Gazdák Lapja, 1907. március (6. évfolyam, 9–13. szám)
1907-03-01 / 9. szám
4-ik oldal. GAZDÁKLAPJA március t. karmányról a tulajdonosok tartoznak gondoskodni. A j rendezőség intézkedik azonban, hogy méltányos áron j beszerezhető takarmány is álljon rendelkezésre. Eladások után a rendező egyesület javára a be- j jelentett eladási ár 2 százaléka a vásár rendezési költ- i ségeinek fedezésére befizetendő. A bejelentett áron í eladás kötelező. Jogérvényes eladást a bejelentett eladási áron a rendezőség is eszközölhet, épp ezért, zavar elkerülése végett, úgy az eladók, mint vevők saját érdekükben felkéretnek, hogy az eladásokat a vásár helyszínén levő irodában haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek, mert eladások csak a bejelentett ár 2%-ának a vásári irodában nyugta ellen történt lefizetése mellett érvényesek, mely összegek a felpénz gyanánt szolgálnak s az erről kapott nyugta a vételár kiegyenlítése alkalmával az eladó részéről készpénz gyanánt leszámoltatik. Ugyanakkor ugyanott megfelelő példányok után tenyészdijak is lesznek kiosztva, melyen a fent részletezett helypénzfizetése mellett 1—2 és 3 éves bikák vehetnek részt. A kiállítás és vásár reggel 9 órakor kezdődik, bikák azonban legkésőbb reggel 7 óráig a helyszínre vezetendők. A kiállítással egybekötött vásáron résztvevőkre és megjelenőkre jelen szabályok mindenben mérvadók és kötelezők. Minden jelentkezés a vásár napjáig a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalában (Szat- már, Verbőci-utca 5. sz.) eszközlendő, a vásár napján pedig a helyszínén levő irodában. Szatmár, 1907. február 14. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület nevében Poszvék Nándor, Domahidy Sándor, egyl. titkár. egyl. elnök. Gyakorlati észrevételek gyümölcsfáink megvédelmezését illetőleg. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium kiadványai közt csak nehány év előtt megjelent, különben jeles könyvben közölve van az ország egyes megyéiben nagyban termelendő gyümölcsfajták jegyzéke. Például Szatmárvármegyében nagyban termelhető, almából: Angol téli arany pármén, Mádai kormos, Batul, Szürke francia renet, Tőrök alma, Török Bálint, Casseli nagy renet. Körtéből: Erdei vajonc, Császár körte, Princ Albert, Egri, Társulati esperes, Zephyrin, Gregoire, Liegel téli vajonca, Jfardepont téli vajonca, Josephine de Malines, Téli esperes, Oskolai nyári, Búzával érő, Dinnye körte, Szép és jó. Szilvából: Besztercei, Ageni, Cochet szilvája, Olasz kék, Nagy angol. Cseresnye és meggyből: Korai Coburgi, Nagy fekete ropogós, Nagy hercegnő, Ostheimi és Spanyol meggy. Hát én részint értesülés révén, részint pedig megfigyelés és közvetetten tapasztalás folytán arról győződtem meg, hogy ezen állítás általában a vármegyének inkább csak a keleti részére illik. A talaj fizikai minősége éppen elég kedvező ugyan a fent elősorolt gyümölcsfajták termelésére mindenütt; de a nyugoti és déli zónákon legtöbbnyire balul üt ki ez, minek oka jó részben a meteorologiai viszonyok abnormitásában is rejlik. A hirtelen beálló meleg napok után kővetkező hűvös éjszakák, a csapadék kellő időbeni hiánya, vagy ellenkezőleg a túlságos sok és hűvös eső viharral kapcsolatban, legtöbbször már eleve megsemmisíti a virágzatot s az évi termés lehetőségét. Vannak ugyan meteorologiai tekintetben is kedvező tavaszaink, mint pl. a múlt évben, a mikor idő szerint volt elegendő meleg idő mellett, elegendő kilenced részét fizette a jobbágy gazda. Ennek a maradványa a párbér, vagy kepe. Természetes, hogy a régi jó világnak ezt a forgó pénzét, — melyet ellentétben a mi „pengő pénzűnkkel“ bátran nevezhetünk „bőgő pénznek“, — bajos dolog volt ellopni. Ne gondoljuk azonban, hogy ennek a „bőgő pénznek“ nem volt tolvaja. Megyénkben az avasi mócok és a kővárvidéki oláhok voltak a legveszedelmesebb marha tolvajok. Különösen Kővárvidékén annyira elszaporodtak már a „bőgő pénz“ tolvajai, hogy ellenük statáriumot rendeltek el azon szigorú intézkedéssel, hogy akit marhalopáson rajtakapnak, azt a hely színén stante pede felkötik. Igen, de a tolvajokat sehogy sem tudták a lopáson rajtakapni, s dacára a statáriumnak, a tolvajlás még nagyobb mérveket öltött. Nagyon bosszantotta ez Kővárvidéke kapitányát, Teleky grófot, ki elhatározta, hogy maga veszi kezébe a bandák földerítését. Fáradozását végre siker koronázta. Egy éjjel megcsípte a tolvaj szövetkezetei működésének fészkében, a somkuti oláh templomban, épen mikor osztozkodtak a lopott marhákon. A banda dicső két vezérét, az oláh papot és harangozót, a statáriális intézkedés értelmében mindjárt fel is akaszt- tatta, ott a hely színén, az ikonosztázra. így lévén vége az első oláh szövetkezetnek a régi jó világban. Az akkori „oláh szövetkezetek“ a magyar embernek csak a marháira éheztek még; a maiak bezzeg már a magyar nemzet ellen fenekednek. A magyar gazda a régi jó világban az adóját is magától érthetőleg olyan pénzzel fizette, amilyennel minden egyéb kiadását: tudniillik marhával és terménynyel. Tévedne azonban, ki azt hinné, hogy a nagy bőség mellett pontosabban és szívesebben fizette a régi magyar adóját természetben, mint a mostani az övét pénzben. A magyar ember akkor is olyan volt, mint ma: a vagyonát, ha úgy hozta magával az élet sora, elmulatta, vagy elajándékozta könnyű szívvel, de adót csak úgy fizetett, ha nagyon „muszáj“ volt. Egyszer Károlyi Sándor gróf, kinek Békésben s Csongrádban is voltak uradalmai, rájött arra, hogy a legnagyobb és leggazdagabb jobbágyközsége, Vásárhely, ez ideig neki még semmit nem jövedelmezett, azon egyszerű oknál fogva, mert úrbéri fizetni a vásárhelyieknek eszükágában sem volt. A gróf’ nem szeretett pörlekedni a jobbágyaival. Elment hát személyesen a gazdag vásárhelyiekhez „vizitába“, kik szeretett földesuruk tisztéletére hetedhét országra szóló vendégséget rendeztek. Éhez a régi jó világban még jobban értettek a magyar emberek. Vásárhelyen a régi jó időben az volt a divat, lakomáknál „pohár köszöntő“ helyet „pohár hogy MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállitó = TEMESVÁR = mag-, növény-, rózsa és fa-nagy tenyészetek. (Művelési terület 94 hold) --------- VILÁGKIVITEL! -----------A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei veteményezésre^ MjSÄÄ A legnemesebb gyümölcs- disz és sorfák mindenütt jól és biztosan gyarapodnak.) Alegszebbfenyőfélék, díszcserjék, rózsák cserjéi, valamint rózsái a létező legszebbek.) Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dillettánsok számára a legiobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. — páratlan a maga nemében — kívánságra bárkinek ingyen ' ' ' küldetik. 2 25 Dusán illusztrált főárjegyzék és bérmcntve inegkü
