Gazdák Lapja, 1907. április (6. évfolyam, 14–17. szám)

1907-04-05 / 14. szám

2-ik oldal GAZDAK LAPJA április 5. széltében felhasználják a rabmunkát, sőt biztosítja egy lokális érdekű intézkedés is, mely nálunk is megengedi —Tokaj hegy alján — szőlő felujitás- hoz a rab munka felhasználását. Különben, hogy ebben semmi veszedelem nincs, mutatja, hogy a rabmunkának közmun­kára való rendszeres felhasználását nálunk is megengedi a törvény, ha pedig ez lehet, mért ne lehetne felhasználható oly esetekben magán munkára is díjért. Lehet, hogy eredményre még a beregszászi határozat sem fog vezetni, de bizton reméljük, hogy előbb-utóbb meg fog oldódni ez a kér­dés, ha még többen fogják sürgetni. Derout a tőzsdén. A fedezetlen határidőüzlet elleneseinek erős fegy­vert adnak kezébe az utóbbi napokban a börzén le­folyt események, melyek egyúttal élénk világot vetnek a tőzsdén tomboló hazárd játékokra is. A fizetésképtelenségek bejelentése során kitűnt, hogy nehány tőzsdeügynök százezer métermázsa számra adott el papiros búzát, olyan gabonát, amiből nekik egy vékával sem termett. Ezek az urak tehát a la ba­isse spekuláltak s az árfolyam letörésével igyekeztek nyereséghez jutni. Megmagyarázni sem kell, hogy a csekély forgalmú budapesti tőzsdén milyen nyomasztó hatása van annak az áralakulásra, ha piacra vethetnek sok százezer métermázsa gabonát, mintha az valóban léteznék s ha emellett a spekuláció a hangulatkeltés­nek minden eszközét felhasználja, hogy a felesleg lát­szatát keltse, holott a valóságban áru nincs. Most belebuktak a baisserek a spekulációba, mert a kedvezőtlen tél után a közlekedési akadályok és a tartózkodó kínálat miatt nem lehetett a gyenge kezű játékosoknak sokáig tartani. Bizonyára lehetett volna még tartaniok a szuszt, de a spekuláns urak az érték­tőzsdén is játszottak s miután itt letörtek a new-yorki események miatt, kénytelenek voltak csődöt mondani. Örvendeni ezen a bukáson nem lehet, mert ha ez a spekuláció sikerül és érvényesül, a termelő ok­vetlenül kárát látja ugyan, bukásából azonban haszna nincs, mivel a javult árfolyam pillanatnyi előnyeit me­gint csak a tőzsdei spekulánsok aknázzák ki és-nem a gazdák. De nemcsak a termények áralakulását befolyá­solja károsan az efféle különbözeti játék, hanem lehe­tőséget ad arra, hogy egyes szenvedélyes és merész játékosokból jelentős tőzsdei existenciák fejlődjenek ki, akik egy lapra tesznek fel mindent s a legkisebb derout hatása alatt elbuknak, magukkal rántván szá­mos jóhiszemüt, káros zavart idézvén elő a gazdasági életben. jelen esetben is a fizetésképtelenségek s az ezek következtében nehány kétkézben tartott papirosra nézve fokozódott értékcsökkenésnek okát egyenesen a kü­lönbözeti játékokra vezetheti vissza; az oka a derout izgalmas és romboló lefolyásának. Újabb érvet kaptunk tehát ahoz — ha ugyanis már nem volna elég — hogy a lehető legerélyesebbe n követeljük a tőzsde reformálását, a fedezetlen határ­idő üzletek kiküszöbölésével. D. Kisgazdák helyzete. Pár év óta sokat foglalkoztat minket a kisgaz­dák szomorú helyzete. A tarthatlan állapotok, melyek manapság minden foglalkozási és kereseti ágban egyre szomorúbban mutatkoznak, különösen a nem­zet zömét képező kisgazdáinkat sújtják a legsúlyosab­ban. A rájok nehezedő terhek évről-évre emelkednek, bevételei, keresete pedig ugyanolyan arányban csök­ken. Az élelmiszerek általános drágaságából nem emel­kedik jövedelme, ellenben annak következtében meg­drágult munkabér újabb megterhelés rájuk. Ez a két­ségbeejtő állapot a kisgazdáknak sok keserűséget okoz, ami alkalomadtán ki-kitör belőlük. Közreadunk a kö­vetkezőkben egy beérkezett levelet, melyét Balogh Ignác csengeri birtokos irt hozzánk. Levelében több okot sorol fel, melyek a kisgazda osztály pusztulását okolja s világosan állítja elénk a szomorú helyzetet. „Pusztulni kell a kisbirtokos osztálynak Magyar- országon a mai viszonyok között. Eljött a kisbirtoko­sok végórája, mint hajdan a Megváltóé! Elmondhatjuk mi is a Megváltóval: „Ki velem egy tálba mártott, Az ütött ellenem pártot!“ Mert a kisbirtokos osztálylyal a munkása egy tálba mártott s mégis most ellene ütött pártot! Mert a többi sztrájkolóktól a mezei munkások is eiörököl- ték ezt az átkozott sztrájkot. Ma már a mezei mun­kás csak úgy kötne a legtöbb helyet szerződést, hogy a viszony fordítva legyen: a gazdáé maradjon a munka­bér s a munkásé maradjon a felesleg. Nem gondolva azzal, hogy a kis gazda bizonytalanságnak van kitéve, holott a munkabér — úgy, mint a tisztviselők fize­tése — biztos alapon áll, mert az a kisbirtokos — akár jó, akár gyenge a termése — reá van utalva a mun­kásra s fizeti. Tudja jól az a munkás, hogy az a kis­birtokos türelmes, mint az ártatlan papír, írjanak reá bármit - még se sztrájkol — hanem ha a türelmet­len viszonyok között elszegényedik — itt hagyja szülő­hazáját s — kivándorol tengeren túlra: Amerikába! És hogy az oka mi lehet: több hatósági közeg cso­dálkozik rajta, holott az ok nyilvánvaló: a tulterhel- tetés, a 67 óta kitalált sokféle adónemek által. Holott tudjuk mindnyájan, hogy a kisgazda sorsa bizonyta­lanságnak van kitéve: a Gondviselő kezében van, s sokszor az is mostoha hozzá. A 67-ben megállapított képviselői fizetést hova emelték? A nemzetszerető Angliában a képviselő vasúti szabadjegyért vállal mandátumot. De nállunk jfitnáen gazdaságban nlüsUlözlietetleti eszKözöH Ká1m^rrstarunt^^^ gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépe­ket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! —Minden esetleges kérdezésekre, azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a^Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és Éti Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges termény tisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 430 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. 52—36 Sürgönyeim: Kalmár-rostagy ár.

Next

/
Thumbnails
Contents