Gazdák Lapja, 1907. július (6. évfolyam, 27–30. szám)

1907-07-05 / 27. szám

4-ik oldal.

GAZDÁK LAPJA

julius 5.

külön meghatározott végrehajtási intézkedéseken kívül, a munkabiztositó pénztárak felügyeletével és ellenőrzésével, meg a jnunkásbiztositási középpont vezetésével járó tennivalókat fogja teljesíteni. Az uj törvény e hó 1-én életbe lépett.

— Ujj postaügynökség. A nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság közhírré teszi, hogy Szatmár vármegye Tyúkod községben, „Tyúkod“ elnevezéssel 1907. évi julius hó 1-én postai ügynökség lép életbe.

— Kimutatás a Szatmárvármegyei takarék- pénztár részvénytársaság termény és áruraktár raktáraiban 1907. évi julius hó 1-én készletben levő termény mennyiségekről. Búza 11260, Rozs 4523, Árpa 27, Zab 3220, Tengeri 8890, Gyapjú és Rizskása síb. 620. Összes készlet 28540 mázsa.

— Az arató-munka biztosítása. A szociális- ták féktelen izgatása dacára is alapos a kilátás, hogy az idei aratás csöndes lesz és mi sem fogja zavarni a mezőgazdasági munkálatokat. Az arató-munka biztosítása érdekében különben, a földmivelési miniszter jelentékeny számú tartalék munkás-csapatot tart készletben, amelyből azonban csak azok a birtokosok kaphatnak kisegítő munkásokat, akiknek az 1896. évi II. törvénycikk szerint szabályszerűen szerződött munkásai, a szerződés teljesítését megtagadták és a szerződés teljesítése, hatósági eljárással sem volt biztosítható. A tartalék-munkások átengedésének módozatairól a járási főszolgabirák és a polgármesterek adnak felvilágosítást, a munkás nélkül maradt gazdáknak. A földmivelési miniszter megbízásából Miskolczi János erdőmester, a hegyvidéki kirendeltség vezetője három hét óta gyűjti Máramaros megyében a munkásokat, akiket Mezőhegyesre és Bábolnára szállítanak tartalékul az esetleges arató-sztrájk esetére. Többnyire orosz és rutén munkásokat szedtek össze. Ma estig körülbelül 6500 munkás érkezett Márainarosszigetre. Az állomás környékét égészen ellepik a munkások, akik hangos muzsikaszó mellett mulatva várják a vonatot, amely elszálitja őket. A szociáldemokraták este a munkások közé vegyültek s orosz és olasz nyelvű füzeteket osztogattak. A füzet felhívja a munkásokat, hogy ne menjenek tovább, hanem térjenek vissza falujukba. Agitációjuknak azonban nincsen eredménye. Az éjjel megkezdik Máramarosszigetről a munkások elszállítását. Számuk útközben jelentékenyen emelkedni fog. Útközben ugyanis még 1500 ungvári és 2000 beregszászi munkás csatlakozik hozzájuk.

— A gyümölcsösök jövedelmezősége. A hazai gyümölcstermelőknek egyik igen nagy hibája, hogy egy-egy gyümölcsösben száz meg száz faj gyümölcsöt termelnek. Magától értetődik, hogy a termelésnek e rendszere mellett nagy jövelmet elérni nem lehet, mert egy-egy fajból kevés termelhetvén, az összekevert különféle fajú gyümölcsöt, a kereskedő nem szívesen veszi meg, még akkor sem, ha az igazán elsőrendű minőségű, mert azok, fajszerinti elkülönítése neki költséget okoz s mert nem lévén egyféléből nagy készlete, vévőit nem bírja állandóan egy már megkedvelt fajtából kiszolgálni s mert egy és ugyanazon gyümölcsfélének több termelőtől és több vidékről való összegyűjtése nagy nehézséggel jár. A gyümölcs- termelés terén létező eme visszás állapot megszüntetését célozza, a földmivelésügyi miniszternek az a rendeleté, melyet a törvényhatóságokhoz intézett s amelyben felhívja őket, hogy a mezőgazdasági bizottság utján a kevésbbé értékes gyümölcsfajtákat a termelésből vonják ki és kevesebb fajtában állapodjanak meg, különösen olyanokban, melyek az illető vidéken

bőven teremnek és kedvezően értékesíthetők. Ha megtörténik a megállapodás a termelendő fajra és iparkodnak termelőink mindazokat a szabályokat betartani, amelyek a termelés kérdését, jelesül: a gyümölcsfák ültetési módját, ápolását, az istálló- és különböző műtrágyák alkalmazásának mikéntjét stb. hasonló dolgokat érintik, úgy meg vagyunk győződve, hogy gyümölcseinkből millió és millió koronát érő mennyiség fog a külföldre vándorolni.

— Kecskemét a kisgazdákért. Kecskemét városa már többször adta jelét helyes gazdasági és szociálpolitikai érzékének. Erről tanúskodik legutóbbi határozata is, mely szerint a híres bugaci pusztából ezer holdnál többet parcellázni fog és a kisgazdáknak adja bérbe. Elhatározta egyúttal, hogy a gazdasági munkások segitöalapjának, nagyobb összeget adományoz.

— Mezei dűlő utak kijelölése. A gazdák az iránt folyamodtak a tanácshoz, hogy a mezőkön a dűlő utakat jelöltesse ki. A tanácsnak azonban erre nincsen fedezete: ennélfogva a kapitányi hivatal utján felhivatja a kertgazdákaí azon célból, hogy hajlandók-e a tanács által az ő költségükre felveendő magán mérnökkel, az utakat a kataszteri térkép alapján kiméretni ? Ez esetben a tanács, a maga részéről a munkálathoz a tanácsjegyzőt fogja kiküldeni.

— Sárköz. Figyelmeztetjük a nagyközönséget, hogy ezen községnek neve a postai forgalomban többé nem Sárközujlak, hanem egyszerűen Sárköz, így rendelkezett legközelebb a belügyminiszter.

— Kártérítés a bojkottért. Bennünket is közelről érdekel a budapesti kir. törvényszék fellebbező tanácsának egy határozata, a mely hivatva van, a szocialisták túlkapásának elejét venni. Nálunk is tapasztalható ugyanis, hogy a sztrájkolok dolgozni kívánó társaikat munkájukban gátolják, sőt a munkaadók megfélemlítésével a sztrájktörőt el is bocsáttatják. Hasonló eset történt Budapesten is, a mikor Csiszár János kávéházi alkalmazottat a gazdája a szervezett munkások kívánságára elbocsátotta. Csiszár másutt sem kapott állást, mert az elvtársak azt lehetetlenné tették. Ä sokat zaklatott ember végre a bírósághoz fordult, a mely teljes kártérítést ítélt meg a szervezett munkások és azok szakegyesülete eilen. Ez az ítélet sokakat godolkodóba fog ejteni, mielőtt az ököljogra támaszkodva, maga-magának szolgáltatna igazságot.

— A földmives katonák aratási szabadságolása. A magyar képviselők már a delegációkban sürgették, hogy aratás idejére azokat a katonákat, akik földmiveléssel foglalkoznak különben, szabadságolják. Mint egy kőnyomatos jelenti, a hadügyminiszter kisérletképen két hadtest területén megengedte, hogy a fegyverszünetelés ideje úgy állapitassék meg, hogy a legfontosabb aratási munka idejével összeessék. A temesvári és a lembergi hadtestparancsnoksághoz tartozó ezredeknél mindazok kaphatnak két heti szabadságot, akik saját, vagy hozzátartozóik földjén akarnak aratómunkát végezni. E szabadságidő julius közepétől julius végéig terjedhet. A hadügymi- niszteri rendelet azonban határozottan megtiltja, hogy a szabadságolt legénység ez idő alatt idegen gazdáknál bérfizetés ellenében szerződésszerű munkát végezzen. A hadtestparancsnokságnál most folyik a munka a földmiveléssel foglalkozó legények tömeges szabadságolására.

— Csemegeszőlő-termelésünk fellendítése.

Szőlőexportunk az utolsó években csökkent és a ki-