre kiterjedő mezőgazdasági ka­marák létesítése által, ezeket gyengíteni ; ha­nem inkább hatáskörük kibővítése által, meg­erősíteni igyekezzenek. Tudjuk, eme felfogással szemben ma is ébren találjuk, az évek óta állhatatosan a nagykiterjedésü kamarák létesítése mellett küz­dőket; azonban éppen ez adjon erőt nekünk is s vegyünk részt minél nagyobb számmal a kongreszuson, hallassuk szavunkat s szava­zatunkkal mozdítsuk elő állásfoglalásunk diadalát. Kender és lentermelésünk ér­dekében. A kender és lenáztató telepek — az 1894. t.-c. 17. §-a, s annak végrehajtására vonatkozó utasítás szintén 17. §-a szerint, a hatóság által kijelölt helye­ken és megállapított módozatok mellett — a községek által felállitandók — a járási mezőgazdasági bizottsá­goknak tehát oda kell törekedniük, hogy alkalmas he­lyeken mesterséges áztatók létesüljenek. Ez a törvény szerinti gondoskodás igen szép és üdvös de gyakorlatban nem elég, mert látjuk, hogy ezen törvény már 13 éves s községi áztató telepek a mi vidékünkön (talán egy-két község kivételével) általában ma sincsenek még, pedig arra a népnek feltétlen sőt mondhatom el mellőzhetlen szüksége van, mert a kenderből telik nemcsak a nyári egész öltözéke, hanem a háznál szükséges ruhanemüeknek nagyobb része, s a női nemnek házi ipari egyedüli foglalkozása, (lévén a többi házi iparok valamennyié folyton csak tárgyalva, kivitetlen s papíron szépen megörökítve). Ezért a nép feláldozza földjének legjobb részét, bele veti a drága magot, reá fordítja a sok munkát, s utoljára kénytelenségből beáztatja tiltott helyekre. Istenben bízva, hogy azt még vissza kapja, s a bír­ságoktól megoltalmazza. Sok esetben a kender a csendőrség vagy köz­ségi elöljárók által félig áztatva kihányattatik s mint ilyen haszonvehetlen megseminisittetik, s a tulajdonos által még eltagadtatik. Sok esetben a tulajdonosa kipuhatolva még ráadásul meg is biintettetik. Végtére a nép legtöbb esetben mégis kender nélkül marad s kénytelen a szösz, vagy kész fonal beszerzésére a szegedi fonó gyárhoz fordulni. Egyszóval, mintha a kender termelés elleni ellen­szenv, mesterségesen lenne előkészítve s a kész áru beszerzésének kényszerítésére irányulna Pedig a földmivelésügyi miniszter ur 15818/907. sz. köriratában épen a kender termelés pártolását lát­hatjuk, s a különös viszonyaink megváltoztatását csak úgy remélhetjük ha magas figyelmét arra felhívjuk. Ezért szükségesnek tartanám, ha egy szakértő Minin gazdaságban stfipözMeiln nzl|825l(ÄÄÄ»iÄ: gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatraánaegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztító gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—48 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents