Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-26 / 17. szám
április 26. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. lében működő munkásügyi bizottságot, melynek feladata, hogy az egyes járási gazdakörzetek segítségével a munkabér túlkapásokat ellensúlyozva, a viszonyokat a rendes mederbe terelje. Az erre vonatkozó jelentések az egyes gazdakörzetek elnökeitől újból beérkeztek s ezek nyomán tiszta képet kaphatunk a vármegyénkben uralkodó munkás viszonyokról. Bér. Kovács Miklós urnaka szatmári járásról leadott értesítéséből megnyugvással látjuk, hogy ebben a járásban az izgatások megszűntek s igy a munkás viszonyok rendezettek s az évi munkálatokat helybeli munkások vállalták. Cseléd, munkás, vagy napszámos hiány nincsen. A bérviszonyok eléggé kielégítők. A csenged járásból Szuhányi Ferencz ur jelentése oszlatja el aggályainkat. A nagy és kisbirtokosok aratási munkálataira a helyi munkások vállalkoztak, de ezek is csak harmados tengeri föld és kedvezményes fükaszálási munkák biztosítása mellett. Ezt az aránylag normális helyzetet azonban az amerikai kivándorlás okozta munkás és napszámos hiány devalválja s ennek következtében a környékbeli gazdák munkás importra fognak szorulni. A napszámbérek ez idősze- rint: 90 fillér és 1 korona. Jóval kedvezőtlenebb kép tárul elénk a nagymaj- tény—gilvácsi körzet munkás viszonyairól, Kese Elek ur jelentéséből. Ebből kitűnik, hogy a gazdasági cselédék fizetése 10—15°/0-al emelkedett s e mellett is élénk cselédhiány érezhető. A napszám ezidőszerint 1 K 40 fillér — 2 korona. A hat havi nyári munkára szükséges munkások hiánya erősen érezhető s annak pótlása nagy nehézségekbe fog ütközni. Az uradalmi földmunkások m3-kint 24—28—30 fillér egységárban dolgoznak. Ebbéli szükséglet körülbelül 70—80 ember. Az Érendréd—dengelegi körzetből Szintay Kálmán ur vázolja jelentésében az állapotokat. A környék lakossága erősen hajlik az izgatók szavára s ennek következtében szervezetbe tömörültek. Az aratási szerződések jó részt még nincsenek megkötve s valószínű, hogy idegen, galíciai munkásokkal fog a munkáltatás megtörténni. Ez irányban már lépések is történtek. Eddig már 23 galíciai havi munkást rendeltek a községbe s ha a viszonyok nem változnak, a jövőben csakis havi vándor munkásokkal fogják a helyzetet nivellálni. Néhány szó a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület baromfi termékek értékesítési tervéhez. Minden reális üzletnek számítás az alapja. Ugyebár a cél az, hogy a tojást a fogyasztási szövetkezet minél jobban, minél kevesebb költséggel értékesíthesse ; ha tehát ezen gazdasági ágnál egy külön üzletvezetőt is kíván a szövetkezet alkalmazni, amit én részemről az esetben látnék csak indokoltnak, ha az üzlet jövedelme, annak tartását már eleve biztosítaná, illetve megbirná a tagok hátránya nélkül különben nem ; ez okból először is tisztába kell jönni, mibe kerül ez egy évben, továbbá minő befektetési tőkét igényel ez a berendezés, az üzlet fentartása egy évre ezen üzlet ágánál mibe kerül, mi várható ezzel szemben biztos jövedelem. A számítás alapjául tehát először is a körülbelüli bevételt kell ismernünk, mert ép az évi kiadási költségek nagysága okozta azt a magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezeténél itt a központi vásárcsarnokban is, hogy megbukott vállalatával, mert oly nagy és drága személyzet és a jövedelmet felemésztő apparátussal dolgozott, milyennel a magán üzlet nem dolgozik s mig a szövetkezet az üzletet vesztességgel zárta, addig a vásárcsarnokot ellátó hatósági közvetítő magán cégek a magyar termelők rovására, az üzleti konjunktúrák kedvező kihasználása mellett, busás hasznot húztak; a fogyasztási szövetkezet pedig a beküldőknek sem fizetett becsületes árt, oly nagy levonásokat eszközölt, hogy ez okból a termelők már nem is küldtek neki árut be, e nagy levonás mellett magának sem volt belőle haszna, mert a régié felemésztette, azt a nagy levonást, sőt még ez se volt elég a kiadásai fedezésére. Mindenek előtt kérem tehát a fiók telepekkel megállapittatni a következőket: 1. Hány tyuk van körülbelül a tagoknál, kiktől a tojás termelés beszolgáltatását remélhetik? Minthogy pedig ebből az illetők maguk is egy részt keltésre, másrészt házi használatra felhasználnak és ott helyben is értékesíteni fognak, tekintve az ellenőrizetlen parlagi tyúkok tojó képességét, átlag tehát egy tyuk után legfölebb 40 darab tojás beszolgáltatást szabad alapul venni; ha az átlag tartott tojó tyúkok számát tehát ismerjük, tudjuk, hogy mily meny- nyiségü tojást kell értékesítenünk. 2. Mi a cél? Tojás termelés tisztán, vagy hús termelés is, mert ha tojás termelés csak a cél, akkor dániai mintához hasonlóan kell a tenyésztőnek is berendezkedni és pedig oly fajta tyúkok tenyésztése által, melyek a klimatikus viszonyoknak nálunk legjobban megfelelnek és az egyöntetű tojás termelést biztosítják s különösen akkor tojnak, midőn a tojás legértékesebb. Gyakorlati tapasztalati tény, hogy a kisebb fajta tyúkok miután a testük és tollruházatuk fentar- tására nem igényelnek annyi táperőt és hőfokot, mint a nagy hús tyúkok, ezért több ezek között a jó tojó, mint a nagy hús tyúkok között, az azonban, mint már egy cikkemben egy Ízben megírtam, nem fajta tulajdonság, mert a kis fajta tyúkok között ép úgy lehetnek rósz tojók, mint a nagy hús tyúkoknál, mert ez a tojás pete-fészek alakulásában rejlik; ezt a tényt igazolják a mi parlagi tyúkjaink is, továbbá az olasz és minorka fajta tyúkok is; ezen két faj tenyésztését azonban nálunk nagy tarajuk miatt, mely könnyen elfagy a hideg éghajlat alatt nem tartom előnyösnek, bár a németek és amerikaiak különösen az olaszt, a tojás termelés és ipari tízemü baromfi termelés miatt favorizálják ; én azonban az olasz tyúkot kotlási hajlamának hiánya és rostos húsa miatt sem tartom célszerűnek ; nálunk meg a keltető géppel való keltetés és nevelés jobban el nem terjed, s igy ez a fajta csak iparszerü baromfi tenyésztésnél válik be, nálunk is hasznot hozóvá. MUHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító r~— TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy- enyészetek. (Művelési terület 94 hold)---------- VILÁGKIVITEL! ------------AL EGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésre tők, de ebben felülmúlhatatlan) , , . . , ,. « _r -1 (Mühle fái többször átültettek, jól iskolázottak, A legnemesebb gyümölcs- disz es sorfák mindenütt jói és biztosan gyarapodnak.) ,. ... . (Mühle tülevelei mind télállók, disz és kuszőAlegszebbfenyofelek, díszcserjék, rózsák cserjéi valamint rózsái a létező ieBszeb ek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei diilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatva. . ... r~jr ■ __.i — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen Du sán illusztrált főárjegyzék és uérmentve megküldetik. 450 25—22
