Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)
1907-04-19 / 16. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA április 19. lámái megindultak, amely hullámok még ma is folyton gyűrűket vernek gazdasági önállóságunk felé. Kijelentette az államtitkár, hogy a mai kormány mindent elkövet, hogy az ország gazdasági önállósága tényleg meg legyen. Nem eszményi vámsorompóról van szó, hanem tényleges vámsorompóról; nem az ideálról, hanem már valóságról. Az eszmény az ideál, a valóság az élet. Ezt az életet akarja megteremteni a jelenlegi kormány arra az időre, midőn Magyarország, gazdasági sorsának intézésére, ismét szabad kézzel rendelkezik. Szterényi beszédének egyik legérdekesebb része volt, midőn a mezőgazdasági és ipari érdekek összhangba hozásáról beszélt. Jól mondotta, hogy a mezőgazdaság a termelő ellem, de az a fogyasztó alap is, mely ipart támogathat és fejleszthet és amelyre egész iparfejlesztésünket építeni kell. Azokban a tárgyalásokban, melyek most lefolytak, ezekre az érdekekre figyelemmel kell lenni s nem szabad szem elől eltéveszteni; nekünk össze kell kapcsolni Magyarország mezőgazdasági érdekeit, ipari érdekeivel s csak ezen a méltányos alapon elégíthetjük ki tényleg az ország igényeit abban a mértékben, mint azt kielégíteni gazdasági viszonyaink érdekében szükséges. Ehhez a két érdekhez fűződik hozzá a harmadik tényező s ez a magyar kereskedelem, mely mezőgazdaságot és ipart egyaránt a leghathatósabban tud fejleszteni. Ha tehát összefog a magyar mezőgazda, az iparos, a kereskedő és negyediknek hozzájuk csatlakozik a nagy magyar társadalom, akkor Magyar- ország hatalmas lesz, gazdag és megelégedett! A „Magyar Minimax“ nevű tűzoltó készülékről. Mindinkább közeledünk ahhoz az időhöz, mikor az emberiség az egész természet felett átveszi uralmát. Ez a törekvés, mely ezelőtt az emberiségnek csak ösztönszerü megnyilvánulása volt, ma már a technikai fejlettség igen magas fokán, a mindent lenyűgözni akaró öntudat útjára tért. Az emberi elme előretörő hódításai eddig csak az elemi erők béklyóba verését nem tudta elvégezni. De már az ezek ellenni hadjáratra is ki van az ut jelölve. A jég, tűz- és viz azelőtti borzasztó csapásait már enyhítik a kultur törekvések uj és legújabb fegyverei. S egy-égy újabb találmány e téren mind jobban felfegyverzik az emberiséget az elemi csapások elleni kemény védekezésében. Az elemi csapások közt a leggyakoribb károkat a tűz okozza. Ez az őserő, melyet vészes útjában feltartóztatni a legritkább esetekben sikerül, mindent felemésztő mohó étvágyával sorra pusztítja az emberiség vagyonát, a békés idők áldott munkáját, s ezzel együtt tömérdek család jövőjét, boldogságát és életét is. Sajnos, vármegyénk a tüzesetekről szóló statisztikában imponáló helyet foglal el. Ezek a szomorú számok vezetik tekintetünket arra a sok hiányra, melyek megszűnésével a tüztől való jogos félelem is csökkenne. Vannak nekünk rendeleteink, törvényeink és védelmünk a tűz ellen — papíron. A kötelező tűzoltó szervezetek már községenként is megalakultak. Csakhogy mit tud ez a szervezetlen szervezet a borzasztó elemi dulás ellen tenni! ? Még ha el volnának látva olyan felszereléssel, ami a célnak teljesen megfelelne s szükség esetén kellően működnének, talán volna is némi látszata a tűzoltóság munkájának. Ám ez a kevés eredmény is lehetetlenitve van az által, hogy nem tartjuk be a szabályrendeleteket s hogy egyre-másra tűzfészkeket építünk lakásainkból. Általános tapasztalat szerint a tüzek kezdeténél mindenüt kapkodás és zavar támad, ezzel pedig a tüzet soha el nem olthatjuk. A tüzek keletkezésénél szükséges óvóintézkedések lagymatagok. Ezért látjuk, hogy a tüzesetek legtöbbször vigyázatlanságból eredők. A fellépő tüzeket nem vesszük észre, csak akkor, mikor már késő, s mikor már csak nagy erővel és kitűnő készülékkel lehetne valamit segíteni, olyanokkal, aminők még városokban sincsenek. Természetes, hogy falun ilyen készülékek,'drágaságuk folytán be sem szerezhetők. A falusi tüzoltószerek pedig nem válnak be, mert nem képesek a vizet oly mennyiségben szolgáltatni, ami a tüzet ártalmatlanná tegye. Különösen a bolti, szoba, levéltári tüzeseteknél meg nem felelő a vízzel való oltás, ahol a viz esetleg több kárt okoz, mint maga a tűz. Óriási horderejű probléma vár tehát megoldásra abban, hogy a tüzet csirájában fojtsuk meg s ezzel a veszedelemnek jó eleve útját álljuk. Erre szolgál az a praktikus készülék, melyet magunk is már ismertettünk, hogy ezzel a közérdeknek szolgálatot tegyünk. Tényleg a készülék bemutatása a közönséget valósággal csodálatra ragadta. Könnyű kezelhetősége és excellens oltóképessége szenzációs hatást értek el. A „Minimax“ oltókészülék eredetileg német találmány és gyártmány volt. — Ma azonban Budapesten nagy forgalmú gyára van, mely tisztán magyar munkásokat foglalkoztat s gyártmányai „Magyar Minimax“ néven kerülnek forgalomba. Támogatásunkat tehát már ezért is megérdemli. A „Minimax“ oltó hatásának kiváló eredménye Minden gazdaságban nclKälözhetetlen cszijözöH»iS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Xzatnáriiiefyti Mísíjí Egjesölit Fogyasztási és Ért Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-E*yeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—38 Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
