Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)

1907-03-01 / 9. szám

március 1.

GAZDÁK LAPJA

9-ik oldal.

— Az állatgyógyászatban használt ojtóanya- gok állami termelése. A földmivelésügyi miniszter költségvetésének tárgyalásánál kijelentette azt az óhaját, hogy az állatgyógyászatban használt ojtóanyagok az állam által termeltessenak. Mint a Búd. Lev. értesül, Darányi miniszter már el is rendelte, hogy ily irányban az állatorvosi főiskola bakterologiai intézetében előkészületek tétessenek, s remélni lehet, hogy ez a kérdés már a legközelebbi időben megoldást fog nyerni. Nagy jelentőséget ad a dolognak az, hogy a miniszter a kérdést úgy kívánja megoldani, hogy az ojtás következtében elhullott állatokért a gazda kártalanítást kapjon. Bizonyos, hogy minden gazda bizalommal várja e nagyfontosságu kérdés megoldását, a mely az ország állategészségügyére és állattenyésztésére nagy kihatással lesz.

— Az idei tél és a gyümölcsfák. A idei szigorú és szeszélyes időjárású tél káros hatással volt a gyümölcsfákra is. Egyrészt a nedves ősz folytán a fák nedvdus állapotban mentek a tél elé és igy a 20—30 C. fokos hideg elegendő arra, hogy nemcsak a faiskolákban nevelés alatt levő fiatal oltványok, de az állandó helyre kiültetett és már termő fák is százezer számra pusztuljanak el. Másrészt sok helyen a nyulak és az egerek tettek a fák koronáin és alul érzékeny kárt. Különösen sok kárt jelentettek be a Dunántúlról, a Királyhágóntuli részekről, továbbá Temes ésToron- tál és Barsvármegyék területéről. Valószínű, hogy sok helyen az idei oltás, az oltóvesszők megromlása folytán le fog maradni. Másrészt az állami faiskolákból az oltványok kiosztása is jelentékeny korlátozást fog szenvedni, a mire a gyümölcsészeti kormánybiztos már jóelőre figyelmezteti az érdeklődő közönséget.

— Cseléd- és munkáslakások tervrajzai és költségvetése, melyet a földmivelésügyi miniszter adott ki, egyletünk irodájában megtekinthetők, esetleg lemá- solhatók.

— A székely kiállítás. A folyó év végén nagyszabású mezőgazdasági kiállítást rendeznek a székely földön, a székely vármegyék gazdasági egyesületei, az Erdélyi gazdasági egyesülettel karöltve.

— A pozsonyi borvásár. Miután a március 23—25. tartandó IV-ik országos borvásár iránt országszerte rendkívül nagy az érdeklődés és az utolsó napokban tömegesen érkeztek bejelentések: ezért is a vásár rendező bizottsága elhatározta, hogy a bejelentés határidejét meghosszabitja és visszavonhatatlanul f. hó 28-ig kitolja. Aki tehát a vásáron, melynél kedvezőbb boreladási alkalom egyhamar nem fog nyílni, részt akar venni, az lépjen eziránt haladéktalanul a Magyar Szőllősgazdák Országos Egyesületének igazgatóságával (Budapest, Üllői-ut 25.) érintkezésbe.

— A Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a kassai m. kir. gazdasági akadémia tanári karának közreműködésével intelligens gazdák részére, a Beregvármegyei Gazdasági Egyesülettel karöltve Beregszászon, 1907. évi március hó 2-án és 3-án, a vármegyeháza nagytermében gazdasági előadásokat rendez. Az előadások látogatása díjmentes. Az előadások tárgysorozata a következő: Március hó 2-án: 9—10. A borok pincekezeléséről. Előadó: Zalka Zsig- mond. 10—12. Újabb tapasztalatok a dohánytermesztés terén. Előadó: Kerpely Kálmán. 12—1. A borok betegségei és hibái. Előadó: Zalka Zsigmond. 3—4. Az ipari és takarmánynövények jövedelmezőségéről. Előadó: Vörös Pál. 4—5. A baromfitenyésztésről. Előadó: Buday Gyula. 9—10. Házi állatok takarmányozása a keményítő értékegység alapján. Előadó:

Buday Gyula. 10—11. Adatok a mezőgazdasági gépészet köréből. Előadó: Szeybold Károly. 11—12. Az átörökítés szerepe az álattenyésztésben. Előadó : Buday Gyula. 12—1. Á szövetkezetekről. Előadó: Szilassy Zoltán, szöv. titkár, országgyűlési képviselő. Ezen a gazdaközönségre rendkívüli fontossággal biró gazdasági előadásokra a gazdaközönség figyelmét felhívjuk.

— Szövetkezeti judikatara. A Glogon és vidéke fogyasztási szövetkezet közgyűlési határozattal kimondotta, hogy a szövetkezet nem tagokra is kiterjeszti működését. E határozat következtében az érdekelt s a szövetkezet ezen határozatával magokat sértettnek érzett kereskedők feljelentették a szövetkezetét a pancsovai kir. törvényszéknél, mint kereskedelmi bíróságnál, kérvén a szövetkezet feloszlatását. A törvényszék nem oszlatta fel a szövetkezetei, hanem pénzbírság mellett kötelezte az igazgatókat, hogy a törvény értelmében csak tagok számára engedjék meg az árusítást. A temesvári kir tábla azonban azzal a megokolással, hogy a glogoni kereskedők nem tagjai a szövetkezetnek s igy nem jogosultak ellene feljlen- tést tenni, elutasította a kereskedők kérelmét. A Kúria a kir. tábla Ítéletét erősítette meg ezzel a megokolással: „A kereskedelmi törvény 348 szakaszának szövegéből, valamint a törvényt előkészítő szaktan ács- kozvány jegyzőkönyveinek vonatkozó részéből, mely a törvényhozás szándékára vonatkozólag alapos tájékozásul szolgál , minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy az abban foglalt rendelkezés nem magánérdek megóvása céljából, hanem közérdekből lett megalkotva és mert, az e részben törvényes rendelkezésének úgy szövegéből, mint szelleméből következik, hogy az e részbeni eljárásnak a bíróság előtti kérelmezésére csakis az illetékes közigazgatósági hatóság és a szövetkezet ügyei tekintetében jogilag érdekeit fél bir jogosultsággal.

— A tavaszi lószemlét a cs. és kir. 15. huszár ezred parancsnoksága Szatmár városában 1907. évi március hó 13-án; a m. kir. 2-ik és 5-ik honv. huszár ezred parancsnokság pedig, 1907. március hó 21-én reggel 8 órakor a városháza előtt (Szinház-köz) fogja megtartani.

— A sáskairtás. (Értekezlet a földmivelésügyi minisztériumban.) A marokkói sáska a múlt esztendőben, dacára a kellő időben megkezdett irtásnak Debrecen város és Hajduvármegye területén két-három- százezei koronányi kárt okozott. A meglevő törvényes intézkedések nem adnak módot a kormánynak arra, hogy e veszedelem ellen a kellő hatályossággal lépjen fel. A múlt évben a Hortobágyon és a vele szomszédos területeken nagy tömegben mutatkozott a sáska, a legutóbbi évekken pedig pedig Jász-Nagykun-Szol- nok, Heves és Hajduvármegye összeszögellő területein mutatkozott. El kell rá készülve lennünk, hogy ez évben igen nagy terjedelmű bajjal kell megküzdenünk. Emiatt Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter törvényjavaslatot dolgoztatott ki, amely kellő hatályossággal intézkedik a sáska fellépésének megfigyelése és az irtás sürgős foganatosításáról. A javaslat szerint az irtást a földmivelésügyi kormány szakközegei vezetnék, az irtáshoz szükséges eszközöket az állam adja, az irtáshoz megkivántató fuvar és igás erők kiállítása az érdekelt község terhe, egyébként a költségek fele részben az államkincstárt, fele részben pedig a törvényhatóságot terhelnék, amelynek a területén az irtás folyik. Indokolt esetekben az irtási költségek kétharmadát is elvállalja az állam. A marokkói sáska, vagy hasonló tömegekben fellépő rovar fellépését a birtok birtokossának, haszonélvezőjének azon