Gazdák Lapja, 1907. június (6. évfolyam, 23–26. szám)

1907-06-07 / 23. szám

4-ik oldal.

junius 7.

GAZDÁK LAPJA

az áru csomagolásának alapos elsajátítása céljából egy szakcsomagolónak rövid időre való kiküldetéséért hozzá fordulni.

Mindennemű csomagoló anyagok (kosár, láda, zsineg, papír, fagyapot stb.) legolcsóbb beszerzéséről készséggel gondoskodik.

Az élelmicikkeknek Ausztria és a külföld számottevő piacain jegyzett nagybani árait, az üzletviszonyokra vonatkozó általános észleleteket, közérdekű közleményeket hetenként összefoglalja és „Üzleti tudósítás“ cim alatt üzletfeleinek díjtalanul megküldi.

A külállamokba való kivitelnél xenálió vámtételekre és a vámkezelésre, továbbá az egészségügyi előírásokra vonatkozó mindennemű felvilágosítással szolgál.

A kiviteli kereskedőknek figyelmébe ajánlja, hogy fiókjai díjtalanul közbenjárnak oly differenciák kiegyenlítésénél vagy esetleges felszólamlások jogosultságának megállapításánál, melyek a fiókok székhelyén lakó valamely szakmabeli céggel felmerülnek.

Fiókjai ellátják a székhelyükön fizetendő számlák és utalyányok incassóját.

Fiókjai cimére feladott áruküldemények feladási okmányai ellenében kívánatra már a feladás napján az áru értékének 60—80%-át kamatmentesen előlegezi.

Utánvéteket csekély jutalék ellenében leszámítol.

Szakavatott, törekvő termelőknek és kiviteli kereskedőknek előnyös feltételek me lett hitelt nyújt és azokat más tekintetben is készséggel támogatja.

IV. Határügynökségek.

A földmivelésügyi kormány felhívására az osztrák-magyar vámhatárnak a kivitel szempontjából tekintetbe jövő állomásain ügynökségeket létesített, melyek kívánatra a Magyarországból származó élelmiszerküldeményeknek a határállomásokról való azonnali továbbításáról, a határon való elvámolásra utalt élelmicikkek vámkezelésének akadálytalan és gyors lebonyolításáról, élő baromfinak a határon való etetéséről és itatásáról stb. gondoskodnak.

Határügynökségei szolgálatait üzletfelei díjtalanul vehetik igénybe.

Az esetleges megbízásokat mindenkor a központi iroda utján szíveskedjék feladni.

Határügynökségeket eddig a következő helyeken állított fel: Bodenbach, Éger, Granica, Halbstadt, Lindau, Oderberg, Passau, Salzburg, Simbach, Tetschen.

Hasznos tudnivalók.

— Folyékony pecséttisztitó szappan. Mosószappant vakarjuk meg késsel s tegyük a szappan forgácsot palackba, melyre szalmiákszeszt öntünk. A bedugaszolt palackot rázzuk meg jól és hagyjuk áilani. Ha a szappan feloldódott, a keveréket újra felhígítjuk szalmiakszeszszel. Pecséteket e folyadékkal jól ki lehet mosni a ruhából s ha a mosás után a ruhát langyos vízben kiöblítettük, a pecsétek nem térnek vissza.

— A beiszapolt széna feltakarmányozása.

Gyakran előfordul az, hogy a rét közvetlenül a kaszálás előtt iszapos vízzel elárasztatik, vagy pedig akkor önti el a viz, amikor az rendeken fekszik. Máskor meg a renden fekvő szénát olyan erős zápor éri, hogy az, iszapos sáros lesz. Az ilyen szénát az állat nem fogyasztja szívesen, de másrészt könnyen betegséget is okozhat. Ha a széna csak kissé sáros, de különben jó és száraz illata van, ez esetben legcélszerűbb eljárás lesz az, ha a szénát villával jól átforgatjuk és összerázzuk, mikor is a por nagyrésze el- távolittatik. Ha azonban a széna nagyon sáros, és az említett módon az iszaptól megtisztítani nem lehet, szükséges lesz azt cséplőgépen átbocsátani. E célra azonban nem szabad a cséplőgépet verőléces dobbal felszerelni, hanem csak szeges dobbal és kosárral, azonkívül a gépnek gyorsan kell járni. Igaz ugyan, hogy az értékes levelek nagy része igy is letöredezik, de ez sokkal kisebb kár, mintha az iszapos szénát feletetnők. Az ilyen szénát azonban nem szabad tenyész- és növendékállatokkal etetni, sem pedig juhokkal, hanem csak a hízókkal és jármosökrökkel. Ha az iszapos sáros széna még romlott is, akkor ez a tisztítási mód se lesz elégséges. Az iszapos és rosz- szagu szénát szintén meg kell tisztítani az iszaptól az említett módon, de azonkívül vagy fülleszteni, vagy gőzölni kell és csak azután szabad feletetnünk, de csakis hízókkal vagy jármosökrökkel. Dr. Damman tanár felemlíti, hogy az ő tapasztalata szerint lovakkal bátran etethető az iszapos széna úgy is, ha azt felszecskázva csak pár óráig is hideg vízben áztatjuk. A megszecskázott és beáztatott iszapos széna a lovaknál sem légzési zavarokat, sem köhögést nem idéz elő. Iszapos, sáros szalmával éppen úgy kell bánni, ha azt fel akarják takarmányozni, mint az iszapos szénával.

Hírek.

— Rapaics államtitkár halála. A magyar köz- tisztviselői kart érzékeny veszteség érte Rapaics Radó halálával. Rapaics, bár a gazdák közérdekű és társadalmi mozgalmaiban nem vett részt, mégis oly magas polcra emelkedett a földmivelésügyi közigazgatásban, hogy államtitkár lett. Mindamellett szűk hivatali körében kifejtett tevékenységét el kell ismerni s e részben mi is csatlakozunk azokhoz, akik részvéttel állják körül koporsóját. Tehetségével és szorgalmával gyorsan emelkedett, úgy hogy mikor 1889-ben a vízügyek ellátását az akkor újonnan szervezett földmivelésügyi minisztériumba osztották be, már mint miniszteri tanácsos lépett át az ügyág élén a földmivelésügyi minisztérium tisztikarába. Teljes közszolgálatát a vízügyi igazgatás terén töltötte el, mely ügyek fővezetését már akkor is ellátta, amikor 1904. szeptember 24-én a földmivelésügyi minisztérium államtitkárává neveztetett ki. Vízügyi igazgatásunk minden izében magyar és a külföld részéről is teljes elismerésre méltatott berendezése, Rapaics fáradhatatlan munkájának eredménye, aki mint adminisztratív vezetője, az utóbbi évtizedekben végzett összes nagyszabású állami vizimun- kálatok irányitója volt. Nem kevesebb érdemeket szerzett az árvízi védekezés körül; igy különösen az 1881. évi csongrádi nagy árvizveszedelemnél energiájával és szaktudásával sikerült Csongrád városát a katasztrófától megmentenie; az utóbbi években pedig lankadatlan buzgalommal látta el a minisztériumban szervezett országos árvízvédelem középponti vezetését. A tiszti törvény (1884. évi XIV. törvénycikk) az ő munkája és tevékeny része volt a tiszavölgyi társulat középponti bizottságának működésében.

— Mély gyász érte Pethő György uradalmi jószágigazgatót, a Szamármegyei Gazdasági Egyesület tevékeny igazgatóválasztmányi tagját, nejének, feltorjai Pethő Györgyné, született Mika Klára f. évi junius hó 2-ik napján, boldog házasságának 22-ik, életének