Gazdák Lapja, 1907. május (6. évfolyam, 18–22. szám)
1907-05-03 / 18. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA május 3. 3. Elnök bejelentése az egyes szövetkezeteknél tett látogatása eredményéről. 4. Az 1906. évi számadások bemutatása; ezzel kapcsolatosan annak megvizsgálása céljából kiküldendő bizottsági tagok megválasztása. 5. A folyó évi közgyűlés ideje és helyének kitűzése,valamint tárgysorozatának megállapítása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. Pillantás a cselédtörvény tervezetbe. Hol volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy csoda doktor, aki feltette magába, hogy ő igen bölcs férfiú s mindenféle nyavalyát meg tud az ő kenőcsével gyógyítani. Amikor pedig látta, hogy kenőcse többet árt, mint használ: nem a kenőcs rosszaságát ismerte el, hanem azt mondotta, hogy a kenőcs kitűnő, azonban az emberi szervezetben van a hiba, tehát ezt kell a kenőcs hatásához át alakítani. És miután ez eszme nagyobb volt az embereknél, bizarsága mellett pedig elég korszerűnek tűnt fel: a mesternek akadnak tanítványai, kik azon meggyőződésben ringatják magukat, hogy egytől-egyig hivatott apostolai a szociális kérdések megoldására vezető elveknek s e kérdéseknek az ő elveiknek megfelelőleg kell átalakulni csupán azért, hogy az ő elveik jótékony hatásúak lehessenek. Gondolnak tehát merészet és nagyot s gondolatukat siettek a „Cselédtörvény“ címén a közönség közé juttatni, hogy még ott is tönkre tegye ez az eddigi jó viszonyt, ahol az eddig — bár laza kötelékkel — de valahogy még is fent állott. Magyarországon a cseléd kérdést nem annak a valótlanul sanyarúnak jelzett helyzete vetette fel, hanem a Weltner és egyéb Jakabok izgatásai, a népszerűség utáni hajhászat, a prog- rammbeszédek mézes madzagai, a monarchia elveivel össze nem egyeztethető demokrácia folytonos éneklése, a vallás, a közerkölcsiség ijesztő hanyatlása s az ezzel járó iszákosság megdöbbentő terjedése, a tekintély megtagadása s ennek folytán az emberi méltóság lerántása és sok egyéb erkölcsi és leginkább más, a jelenkorban látott, tudott és még is meg nem nevezhető okok, végre a gescheftelés ezerféle szabad és tiltott módjai hozták létre! Ha tehát itt gyógyítás kell, az orvosság ne a tengődő gazdát sújtsa holmi tetszelgő „humánus intézkedés“ jelszavak alatt, hanem a gyógyszer legyen olyan, amely először magát a rákfenét a szó szoros értelmében kiirtsa s igy az igatást lehetetlenné tegye s másodszor, mely magát a magyar gazdaközönséget gyógyítsa és erősbitse, mert csak természetes dolog, hogy a mikor a gazda dolga jól megy, annak következményei a munkatársat, a cselédet is jótékonyan befolyásolja. Ahol jó a viszony a gazda és cselédjei között, oda nem kell humánus intézkedés, ahol pedig a viszony rossz, oda ugyan hiába hoznak bármiféle hangzatos bölcs törvényt, mert annak üdvös foga- ; natja soha sem lészen. Ezer esztendeig volt itt földes ur és cseléd s mindig megvoltak békességben, mert a viszonynak családias jellege volt, egymást megbecsülték s a cseléd elismerte ura fölényét és kenyéradóját s önkéntes tisztelettel adózott a felsőbbség iránt; de hát persze ez a demokráciának nem tetszik, mert az sem urat, se szolgát nem ismer, s ha e mellett tekintetbe vesz- szük, hogy nálunk számtalan oly egyénből lett ur, aki az soha sem volt, továbbá tudjuk azt, hogy a hangoztatott demokrácia dacára Magyar- országon mindenki ur akar lenni, parancsolni mindenki szeret, de engedelmeskedni senki sem, akkor nem csodálkozhatunk azon, ha a világ fenekestül felfordul. Elvitázhatlan tény, hogy „minél több a törvény, annál kevesebb a szabadság". Mert törvény mindig csakis a közszabadság rovására alkottatik! Sőt e mellett a cselédtörvény tervezetnek még azon szerencsétlen oldala is van, hogy humanizmust akar megteremteni. De váljon nem téves felfogás ez? Hiszen humanizmust, avagy philantropiát éppen úgy nem lehet se törvénnyel, se szabállyal kényszeríteni, mint akár a becsülést, vagy a szeretetet! Ezt a vallás, erkölcs s az e nevelésből kifolyó szív és érzelem, nemesség képes létrehozni, de nem az, ha az önfentartással küzdő szerencsétlen gazdát agyon terheljük, részére csupán kötelességeket, a cseléd részére pedig csupán jogokat statuálunk, a függő viszonyt pedig teljesen illuzo- riussá tesszük! E törvénytervezet nem hogy javít a helyMinden gazdaságban ndlKiilizhetctlen esz^SzöK 5«*3^iSl4r-r«täSr. uSt* gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmárraegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden áilami aranyéremmel kitüntetve. 52—39 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
